Gyümölcssaláta dinnyekosárban.

Ezt évekkel ezelőtt csináltam.

Többször elkészítettem már, és mindig óriási sikert aratott. Főleg azért, mert rendkívül látványos, és a látvánnyal ellentétben nem túl nehéz megcsinálni. Azok kedvéért, akik nem tudják, jobb kezem nem tökéletes, mégis fél óra alatt sikerült véghezvinnem a vele járó munkát. Fontos a tervezés! Minden alkalommal fejben lejátszom a munkát, még akkor is, ha látszólag gyakorlatom van már. 
Első a kosár kijelölése. A legcélszerűbb ragasztószalaggal megcsinálni, mert a filc nyomot hagy, amit nem biztos, hogy tökéletesen el lehet távolítani.

Körbejelölve, és az első vágások.

 Én celluxot használtam, de még jobb a színes szigetelőszalag. Ezek után mellette éles késsel végigvágjuk a kijelölt formát. Legutóbb, a kosárkába csikk-cakkokat is vágtam, de mivel rövid volt az idő, most ezzel nem küzdöttem. Így is szép lett, szerintem. A legfontosabb, hogy mások szerint is. Mikor a kosarat formára vágtam, késsel megkezdtem a formát, majd nagyobb kanállal kivájtam a dinnyét.

A füle is kész.

Közben magtalanítottam, és apróbb darabokra vágtam. Ezután feldaraboltam a többi hozzávalót is. Bevallom, elsősorban az anyagiak motiváltak, mert azt tettem bele, amihez viszonylag olcsón hozzájutottam. Egy zöldség-gyümölcs lerakatban vásároltam, ahol a dinnye kilója 69Ft. volt, a nektarinért 199Ft-ot, a szőlőért 399Ft.-ot fizettem kilójáért. Tehető bele más is, akár konzerv gyümölcsökből is elkészíthető.

A kosárkába való bekeverve.

Csináltam már banán, mandarin, ananász, és más gyümölcsök kombinációjából is. Cukor nem kell hozzá, mert a gyümölcsök leve cukros, így az ízesítéshez csak citromlé, és őrölt fahéj szükséges. Én ehhez a hatkilós dinnyéhez, egy citrom levét, és egy bő kávéskanál őrölt fahéjat használtam fel. Ha gyerekek nincsenek a társaságban, kevés vodkát hozzáöntve még pikánsabb az eredmény.

Ebbe lesz betöltve.

Mivel a kivájt dinnye, és a hozzáadott más gyümölcsök jóval többek, mit amit a dinnyekosárba vissza tudunk tölteni, lehet külön adagot csinálni a felnőtteknek, és a gyerekeknek is. A gyerekeknek a dinnyében lévőt kínáltam, mert ők még többet adnak a látványra. És hogy mennyire igaz, olyan is megette, aki még soha az életben nem evett dinnyét! Ezt a kreációt megint elkönyvelhettem, a nagy siker volt sorozatban! Büszke vagyok, mert a sorozat egyre több, sikeres részt tudhat maga mögött!

A kész gyümölcssaláta. Ennek is nagy sikere volt, mint az elődjeinek.

Adós maradtam még azzal, hogy miből, mennyit tettem hozzá:
1 db. 6 kiló közüli dinnyéhez, 6 db. nektarin, 1 nagyobb fürt szőlő, 1 db citrom, és 1 kávéskanál őrölt fahéj.

Cigányka

Néhány napja, egy ismerősöm érdeklődött a cigányka (cigánka) után üzenetben. Sikerült kimerítő választ adnom, mert én is készítettem már régebbi disznótorokban ezt a tájjellegű finomságot. Tény, hogy a betelepített Tótok (Szlovákok) disznótoraiban készült először ez a töltött káposztához hasonlítható ételkülönlegesség. A hasonlóság csak abban nyilvánul meg, hogy valamit töltenek mindkét esetben valamibe.

Ebben az esetben a valami a sertés hájról lehúzott fátyolháj, vagy más néven sertésháló. Kár lenne kidobni, hiszen kitűnő darált húsokból, zöldségekből, és másokból készített pogácsák borítására, összetartására sütés közben. Nem beszélve arról, hogy a hálón található zsírerek, biztosítják a "kenést" is sütés közben. A név eredete valószínű abból ered, hogy a sertésmájat sokszor odaadták a disznóvágásom megjelenő kolduló cigány asszonyoknak (cinánykának) de később rájöttek, hogy kitűnő étel készíthető belőle. Nem kell mást tenni, mint a májat megdarálni, jól megfűszerezni, összekeverni egy kis maradék rizzsel, kevés bekevert kolbászhússal, majd belehajtogatni a fátyolhájba, és kisütni. Este pedig a kisütött disznótoros hurkával, kolbásszal együtt már tálalható is a toros vacsorára.

Lássuk a lényeget, a hozzávalókat, és az elkészítés módját!

Hozzávalók:
1 db sertésmáj,
2 marék főtt rizs,
2 marék bekevert kolbászhús,
só,
őrölt bors (ízlés szerint, de ezt az átlagosnál borsosabbra készítjük)
csipetnyi majoránna,
1 fátyolháj (sertésháló)

A sertésmájat ledaráljuk. (lehet nyersen is, de lehet egy pillanatra az abáló lébe mártva is darálni. Így nem lesz annyira véres.)  Hozzáadunk a disznótorban előre kifőtt rizsből, és a közben bekevert kolbászhúsból is keveset. Enyhén sózzuk, és erősebben borsozzuk, Majd a fátyolhájba (sertésháló) hajtogatjuk. Nagyobb pogácsákat formázunk belőle, majd kevés zsírt alá téve sütőben kisütjük.

Állítom, hogy az egyik legfinomabb disznótoros étel. Illik mellé a krumplipüré, és a párolt káposzta is.

Desszertkolbászok, és egy kis kolbásztörténelem.

Lokálpatrióta oldalamon írtam egy cikket a Gyulai Kolbászszínházról. Akkor frissek voltak az élmények, és már akkor eldöntöttem, hogy az általam ott megkóstolt ételeket rekonstruálni fogom, idővel magam is elkészítem. Megtettem ezt már a rosztyókalevessel, és eljött az ideje, hogy foglalkozzak a kolbászokkal is.
A kolbászfélék régóta ismertek. Már a görögök, a rómaiak is ettek a bélbe visszatöltött finomságokból. Természetesen, egészen másképp, mint azokat mai formájukban ismerjük. Nem használhatták még a húsdarálót, amit  Karl Friedrich Christian Ludwig Freiherr Drais von Sauerbronnak köszönhetünk. Őrült feltalálónak nevezték, aki többek közt az ősbiciklinek, a takarékos kályhának, az írógép elődjének is szülőatyja volt. Mivel találmányait nem szabadalmaztatta, azokat természetesen mások jegyezték be, így azok hasznából sem részesedett. Az 1820-as évektől beszélhetünk tehát darált húsról, de kolbászt már jóval előtte is készítettek. Már az ókorban is. A római lakomák egyik kedvelt étele volt a kolbász. A honfoglaló magyarok is ismerték. Az őrölt pirospaprika csak Amerika felfedezésével jutott el Európába, de hosszú időbe telt, hogy mindennapos fűszer váljon belőle. 

kolbásztörténet balról jobbra:   honfoglalás-kori kolbász csomborral, (borsikafű)   reneszánsz kolbász mézzel, borral,   XX. század eleji kolbász tót (szlovák) recept alapján,    jelenlegi gyulai házikolbász.

De üljünk be, az időgépbe! Az évszázadok során, jelentősen változtak ételeink, azok ízesítése. A sót, már évezredekkel ezelőtt használták ízesítésre, tartósításra. Fűszerezésre minden régiónak megvoltak az ismert zöld fűszerei, növényei, melyeket szárítva egész évben használhattak. A kereskedelem, a karavánok útján megjelentek bizonyos exotikumok is, melyek ára vetekedett az aranyéval. Bors, fahéj, vanília, és más keleti fűszerek. Ezek viszont csak a kiváltságosok konyhájában voltak fellelhetők. A mindennapok embere azt használta, amit a természetben fellelt, vagy környezetében tudatosan termesztett. Minden kornak megvoltak a divatos fűszerei. Bizonyított, hogy legalább két fűszert (tárkony, és csombor) eleink hoztak magukkal, a Kárpát-medencébe. Ezek mellett a fűszerszámok komoly tárházát is ismerték. 

Mi lehetett tehát a honfoglalás-kori kolbászban? Valószínű birkahús, késsel nagyon apróra darabolva, majd sózva, fokhagymával, csomborral, (borsikafű) köménnyel, esetleg gyömbérrel ízesítve visszatöltve a bárány belébe, és kisütve. A nagy győzelmek után lakomákat csaptak, melyeken a kumisz mellett ezt is fogyaszthatták. Márpedig őseink kalandozásaik során sűrűn arattak győzelmet, így sűrűn tartottak áldomást. Az ünneplést áldomásnak nevezték ugyanis.
Kolbásztörténetem következő állomása a reneszánsz kor. Mátyás királyunk udvara is híres volt lakomáiról. Az asztalokon, ebben az időben is ott voltak a kolbászkák, a kor divatos fűszereivel. Mátyás korát a kettősség jellemezte a konyhában. Míg az úri murikon a nyugat, és főleg az Olasz hatás érvényesült, a pórnép továbbra is a keleti, számára ismert konyhát részesítette előnyben. Nem is nagyon tehetett mást. Beatrix királynő szakácsokat hozatott, akik az udvari lakomákon, minden létező finomsággal ellátták az úri vendégsereget. Mit tölthettek a reneszánsz kolbászba? Sertéshúst, vigyázva arra, hogy szalonna is kerüljön hozzá. Az ízesítésre bort, mézet, kakukkfüvet, és fokhagymát is használhattak. Elképzelhető, hogy tartalmazott még tört mustármagot, és köményt is, amik szintén kedvelt fűszerei voltak a kornak.
Az 1800-as években lendületet kapott a kolbász megjelenése a napi ételek közt. Az elején említettem, hogy ekkor találták fel a húsdarálót, ami jelentősen megkönnyítette az elkészítését. Megjelent az őrölt pirospaprika is, bár nem a főúri asztalokon, hanem az egyszerű nép körében. A kolbász, a szalonna viszont kezdett mindennapos élelemmé válni. Különösen füstölve, hiszen így hosszabb ideig tárolhatóvá vált. 

A Pilvax 1848-ban.

Jókaitól tudjuk, hogy a márciusi ifjak "sert, kolbászt, és krajtzáros virslit" fogyasztottak a Szabadság Csarnokának kikiáltott Pilvaxban. Nem is nagyon ehettek volna mást, mert a Pilvax nem étterem volt, de még csak nem is Pilvaxnak, hanem Fillingernek hívták. (a bérlő, Fillinger János után)
Elgondoltam, vajon milyen kolbász kerülhetett Petőfi, Vasvári,  és a többi fiatal asztalára. Ez már darált sertéshúsból, szalonnából, sóval, köménnyel, enyhén pirospaprikázva, a maihoz már hasonlító formában készülhetett. Mivel akkortájt jöttek divatba a desszertek, készülhetett akár desszertkolbász is. Hirtelen felindulásból el is készítettem a saját desszertkolbászomat, betartva az elején tett ígéretemet. Én kandírozott epret tettem bele, de elkészíthető más aszalt gyümölccsel is. (pl. aszalt szilva) Kevés eperborral kavartam össze, és hogy teljes legyen a pikáns élmény, eperbor zselével tálaltam. Szerintem megállta volna a helyét a márciusi ifjak asztalán is, mellette egy pohár jófajta sillerrel. Megadom az általam már korábban kóstolt, aszalt szilvás kolbász receptjét is.

Eperboros kolbász, eperbor kocsonyával.

Hozzávalók a kolbászhoz:
1 kg. darált sertéslapocka, 
40 dkg darált hasaalja szalonna,
15 dkg kandírozott eper,
3 dl száraz eperbor, (1 dl a kolbászba, 2 dl a kocsonyába)
1 kiskanál só, 
1 ek méz,
1 csipet őrölt fahéj,
1 kiskanál őrölt csemege paprika.

A borkocsonyához:
1 csomag (100g) eperízű gyümölcskocsonya,
2 dl eperbor

A húst, és a szalonnát ledaráljuk, de kérhetünk a hentestől is kolbászhús keveréket. A kandírozott epret 1 órára beáztatjuk eperborba, majd az epret kisebb darabokra vágjuk.
A mézet, a fahéjat, a pirospaprikát, az eperdarabokat, és kevés sót a kolbászhúsba keverjük, többször összegyúrjuk, majd a bélbe töltjük. Kevés zsírt alátéve, megszurkálva, sütőben kisütjük.
Közben elkészítjük az eperbor kocsonyát. A gyümölcszselé használati útmutatóját követve, kis lángon víz helyett eperborral felfőzzük, majd dermedés után a kolbász mellé tálaljuk. Tehetünk bele a kandírozott eperdarabokból is. Tálalhatjuk úgy is, hogy lapos tányérra öntjük, hagyjuk megszilárdulni, majd késsel kockára vágva, aszpikot készítünk belőle.

És akkor jöjjön a már beharangozott másik desszertkolbász recept is.

Aszalt szilvás desszertkolbász, szilva chutney-val.

Hozzávalók a kolbászhoz:
1,5 kg kolbászhús (40 % szalonnával)
25 dkg mag nélküli aszalt szilva,
1 dl siller, vagy száraz rozé bor,
1 csipet fahéj,
1 csipet őrölt csillagánizs,
1 kiskanál méz,
1 csipet só.

A chutney-hoz:
1 kg szilva,
30 dkg barna cukor,
1 csipet fahéj,
1 csipet chilipehely,
kevés freszelt gyömbér,
1 dl vörösbor,
2 gerezd fokhagyma.

A kolbásznak valókat összegyúrjuk, de előtte az aszalt szilvát beáztatjuk a borba. Többször átgyúrjuk, majd kolbászbélbe töltjük, és kevés zsírt alá téve, sütőben kisütjük.
Ezalatt elkészítjük a chutney-t. A szilvát megmossuk, kimagozzuk, majd lassú tűzön a cukorral, a fokhagymával együtt feltesszük főni. Megvárjuk, míg levet enged, ekkor beletesszük a fűszereket, és a bort. Kevés gyömbért is reszelünk hozzá, majd  kevergetés mellett megvárjuk, míg kicsit besűrűsödik. 
A kisült kolbászkákat, a még meleg chutney- val tálaljuk.
Kis adagban, desszertként fogyasztjuk.

Gyulai vagyok, így nem meglepő, hogy elsősorban a gyulai kolbász iránt érzek vonzalmat. A közelmúltban Hungarikum lett kolbászunk, bár sokáig kongatták a vészharangot is felette. Kár lett volna ezért, a világban, szinte mindenhol ismert finomságért.
Az első, a maihoz hasonló gyulait Balog József árulta saját szatócsboltjában, amiből jutott sógorának Budapestre, valamint egyik barátjának is küldött belőle Párizsba. Ez a barát beszélte rá, hogy nevezze be kolbászát az 1910-es Brüsszeli Világkiállításra, ahol nyomban aranyérmet kapott a Gyulai Kolbász.

A nagyüzemi gyártása Stéberl András hentesmester nevéhez fűződik, aki levédette a márkát, és ismét aranyérmet szerzett 1934-ben. A jelenlegi gyulai, az eredeti receptúrát követve darált sertéshúsból, és szalonnából készül, fokhagymával, sóval, őrölt pirospaprikával, köménymaggal, lassú füstön. A környékbeli házikolbászok, hasonló recept alapján készülnek. A Csabai, Berényi, Békési kolbászok csak abban különböznek, hogy némelyikbe őrölt bors is kerül, és mindegyiknek más a csípőssége. Mivel gyerek korom óta böllérkedem, nem okoz nehézséget az általam készített házikolbász receptjét leírni. 

10 kg darált sertéshús, melynek 40 %-a szalonna,
22 dkg só (nem finomított,hanem asztali só)
22 dkg őrölt pirospaprika (édes, és csípőz ízlés szerint)
1 fej fokhagyma, (szétnyomva, vagy darálva, a még meleg húsra kenve)
1 dkg köménymag, (lehet őrölt is)
kevés őrölt bors, ízlés szerint  (ez elhagyható)

Ez tehát annak a házikolbásznak a receptje, amit éveken keresztül minden általam meglátogatott disznótorban, hasonló módon készítettem, készítettünk. A mai napig jó kapcsolatban vagyok a Gyulai Hagyományőrző Hentesekkel, minden általuk szervezett rendezvényen igyekszek részt venni, hol egyedül, hol a Tepertőkeverők Csapatával. Jó kis társaság, szívesen főzünk, veszünk részt versenyeken, többnyire eredménnyel. Nem beszélve arról, hogy jó társaságban könnyű a munka, és barátainkkal, családtagjainkkal együtt minden alkalommal finomakat eszünk.
Ha kedvet kaptál a gyulai, és más környékbeli kolbászokhoz, esetleg meg is szeretnéd kóstolni, látogass el hozzánk az V. Kolbász és Sódarmustrára Gyulára.

Eperboros túrókrém.... körözött, megint másképpen

Már nem mertem körözöttnek bemutatni kitalációmat, pedig lényegében az. Fűszeres túrókrém, de nincs benne tejföl. Néhány hónapja, mikor észrevettem, hogy a hűtőből szőrén - szálán eltűnt a tejföl, amit félretettem a készülő körözötthöz, azzal dolgoztam, ami éppen volt itthon. Nem kellett a szomszédba mennem furfangért, de tejfölért sem, mert lökött agyam legrejtettebb zugában megéreztem az új, fehérboros körözött ízét. Akkor várakozáson felül teljesített, így mikor kaptam két palack eperbort, az Epermester Pincészet választékából, tudtam, hogy ki fogom próbálni a túróval. Az édes (Eperméz) nem illett hozzá, de a száraz (Epervér) igen. A túró, és az eperbor kombinációja nagyon bejött az előző próbálkozásomnál is, mert Párom névnapjára isteni eperboros túrótortát  készítettem, kandírozott eperrel. Ha valamilyen új alapanyag kerül kezeim közé, rögtön agyalni kezdek. Ezért szeretem az olyan kihívásokat, amikor megadnak néhány hozzávalót, és azokból kell valamilyen kaját csinálni. Apró önfényezés következik: nyáron a Receptrangadó játékában nyertem így, ezzel a recepttel. Most is ez volt a helyzet. Készíteni kell valamit, amibe illik az alapanyag, (ebben az esetben az eperbor) és olyat kell csinálni, amit szeretek, szeretünk. A körözött pedig kitűnő a kísérletezésre. Bevallom, ritkán sikerül valamit elrontanom. Valahogy úgy alakult, hogy néhány éve, súlyos betegségem után felfedeztem, hogy gondolatban is tudok főzni. Megérzem, az általam kitalált ételek ízét. Paranormálisnak tűnik a dolog, és nem is bocsátkozok tudománytalan fejtegetésekbe, de ez a lényeg. A sors ugyan kicsit elbánt velem, de adott egy ajándékot is kárpótlásként. Előtte sem főztem rosszul, de ettől kezdve elköteleztem magam a gasztronómia mellett.
Most megint rájöttem, sokaknak agyára megy a tőlem megszokott hosszú bevezető, de én már csak ilyen vagyok. Sokan szeretik stílusomat, akik nem kedvelik, azoknak létrehoztam, Csak a Recept oldalamat. Ott valóban, csak azt látjátok. Mivel már én is soknak tartom az előjátékot, jöjjenek a dőlt betűk! (a hozzávalók, és az elkészítés módja)

500 g. túró,
1 nagy fej lila hagyma,
1 kis csokor snidling,
néhány levél petrezselyem zöld,
2 ek. házi készítésű ajvár,
1 dl. száraz eperbor,
kevés só, és őrölt bors, (ételízesítővel is készíthető)

A túrót villával összetörjük, majd hozzáadjuk a snidlinget, petrezselyem zöldet, az ajvárt. A nagyon apróra vágott (esetleg reszelt) lila hagymát is hozzákeverjük. Kicsit sózzuk, borsozzuk, beleöntjük az eperbort, és jól összedolgozzuk. Néhány órát állni hagyjuk, és ha szükséges kicsit utánafűszerezzük.

Ennyi. A körözöttet sosem nagy mennyiségben készítem, hiszen nem vendéglátás céljára lesz felhasználva. Ezek a kis mennyiségek, saját magam, és szűkebb családom reggelijét, és egyéb nassolási tevékenységének kielégítését szolgálják. Mivel hűtőben több napig eláll, ez idő alatt biztosítja a különleges élményt, amit egy túrókrém adhat reggelire, uzsonnára, vacsorára, vagy bármikor, amikor jól esik. Pirítós, fehér, barna kenyéren, kiflin, bagetten.

Piri - piri csirkemell érmék, hagymás krumpliszeleteken.

Hol is kezdjem? Talán mindenek előtt, illik köszönetet mondanom, a 
Chef Gourmet 
magazin szerkesztőgárdájának azért, mert neves bloggertársaim mellett én is helyt kaptam negyedéves kiadványukban. 
Márkás termékeik, Sebestyén Ágnes, (Miss Bikini 2013) a Culinarz blog, Limara péksége, a Laktózmentes Fakanál, Vegavarázs, Jamie Oliver mellett, Gasztropajti is szerepel a magazinban. Ezt nagymértékben olvasóimnak köszönhetem, hiszen Ti sarkalltok az egyre színvonalasabb munkára.
Tegnap tehát megkaptam a Magazin ajándék példányát, és más souvenir is volt a borítékban. 
Jamie Oliver piri - piri fűszerkeveréke

Magam is nagy csilirajongó vagyok. Kertemben is terem a fűszerkeverék alapja, a bird eye (madárszem) csili. Eddig is használtam már kovászoláshoz, és más ételek főzésére, de kíváncsi voltam, Jamie mit kevert hozzá. Csupa jó dolgokat! Konyít hozzá a Pasi! A keverék nagy részét a paprikák alkotják különféle (füstölt, szárított, porított, pehely) formájában, és más csípős anyagok (bors, cheyenne bors) mellett citromhéj, citromolaj, és egyéb fűszereket tartalmaz. Örülök a pontos leírásnak, mert az összetevők alapján megérzem az ízeket. (nem nagyképűség, így van) Gondolkoztam, mit tennék még mellé. Szinte semmit, de egy kis kakukkfűvel nem ronthatom el. Mivel kertemben háromféle is van ebből a fűszerből, a citromillatú mellett döntöttem. 

Azt is rögtön tudtam, mit fogok készíteni, de ebben Párom is segítségemre volt. A hétvége, a saját konyhánk lestrapálásával telik. Mikor, mit készítünk együtt, vagy felváltva. Mivel nejem, tegnap este kivett a hűtőből három gondosan elraktározott csirkemellet, a kapirgálós áldoztok testrészei közül, eldőlt, igazságosan osztozunk. Másfél jutott mindkettőnknek. Őnagysága tejszínesen, pennével akarta elkészíteni, én meg hagymás, krumplitalapzatot választottam. Mindketten jól döntöttünk. Övé lágy, selymes ízű, míg az enyém igen markáns lett. Így van rendjén! Nem versenyezni akartunk, hanem finom ételekkel ellátni a családot a hétvégére. A mennyiségekből kitűnik, hogy két napra való étel került a sütőbe. A vasárnap pedig a megérdemelt pihenésé lesz!
Nejem tejszínes csirkemell falatkáival külön bejegyzésben foglalkozok, így itt az általam készített kajáról írok.

A hozzávalók:
1.5 csirkemell (kb. 800 g.)
5 fej hagyma 
6 gerezd fokhagyma
1/2 csomag piri - piri fűszerkeverék (20 g.)
"Jamie Oliver Piri Piri fûszerkeverék (tüzes, pikáns (csípős) sertéshúsokhoz, halakhoz, szárnyasokhoz)  Izgalmas, csípős fűszerkeverék Jamie Oliver ötlete alapján, chili és egy kis citrom felhasználásával. A Piri Piri fűszerkeverék tökéletes választás sertéshúsok, szárnyasok, és halak fűszerezéséhez.
Felhasználása: Egyszerűen kenje be a hússzeletet olíva olajjal majd ezt követően szórja rá a fűszerkeveréket. Finoman, egyenletesen dörzsölje be a húsféléket vagy halat a tökéletes íz hatás elérése érdekében, majd süsse ízlés szerint. Olajos pác készítése esetén a fűszermixet kevés olajban keverje össze, ezt követően egyszerűen a sűrű pácot a húsokra kenje rá, majd ízlés szerint süsse meg. 
Jamie javaslata: „egyszerűen ízesíthetünk a fűszerkeverékkel pitát, lepényféléket, vagy nagyszerű íz hatást érhetünk el friss salátákra szórva. Imádni fogod!” A tasak tartalma 4 fő részére elegendő! Tökéletes, eredeti ízek kiváló alapanyagokból! 
Összetevők: Szárított Vörös és Zöld Kaliforniai Paprika, Fűszerek (Füstölt Paprika, Koriander, Fekete Bors, Cayenne Bors), Barna Cukor, Chili por (11%), Tengeri Só, Szárított Hagyma, Búzadara, Fűszernövények (Oregánó, Babérlevél), Szárított Fokhagyma, Citrom por (2,8%), Őrölt Citromhéj (2,1%), Chili Pehely (1,3%), Citrom Olaj (0,7%), Paprika kivonat, Koriander Fűszernövény kivonat, Fokhagyma olaj. Allergének: glutént tartalmaz a búza miatt. Származási hely: EU"
kevés só,
kevés frissen őrölt bors,
1 ek. citromlé,
1 ek. étolaj a pácoláshoz, ugyanennyi a krumpli alá
2 kg. krumpli
néhány szál kakukkfű

A csirkemelleket kifiléztem, majd keresztirányban felszeleteltem, ujjnyi vastag szeletekre. 
A fűszerkeverékkel, és kevés olajjal, sóval összekevertem.
1 kanál citromlét is öntöttem hozzá.
A hagymákat megtisztítottam, félkarikákra vágtam, megsóztam. 
A fokhagymákat megtisztítottam, szétnyomtam kés lapjával, felaprítottam, majd hozzákevertem a hússzeletekhez, és összeforgattam.
A krumplit meghámoztam, kisujjnyi vastag karikákra vágtam, és az előzőleg 1 kanálnyi étolajjal megcsurgatott sütőtálba sorakoztattam. Kicsit ezt is megsóztam.
Erre került a hagyma, majd a pácolt hússzeletek.
Borsot őröltem rá, majd kakukkfű ágakat tettem tetejére, és alufóliával leborítva került az előmelegített sütőbe. 
A fólia teteje ki lett lyuggatva.
Addig sütöttem, míg minden meg nem puhult, végig fólia alatt.

Szubjektív vélemény: a várt eredményt hozta a kaja. Nagyon finom lett, de a fűszerkeverékből, a használati utasításban szereplő mennyiség felét tettem csak rá. Elég lett! Az íz, semmihez nem hasonlítható! A több különféle paprika, a chili, és a citromos ízek kitűnően harmonizálnak. A kakukkfű sem bántotta az összhangot, sőt...
Mivel rajtam is úrrá lett a gasztrobloggerek legsúlyosabb betegsége, (addig nem kóstolom meg, míg nincs lefotózva) Párom volt az első tesztalany. Kétszer szedett belőle, így biztató az eredmény. Áron fiam is rendesen pakolt belőle a literes ibrikbe, és alig tett mellé ketchupot (ez óriási eredmény!!!) Ő is repetázott!
Most, hogy én is ettem belőle, meg kell állapítanom: igen finomat csináltam! Utóíze, semmihez nem hasonlítható, hosszan tart! Jól éreztem viszont, hogy nincs szükség a teljes tasakra az ételhez. Javaslom mindenkinek, nyugodtan nyalja meg az ujját a pácolás után! Azon érezni lehet az ízeket, és azt is, miből kell még hozzá. 
Nekem elsőre sikerült!

Ui.: Köszönöm a lehetőséget, hogy kipróbálhattam a fűszert. Mint írásomból kiderült, szívesen ajánlom másoknak is!

Ismeritek a sushit? Rendeltetek már online ételt?

Eddig én sem rendeltem, de úgy adódott, hogy levezényeltem egy sushi rendelést online, Gyuláról. 
Gergő fiam,  megkapta diplomáját, a Táncművészeti Egyetemen, és a családdal a "nagyfaluba" (Budapest) kellett menni érte. Mivel én nem fértem be a kocsiba, de egyébként sem mentem volna egy apró betegség miatt, itthonról szurkoltam nekik. Déltájban Gergő rám telefonált, hogy megkívánta a sushit, és nézzek utána a neten, hogy jut hozzá legkönnyebben. Tudni kell, hogy Gergő fiam, kiskorától vonzódik más nemzetek ételeihez, a különlegességekhez. Nem kellett sokat keresni, mert elég volt annyit beütni, hogy sushibár Budapest, és több címet, telefonszámot dobott ki rögtön a gép. Mivel a bőség zavarában voltam, megnéztem azt is, hogy melyik éteremhez kell a legkevesebbet utazni, és lehetőleg a hazafelé vezető úton, érte lehessen menni a már kész finomságokért. Gondolkoztam azon is, hogy kiszállíttatom neki az egyetemhez, de nem akartam bonyolítani a dolgot, hiszen mégiscsak egy diplomaosztóról volt szó, és nem biztos, hogy igazodva a programhoz, könnyen át tudták volna venni a kaját. Így maradt az, hogy elmentek érte. Haza is hozott, egy jókora adagot. Akartam már akkor írni róla, mert mielőtt elfogyott volna a sushi, fotóztam, és gyűjtöttem, eltároltam az információkat. Ez viszont akkor, időhiány miatt elsikkadt, de újabb löketet adott a cikk megírásához az, hogy többet tudtam meg a sushiról.

A sushi nagyon látványos étel. Nem a megszokott, magyaros ízek, de még az európai konyhától is messze áll ez az ízvilág. A sushi hazája Japán. Szigetországként, körül van véve tengerekkel, ami bőséges hal, és egyéb tenger gyümölcse kínálatot biztosít. A sushit lehet szeretni, és nem szeretni. Köztes megoldás nem létezik. Ha viszont egy falat sushimit, nigrit, vagy makit önmagában fogyasztasz, valóban nem biztos, hogy élvezed az első próbálkozást. Nem véletlenül kínálják mellé a szójaszószt, a káposztát, és a washabit. Ezekkel együtt, viszont felséges étel. Minden napszakban fogyasztható. Az imént látva a Forma 1-es közvetítést Koreából, a közönség soraiban, többen fogyasztották papírdobozból a sushit. Pálcikával természetesen, mert azt úgy illik. Minden keleti étteremben, adnak hozzá evőeszközt, de látva rajtunk az európai emberekre jellemző vonásokat, kérés nélkül adnak villát is. Kést nem illik használni!
Magáról  a sushiról, keresve sem találtam volna jobb cikket, mint a Miele Főzőiskola oldalán találhatót. Változtatás nélkül hozom ide, mert minden lényeges kérdést tisztáz. Minden benne van, amit tudni kell a sushiról. 
A képek, természetesen a saját fotóim!

Egy kis sushi ismeret "A sushi talán a legismertebb japán étel. Tulajdonképpen ecetes főtt rizs, amely mellé vékonyra vágott, nyers halat vagy más más tengeri eredetű élelmiszert tálalnak. A nyugati világban is egyre többen kedvelik. Megosztó étel, van, aki rajong érte, mások éppenséggel idegenkednek tőle. Az általános hiedelemmel ellentétben, a sushi szó nem nyers halat jelent, a név az ecetes rizsre utal.

A sushi története A sushi története több mint ezer évre nyúlik vissza. Eredetileg a hal tartósításának egy módszere volt. A nyers, megtisztított halat egy nagy kő segítségével rizs és só között lepréselték, majd néhány hét elteltével a nehéz követ eltávolították, és néhány hónapig letakarva érlelték. Az érlelés során az erjedő rizsből keletkező ecet aminosavakká bontotta le a halat. Ennek következtében umamiban gazdag ízvilág jött létre. Később a jobb ízhatás és a tartósítás érdekében eleve ecetet adtak a rizshez, így az erjesztési folyamatot is le lehetett rövidíteni. Idővel a kő helyett bambuszformákat használtak a préseléshez.  A mai sushi már kevéssé emlékeztet a hagyományosra. A 18. században egy Johei nevű szakács megalkotta a ma is elterjedt sushit, elhagyva az erjesztési eljárást. Az ecetes rizs használata azonban valamennyire visszaidézi az erjesztett hal ízét. Egyes helyeken persze még mindig készítenek préseléssel tradícionális sushit. A nyugati világban leginkább ismert és elterjedt sushi változat az Edóból származó kézzel formált nigirizushi (Edo Tokió régi neve). Sushifajták Sushiból rengeteg fajta létezik, közös elemük a sushirizs. A sushihoz használt fehér, rövid szemű  japán rizs eltér az Indiából, Thaiföldről vagy Vietnamból származó hosszú szemű fajoktól. Fő jellemzője tapadóssága. A rizshez rizsecetből, cukorból, sóból, esetleg kombuból és szakéból álló öntet készül. A rizsnek szobahőmérsékletre kell hűlnie, mielőtt sushikészítéshez fogunk, különben túl ragacsos lesz.  Az egyes sushi típusok különbözősége a feltétekből vagy töltelékekből ered, illetve abból a módból, ahogy ezekből összeállítják az ételt. Ugyanazokat az összetevőket hagyományos és modern módon is össze lehet rakni. Sashimi A sashimi jelenti a nyers halat, amely a legtöbb (de nem mindegyik) sushi alkotóeleme. A sashimi friss, nyers, vékonyan szeletelt és elegánsan tálalt. Köretnek nyers zöldségeket adnak hozzá, szószt, pirospaprikát és zöldhagymát. A sashimi sohasem halszagú vagy halízű, ez adja az igazi szépségét. A nyers hal gyakori hozzávalója a wasabi (japán torma), egy  rendkívül csípős szósz, amely az azonos nevű nevű növény gyökeréből készül. Számos ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, emellet mikrobaölő hatású, így csökkenti a nyers hal miatti esetleges ételmérgezés lehetőségét. Nigirizusi Kézzel formázott rizsből készült ovális gombóc, amelyre feltétként hal, illetve más tenger gyümölcse és wasabi kerül. Egyes feltéteket vékony noricsíkkal rögzítenek a rizshez. Egy adag sushiban a feltétek közül mindig csak egy szerepel. Gunkanmaki  A nigirizusi egy fajtája, a rizsgombócot noricsíkkal kötik át, a belsejében töltelékként kaviár, osztriga, majonézes kukorica vagy fürjtojás található. Makizusi  Nori lap. Henger alakú sushi, készítésekor a rizst és a tölteléket leggyakrabban noriba tekerik, majd a tekercset hat-nyolc szeletre vágják fel.  A nori egy fekete, tengeri moszat. Lapítás és szárítás vagy pirítás után a rizspapírhoz hasonló vékony lapokat készítenek belőle. Már nálunk is kapható, egyes áruházakban, boltokban. A makizusinak sokféle fajtája létezik, például: Futomaki: noriba tekert vastag tekercs, 3–4 cm átmérőjű. Két-háromféle, ízben és színben harmonizáló töltelék van benne. Gyakran vegetáriánus, de lehet kaviárral vagy apróra vágott tonhallal is tölteni.  Hoszomaki: noriba tekert vékony tekercs, kb. 2 cm átmérőjű. Rendszerint egy fajta tölteléke van, gyakran tonhal, uborka, kanpjó, vékonyra vágott répa, esetleg avokádó.  Kappamaki: uborkával töltött hoszomaki. Hagyományosan a nyers hal és más fogások közt eszik, hogy a fogások íze elváljon egymástól.  Tekkamaki: nyers tonhallal töltött hoszomaki. Negitoromaki: tölteléke póréhagyma és apróra vágott tonhal. Cunamajomaki: tölteléke konzerv tonhal és majonéz. Temaki: kúpformára tekert nori megtöltve. Többnyire tíz cm hosszú, és kézzel eszik, mert evőpálcikával nehezen fogható meg. Legjobb akkor, ha készítés után közvetlenül elfogyasztják, mert a nori magába szívja a nedvességet, veszít ropogósságából és nehezebb átharapni. Uramaki: közepes méretű tekercs, legalább kétféle töltelékkel. Ennél a rizs van kívül és a nori belül: a tölteléket körbeveszi a nori, ezt a rizs, ezen pedig külső borítás, például szezámmag van. Különféle töltelékkel készíthető, például tonhallal, rákkal, avokádóval, majonézzel, uborkával, répával.  Osizusi Oszakai sushi, jellegzetessége, hogy elkészítésekor a régi hagyományoknak megfelelően az osibako nevű faforma segítségével kockaformájúra préselik a sushit. A séf a tölteléket helyezi az osibako aljába, erre kerül a sushirizs, ezután rányomja a fedelét, hogy tömör kocka alakuljon ki. A forma eltávolítása után kisebb darabokra vágják. Inarizusi  Sült tofuból készített batyu, tölteléke rendszerint sima sushirizs. A batyu rendszerint hirtelen kisütött tofuból készül. Regionális változataiban a batyu készülhet vékony omlettből is, ez a fukusazusi vagy csakinzusi.  Sukeroku  Az  inarizusi és makizusi kombinációja, olcsó és gyakran elvitelre készül. Gyakran vegetáriánus. Csirasizusi  Egy tál sushirizs, amelybe a többi összetevőt belekeverik. Japánban meglehetősen népszerű, mert gyorsan és könnyen elkészíthető.  Narezusi  A narezusi az ősi hagyományoknak megfelelő erjesztett sushi. A kibelezett halat sóval töltik meg, fahordóba helyezik, sót szórnak rá, majd leszorítják egy nehéz kővel. A só és a nyomás hatására a víz távozik a halból. Hat hónap után az étel elkészült, és további hat hónapig fogyasztható marad. Sushi etikett A sushifogyasztásnak megvannak a szabályai, amelyeket illik betartanunk. Ezek egy része összefügg az evőpálcika használatára vonatkozó illemszabályokkal, melyeket egy korábbi cikkben már bemutattunk Pálcikával nem illik ételt átadni másnak, nyújtsuk oda inkább a tálat. A közös tálba a pálcikánk másik végével szabad csak nyúlni. Azzal, amit a szánkba veszünk, tilos. Ha beleharaptunk a sushiba, már nem illik visszatenni a tányérunkra, hanem teljesen el kell fogyasztani az adagot. Nem illik meghagyni a rizst, általában semmilyen ételmaradékot sem szabad otthagyni, de a rizs meghagyása különösen udvariatlan dolog. Sushibárban dohányozni tilos, mert a füst miatt nem érezni a finom aromákat. Kést használni és kérni tilos, mert ezzel azt sugalljuk, hogy olyan kemény az étel, hogy kés nélkül nem lehetne megenni. A szójaszósszal nem a rizst, hanem a halat kell ízesíteni, ezért a sushi halas felét kell belemártani. A sushi tálalásánál különösen fontos az étel és a hozzávalók harmonikus kompozíciója. Hagyományosan minimalista japán stílusban tálalják geometrikus, egy- vagy kétszínű fa- vagy lakktányéron ." Ez tehát a Miele Főzőiskola, sushit bemutató írása, amiből mindent megtudhattok. Köszönöm nekik, a mindenre kiterjedő információáradatot! Vannak viszont extrém sushifogyasztók is. Divat lett vállalati, és egyéb rendezvényeken, az ún. "naked sushi" Ez a tálalási mód, kifejezetten az "erősebb nem " számára lett kitalálva. Csinos, alulöltözött hölgyek testén kínálják a sushit, de az etikett szabályai szerint, csak az ételhez érhetnek hozzá. Viszont nagyon látványos, szemet gyönyörködtető megoldás. Fontos figyelmeztetés! Ne várjátok, hogy ilyen csomagolásban fogják kiszállítani a megrendelt sushit! Mivel azóta én is elkészítettem saját szusimat, el kell dicsekednem vele. Így csináltam.

Bolognai spagetti, szülinapi tálalással.

Miről is szól e bejegyzés? A szülinapról, és a bolognairól. 
Egy szülinapon, mindenki boldog. Az ünneplők is, de legfőképp az ünnepelt. Ha gasztroblogger, akkor különösen! Kezdőként, tudom milyen jól esik, hogy egyre többen nézik meg bejegyzéseimet. Először, naponta lestem a statisztikákat, de idővel múlik a kíváncsiság. A lelkesedés nem! 
Nagy öröm, hogy az indulás (2012 Karácsony) óta, több mint 8000 látogató járt oldalaimon. 
A gasztrobloggerek, egyre népesebb családja, már csak ilyen. Örömmel, szeretettel osszuk meg receptjeinket, az általunk kipróbált, kitalált eljárásokat, adunk tanácsokat nálunk gyakorlatlanabbaknak, és fogadunk el javaslatokat, tőlünk tapasztaltabbaktól. Közben, barátságokat kötünk. 
Az én kapcsolatom, kedves "Nassoló Naplopó" barátommal is ilyen. Távoli, de szoros, és gyümölcsöző. A naplopót viszont nem értem. Az, aki képes minden nap valamit produkálni, és ezt megosztani másokkal, színvonalasan megírni beszámolóit, nem ezt a jelzőt érdemli! Rossz választás volt Detti! Megérdemelnél egy táblácskát, konyhád falára azzal a felirattal "Hiperaktív Nassoló". Sztem, van aki elkészítse! Ugye?
De hagyjuk a süket dumát! Térjünk a lényegre! Mert ezen az oldalon, minden a kajáról szól. 
Engedélyt kaptam, hogy receptet lopikáljak. Meg is tettem. Amit ezután láttok, az a külcsínről, a tálalásról fog szólni, különféle variációkban. És minden a kettes körül fog forogni! 
Már egy hete csak a kettesre gondolok! Meg a Mamára, aki a bolognait viszi fel a....  Lelki szemeim előtt megjelennek különböző képek, ugyanarra a témára. A téma, pedig a bolognai. 

Ez egy korábbi spagetti.
Van máááásiiik!

Tudjátok, hogy Bolognában hiába keresnétek a helyi specialitást? 
Köze nincs Bolonyához! 
A II. Világháborúban, az Olaszországot megszálló amerikai vitéz urak vitték haza ezt az egyszerű ételt, amit a hadi menzán kaptak. Ők nevezték el spagetti a la bolognésének, és terjedt el ezen a néven, szerte a világon. 
De jó, hogy elterjedt! 
Mivel Áron fiam kedvence, a receptet kisujjamból kirázom.
Azért megnéztem barátom oldalán, mert a szabál, az szabál.
Megérkezett, a jó öreg Kontrolcékontrolvé, és máris itt a recept:

Darált husi a bótból.

Hagymából kicsit több.

Bazsalikomból, sokkal több.

850 gramm pulykamellet ledaráltam. 
(Kizártok, ha nem én daráltam, hanem úgy vettem a bótban?)
2 közepes fej hagymát felaprítottam és kevés olajon megdinszteltem, majd ráraktam a darált húst és fehéredésig pirítottam (ezután ezen a ponton tehetünk bele bort - ki fehéret, ki vöröset, de száraz legyen). (Ezen a ponton tettem bele bort, de megakadtam, mert többször végigolvasva a recit, minden olvasásnál töltöttem bort. Mikor a serpenyőbe, mikor a szakácsba.)
Sóztam, borsoztam, 1 ek oregánót, 1 ek bazsalikomot, késhegynyi szerecsendiót (Álljunk meg egy szóra. Rájöttem, hogy nincs itthon szerecsendió. Most mit tegyek? Lehazudjam a szerecsendiót az égről, vagy kihagyhatom. Ez utóbbi mellett döntöttem. Lehet, hogy kicsi bort reszelek helyette.) és pici kakukkfüvet szórtam rá, 3 gerezd fokhagymát is rádobtam felaprítva, majd rálocsoltam egy 500 grammos doboz sűrített paradicsomot és öntöttem hozzá kb. 1 dl tejet
(A tejet nem csípjük. Helyettesítettem, a bevált száraz fehérrel. Fehér-fehér.) és hagytam hogy a husi megpuhuljon.

Reszelt szerecsendió. 

Közben kifőzzük sós, olajos vízben a tésztát al dente  (Akinek protkója van, milyenre főzze?)  és lehet is tálalni bőven megszórva reszelt trappista sajttal. (Van aki még ketchupot is nyom rá! :))
FONTOS! Így spagettihez viszont tehetünk hozzá több paradicsomszószt és tejet, hogy folyósabb legyen, de ez ízlés dolga. :)  .... jobb ha van leve! :) (A tejet már megbeszéltük.)

(((Tudom ám, hogy a zárójel, meg a kettőspont a szmájlikat takarja, de én nem élek velük. Inkább iszok még egy kis bort! Attól én leszek a szmájli.))))

Már csak tálalni kellene, nyakamban a privát használatra rendelt képítővel, és feltöltött Duracellel. De ez még csak a reci volt. Az anyag később készül. Először gondoskodnom kell a megfelelő tálalásról. 
Több forma jár az agyamban. Azt még nem tudom, hogy fiam elé melyik verziót fogom tolni. Mindegy, mert maradéktalanul be tud pakolni egy 3 személyes adagot. És még ketchupot is nyom rá! A tálalás sem érdekli. (Helyesbítek! Ő döntötte el, melyik a legszebb kép. Jól döntött!)
A bolognait elkészíteni könnyű. Mondhatnám, gyerekjáték.  Mint tudjuk, az ember homo ludensből van. (játékos ember) Ezért vagyok itt. Több más sorstársammal együtt. Már az elején leírtam, hogy napokon keresztül gondolkodtam a megjelenítésen. Hogyan fogom tudni szülinaposabbá tenni a bolognait. Gondolkoztam a tortán. Nem rossz, de elvetettem. (Páromnak nyáron, abált szalonnából csináltam tortát) 
Jutott eszembe számtalan, szebbnél szebb gondolat, de végül is döntöttem. A bolognainál könnyebben elkészíthető étek kevés van. A tálalás módjával, viszont feladom magamnak a leckét! Inkább ezt dokumentáltam. Remélem Barátom örömére, és a köz hasznára!

Az első próba. Tovább lett
fejlesztve!

A most következő megoldás nincs szabadalmaztatva, így bátran használhatjátok. 
Egyik szakmám, a képalkotás. Blog, és weboldalamon, külön sorozat foglalkozik az ételfotózással. Több cikkemben írok arról, hogyan lehet javítani ételfotóitokat. Tehát, némi képi látásom van.
Kísérletező, kreatív embernek tartom magam, de semmit nem hamarkodok el. Ezt a megoldást is bejegyzésem véglegesítése előtt próbáltam ki. (Hangsúlyozom, először a tálalásokat próbáltam el, a spagetti csak azután jött) A készülődés, viszont engem is hiperaktívvá tett. Ma meg is csináltam az eszközt. Még nem biztos, hogy ez a végleges, de ha már kész, akkor közzé teszem.
Kinyomtattam egy kettest. Mást is nyomtathattam volna, (betű, ábra) de az alkalomhoz ez illett. Körbevágtam, de a kivágott negatív formát sem dobtam ki. Mint kiderült, szerencsémre! Fülecskét ragasztottam rá, hogy a szórás után, könnyebben ki tudjam emelni. A bolognaihoz, mi illik? A paradicsom, és a bazsalikom. Mindkettőből szárítottam a nyáron. Jó, hogy lepróbáltam, mert lesz alkalmam dönteni, melyik fűszerrel fogom tálalni a szülinapi spagettit. 

Második próba. A kukában
landolt.

Aludtam rá egyet, és máris megvan az új megoldás. Aki kíváncsi, hamar megöregszik! Vigyázok a korotokra, ezért máris megmutatom, mit csináltam. Bazi nagy kettest, papírmaséból. Tudtam, hogy nem lesz könnyű egyben tartani, ezért készítettem hozzá formát. Nem találtam a ragasztópisztolyomat, de nem fogott ki rajtam az ötlet. Megint nyomtatás, a legnagyobb tányérom méretében, papírszeletelés, majd ragasztás a formára. (Mivel a ragasztópisztoly szabadságon van, antiallergén, sebragasztóval.) Mikor úgy éreztem elég tartós lett, közepét végigvágtam, és jöhet bele az anyag. Ebbe halmoztam volna a spagettit, de nem vált be, így ment a kukába. (Nem a spagetti!) Be kell ismerni azt is, ha az ember hibázik! Mivel ez a megoldás, nem volt számomra elég esztétikus, az ötleten felbuzdulva, tettem még egy próbát.
Újabb kettes nyomtatás, hátulja lefóliázva, (adunk a higiéniára) közepe kivágva.
Végre eljutottunk, a főzőcskézéshez. Innentől, élesbe ment át a buli!

Spagetti sós vízbe, közben készül a ragu. Úgy, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Persze az általam észrevételezett, kisebb módosításokkal. A tányérra, spagetti halmozva, majd rá, a bazi nagy kettes. Már láttam, hogy jól okoskodtam. Az eredmény, magáért beszélt. Persze a kettesbe belekerült a ragu is, majd némi díszítés, sajtreszelés, fotó, és még fotó.

A harmadik próba bejött!

Azért ha már ennyit gürcöltem, megcsináltam a másik verziót is. Döntsétek el, melyik a jobb. A már összekevert spagócát halmoztam, az előzőleg preparált tányérra. Kedves talján barátaink is ugyanazt a trikolort használják mint mi, így nem volt nehéz elkészíteni. A nyáron szárított paradicsomport, és morzsolt bazsalikomot használtam hozzá. Ez is teccik!!!

Most, hogy mindennel megvagyok, le kell öblítenem a dolgokat! 
Azért szerencse, hogy ezeket az eszközöket a főzés előtt készítettem el. Mi lett volna, ennyi vágóeszközzel körülvéve, a főzés közben elfogyasztott szerecsendió pótló után?
Majdnem minden bevégeztetett, csupán meg kell mutatnom a pályaműveket! De előtte, egy kis szülinapi köszöntő, a tőlem megszokott stílusban: 
ITT kívánok Boldog Születésnapot!

Az egyes számú pályamű.

Erre is büszke vagyok!

Kedves Detti! Már privátban, megírtam, hogy nem elsősorban a nyeremények miatt játszom. A múlt nyár óta ismerjük egymást, de személyesen, sosem találkoztunk. Ennek ellenére sokat tudunk egymásról. Mindkettőnknek gyönyörű gyermekeink vannak. Nekem fiaim, neked lányaid. Az enyémek lényegesen idősebbek, de ez a korom miatt természetes. Az elmúlt időszak, sok szülinapot hozott életembe. Kisebb fiam most volt 20 éves, a nagyobb 30. Drága anyósom holnap lesz 70. Ezért viszonyulok kicsit érzékenyebben a születésnapokhoz, és ezért lehet, hogy jobban megértem, mit is jelent számodra ez az ünnep. 
További sikereket, és kellemes ünneplést kívánok!