Három a kislány, és a saláta is! Több saláta egyszerre.

Más oldalamról hoztam át ezt az írást, ami egy összefoglalóban jelent meg még a múlt nyáron, pedig több figyelmet érdemelne. Családom minden tagja rajong a salátákért, de mindenki mást szeret. Nálunk itthon nincs gond, mert ha leülök, többféle saláta is kikerül kezeim alól. a mennyiségekre jellemző, hogy a mértékegység mindig kisebb vödör.

Van, amikor nem egyeznek az ízlések, és mindenki másféle salátára izgul be! Velem megtehetik, hogy megrendelik kedvencüket, mert a családban csak szerényen "salátakirálynak " neveznek.

 Salátáimat a paradicsom,

paprika, 

uborka,

új, vagy lila hagyma,

balzsam, vagy almaecet,

friss bazsalikom, petrezselyem, borsmenta különböző keverékeiből csináltam. Sót egyikhez sem használtam!

Ezek a saláták készültek korábban konyhámban. Vegyes saláta nagyobbik fiamnak, amiben minden volt, paprika, és uborka saláta a kisebbiknek, na meg paradicsom, saját használatra. Mindegyikben volt új, vagy lila hagyma, kapor, a paradicsomsaliban balzsamecet, a másik kettőben almaecet, friss bazsalikom, petrezselyem, borsmenta levelekkel ízesítve.

Uborka, kétféle paprika, újhagyma, kaporral, almaecettel. Kisebbik fiam kedvence.

Nagyobbik fiam vegyes salátája. Két színű paprika, paradicsom, uborka, lila hagyma, kapor, és almaecet van benne. Feleségem is ezt kedveli!

Saját magam jóllakatására készült paradicsomsaláta. Többféle, de nagyrészt koktélparadicsommal, lila hagymával, balzsamecettel, bazsalikommal készült. bevallom, paradicsomfüggő vagyok!

Nehogy azt higgyétek, hogy napokig járunk rá ezekre a finomságokra.  2 -3 nap, és újat kell csinálni. De szívesen teszem, és eszem!

Zöldséges csirkesaláta teriyaki szósszal.

Imádom a salátákat, legyenek azok bármilyenek. A minap tortillát csináltam, (amiről természetesen később írni fogok) és a maradékokból csináltam magamnak egy gyors csirkés zöldségsalátát. Azokból, amik egyébként is elő voltak készítve, így idő nem sok ment rá, mert csak annyival több zöldséget dolgoztam fel, amennyi a salátához kellett. Egyébként is pörgök, mert a receptjeimért, írásaimért kapott legális, de nagyon szerény "fizetésemet" kaja alapanyagokra vertem el, és ilyenkor transzban vagyok! A lehetőségek szerint minél több olyan ételt kívánok elkészíteni ilyenkor, amiket már régen kigondoltam, elterveztem. Nálam ez nem abból áll, hogy nekiállok recepteket kukkolni, hanem amikor eszembe jut valami, leírom. Én sem vagyok már a régi, bár szerencsére a totális elhülyülésnek kevés jele mutatkozik még rajtam. Egyenlőre! Azért fő a biztonság, és jegyzetelek szorgalmasan. Aztán átnézve jegyzeteimet felmérem, mire lesz elég a mini mani, és cetlivel a kezemben megyek vásárolni. Ki is röhögtek a boltban, mert azt hitték az asszony küldött el, és csak így vagyok képest megvenni a szükséges cuccot. Ráadásul tényleg csak kaja alapanyagok voltak a kocsiban, így minden okuk megvolt, hogy végigmérjenek lekezelően. De bevásároltam. Úgy, hogy pont annyit sikerült elvernem, amennyi pénzem éppen volt, és mindent sikerült vennem, amit felírtam. De kezdjünk neki a salátának! 
Csirkecombot használtam, mert jobban szeretem mint a szárazabb mellehúsát. Ráadásul, ez sokkal olcsóbb is. Megfőztem, így kaptam egy csekély mennyiségű alaplevet, ami szintén kellett elképzeléseimhez. Rövid idő múlva már kóstolhattam is új salátámat, és mind melegen, mind később hidegen is nagyon jól esett!

Ezekből csináltam:

1 db. vöröshagyma,
3 gerezd fokhagyma,
2 db. sárgarépa,
1 marék fagyasztott zöldbab,
2 db. paprika,
3 db. csirkecomb, 
kevés teriyaki szósz, 
kevés rizsecet,
só,
kevés csili pehely,
1 szál újhagyma. 


A csirkecombokat sós vízben megfőztem, majd kicsontoztam, és csíkokra vágtam a húsát.

A vöröshagymát is hosszában felcsíkoztam, a fokhagymát  szétnyomtam. A sárgarépát, és a zöldpaprikát zsülienre vágtam, majd kevés olajon megdinszteltem a hagymát, a fokhagymát, a sárgarépát, később a paprikát, a csíkozott csirkehúst is hozzáadtam. Egy merőkanálnyi alaplét öntöttem hozzá, valamint a kanálnyi teriyaki szószt, és kevés rizsecetet. Enyhén sóztam, és csilipehellyel ízesítettem. Tálaláskor megszórtam, kevés karikára vágott újhagymával.

Kitűnő, ázsiai ízesítésű saláta lett belőle, amit melegen is megkóstoltam, de másnap hidegen ettem igazán jóízűt belőle. 
Jól is laktam vele. Mindössze egy szelet pirítóssal elég volt vacsorára. 

Saláta kedvesednek, Valentin napra.

Írásom első része férfiaknak szól, és ha tovább olvasol, megérted miért! 
Az Angolszász országok szokása hozzánk is begyűrűzött, már évek óta. Szokás ajándékokat adni szerelmednek, és sokszor fejtörést is okoz, mi legyen az? Kicsit zavarban is vagyok, mert nem akarok senkit megbántani! Egy ifjú hölgynek mit illik adni, ha szerény a költségvetés, magam szeretném készíteni, mert annak örül igazán kedvesem. Egy férfiember ritkán fog hozzá sütit csinálni. Sem Valentin napra, sem máskor. És mi van, ha a megajándékozni kívánt ráadásul fogyózik is. Az ifjú hölgyek életük jelentős részét a tükör előtt töltik, azt kémlelve, hogy vajon nem jött-e fel rám néhány deka az eltelt napokban. Teljesen normális dolog, mert vigyáznak azért, hogy tetszenek nekünk, pasiknak! Azért ezzel a saláta ajándékkal vigyázz! Nehogy kedvesed félreértse, mert a nők könnyen sértődnek, magukra veszik, hogy azért adsz neki saját készítésű salátát, mert túlsúlyosnak tartod. De egy megrögzött fitness Lady biztosan nem fogja félreérteni, és örülni fog a figyelmességnek.
Nem is húzom tovább az időt, leírom, hogyan csináltam ezt a nagyon egyszerű, de egészséges salátát.

Fehér, és lila káposztából, sárgarépából, tépett zöldsalátából, mozzarellával, olíva olajjal, balzsamecettel, csipetnyi sóval csináltam. Bár én magam csináltam salátámat, hasonló keverék nagyobb áruházakban is kapható, több összeállításban. Mikor megöntöztem salátámat balzsamecettel, és extra szűz olíva olajjal, serpenyőben nagyon kevés olajon pirítóst készítettem, amit szív alakúra vágtam ki. Először papírformát készítettem, és mellette vágtam el éles késsel a pirítóst. 

Eddig a hölgyekről szólt az írás, de innen nekik szól! A férfiak legalább annyira hiúk egy bizonyos korig, mint a gyengébb nem képviselői. (Melyik is a gyengébb nem?) Bizonyos kor elérése után már divat lesz a pasiknál a sörpocak, így javaslom, hogy ha nekik szánod a salátát, szintén gondolkozz előtte! Tapasztalatom szerint a férfiak kevésbé sértődékenyek, ha súlyukra célzó ajándékkal kedveskednek nekik, de biztos, ami biztos! Ezután a finom saláta után, ami egyáltalán nem megterhelő, lehet, hogy könnyebben tudtok örömöt szerezni egymásnak is. Értitek!? Itt leállok, mert az már +18-as karikával lenne jelölve!  Jó étvágyat, jó szórakozást!

És boldog Valentin napot!

Saláta karácsonyi maradékokból.

Amikor elmúlt karácsony, de a hűtő meg tele a maradékokkal, és igazán vágynál már egy kicsit könnyebb kajára nyisd ki a hűtőt, nézz körül, miből készíthetsz salátát! Biztosan találsz olyat, ami kitűnően alkalmas erre a célra. Más ünnep után, a hétvégi maradékokból is elkészítheted, de tudatosan főzhetsz is úgy, hogy felkészülsz a maradékok újrahasznosítására. 

Én most ezeket találtam:
Főtt leveszöldségek, (sárgarépa, gyökér, karalábé, zeller, főtt fokhagyma)
főtt hús, (orja a csontról lefejtve)
kevés lilahagyma,
szívsaláta, vagy fejes saláta, esetleg bármilyen friss salátakeverék,
kevés balzsamecet, és extra szűz olíva olaj,
ha van, kevés reszelt sajt.

A főtt húst feldaraboltam, a főtt zöldségeket is, majd óvatosan, hogy ne törjön összekevertem tépkedett szívsalátával, és toszkán salátakeverékkel. (endívia, rukkola, csíkozott sárgarépa, lila káposzta. Lilahagyma karikákat is adtam a keverékhez, majd kicsit megöntöztem balzsamecettel, valamint extra szűz olívaolajjal. Félkemény sajtot reszeltem tetejére. A nehéz karácsonyi ételek után jól esett egy könnyebb kímélő étel. 
Tejfölből, kevés mustárból, főtt tojás sárgájából, sóból, őrölt borsból készített hamis majonézzel is összekeverhetjük, de pirított kenyérkockákkal is tálalhatjuk.

Bevallom, két adagnyit csináltam, de mire ezeket a sorokat leírtam, észrevétlenül elfogyott az összes. Nagyon jól esett, így biztosan nem várom meg a következő karácsonyt a legközelebbi salátámhoz!

Fügés toszkán saláta.

Hirtelen ötlet vezérelt, meg a viszonylagos jóllakottság. Reggel többet ettem mint más napokon, délben jól laktam legényfogó levessel, de vágytam még valamire. Egy finom salátára. Úgy tettem, mint a tengeralattjáró periszkópja. Körbetekintettem, és kiszúrtam néhány alapanyagot. Különösen nem fogok belebonyolódni a receptbe, sőt azon is gondolkoztam, egyáltalán közzétegyem-e legújabb kreációmat, de nekem nagyon ízlett. Hátha nektek is fog.
Endíviából, rukkolából, (lehet kapni keverékként is) egy - egy marék a tálba, meglocsolva olíva olajjal, természetesen olyannal, ami nem veszítette el az ártatlanságát, kevés balzsamecettel, 1 szál felkarikázott újhagymával, 1 friss füge elnegyedelve, majd az egész kevés reszelt sajttal is megszórva. Tulajdonképpen ennyi lenne.

Minek tovább magyarázni. A salátákhoz különös kötődésem van, mert nyáron, napokig képes vagyok rajtuk élni. Különösen paradicsomszezonban. Tehettem volna kedvenc gyümölcsömből is rá, de az utóbbi napok esős időjárása szétrepesztette a paradicsomokat, így kénytelen voltam kihagyni. Kár! Így is jól esett, és bátran merem ajánlani mindenkinek.
Kicsit kesernyés a rukkolától, édes a fügétől, savanyú a balzsamecettől, enyhén sós a sajttól, tehát az összes fő íz megvolt benne. Glutamátot nem tettem rá, de akkor az ötödik, az umami íz sem hiányzott volna belőle. Igaz, nekem így sem hiányzott.

Paradicsomsaláta almával. megint kísérleteztem.

Sűrűn megnézem blogoldalam statisztikáit. Arról rég leszoktam, hogy a számok érdekeljenek, bár a kezdetekben jól esett látni azt, hogy mennyien kíváncsiak írásaimra. Elsősorban az érdekel, mire kíváncsiak az érdeklődők. A forgalom forrásai opcióban, megtalálhatók azok, milyen keresési kulcsszavakat használtatok. Felfigyeltem már többször is, hogy néha, sehol le nem írt ételekre vagytok kíváncsiak. Ezeket felírom, gondolkozok rajta, és ha eljött az ideje, elkészítem, ha úgy látom, van benne fantázia. 

A múltkor több formában találkoztam a paradicsomsaláta almával, almás paradicsomsaláta keresési kifejezéssel. Tudtam, hogy van benne fantázia, mert úgy éreztem illenek egymáshoz az ízek, de több napot gondolkoztam mit tegyek hozzá. Az sem mindegy milyen almával kombinálom, mert a különféle almánknak is más az íze. Pénteken kaptam két gyönyörű zöldalmát ebédem mellé, és rögtön tudtam megvan a hiányzó láncszem. Már csak az ízesítéshez szükséges katalizátorra volt szükség, de az is hamar meglett.

A lilahagyma biztos hozzávaló volt. Majd minden paradicsomsalátámban megszokott alapanyag, így nem volt kérdés, hogy ezzel kezdek. Vékony csíkokra szeltem, majd megsóztam. A két szép zöldalma jött. Meghámoztam, és ezt is felszeleteltem. A zöldalma masszívabb rokonainál, nem könnyen törik szét. Mikor ezekkel készen lettem, felmértem a szükséges paradicsom mennyiségét. Ezekből is a masszívabb Lucullus, és másik nagyobb méretű fajtát választottam, összesen tíz darabot. Az almát rögtön kevés citromlé, és száraz fehérbor keverékébe forgattam, így nem barnult meg. Ez is tudatos volt, mert a bor, és a citromlé is az ízesítés része lett. A máskor sűrűn használt bazsalikomos ízesítést petrezselyem zöldre változtattam. Azért, mert közben rájöttem, mi lesz az, ami a saláta pikantériáját, végső ízét fogja adni. Picit belekóstoltam, és azonnal tudtam, mit teszek még hozzá.

Előre szólok, választásom, sokak számára nagyon meglepő lesz. Ha valaki valamennyire jártas a Távol-Keleti konyhában, biztosan hallott már a teriyaki szószról. Rá esett választásom. Könnyű nekem, mert konyhámban sűrűn készülnek ázsiai ételek, tudom kombinálni az ízeket, és ismerem is azokat.

A teriyaki szósz, a Japán konyha, egyik legismertebb mártása, és elsősorban húsokhoz, halakhoz, de más ételekhez is előszeretettel használt szószféle. A szójaszósz, a mirin, és cukor, vagy méz keveréke. Édeskés, pikáns, nagyon enyhén alkoholos szószféle. Elárulom, a teriyaki szósszal készült csirkénél kevés finomabb van a világon. (saját vélemény)
Akkor foglaljuk össze még egyszer, miből készült:

1 nagyobb fej lilahagyma megtisztítva, vékony félkarikákra vágva, 2 db. zöldalma cikkekre vágva, felszeletelve, 1 kávéskanál citromlé, 1 evőkanál száraz fehérbor, 10 db. nagyobb paradicsom, kevés petrezselyem zöld, csipetnyi só, 1 evőkanál teriyaki szósz.

Az elkészítés módját már az előzetesben körülírtam, így azt nem ismétlem meg. Az viszont tény, hogy a vártnál is ízletesebb saláta lett a végeredmény. Tudom, ezt főleg a teriyaki szósznak köszönhetem, épp ezért másokat is biztatok arra, ha van lehetősége rá, próbálja ki a Japánok eme kitűnő találmányát erre, vagy más ételek elkészítésére. 
És mivel tegnap bevásároltam az ázsiai alapanyagokból, én is tovább bővítem ismereteimet, és tapasztalataimat. Név nélkül írom, de időnként meg kell ragadni a nagyobb áruházláncok akcióit. Többnyire félkész, vagy kész ételeket kínálnak, de ha valaki be meri vállalni (mint én) érdemes a fűszer, és alapanyag kínálatot végignézni. Tegnap többféle fűszerkeveréket, szószt vásároltam, de rizstészták, sőt szusi alapanyagok is kerültek a kosárba.

A salátát pedig megkóstoltam kb. két óra állás után, hogy összeértek-e az ízek. Összeértek. A kóstolást nem tudtam abbahagyni, és megettem az egészet egy ültő helyemben. Ez lett az ebédem, és a vacsorám is. Szerintetek kellett még valami ezek után?

Paradicsomsaláta, hámozott paradicsomból.

Gondolkodtam, - mert ritkán azt is szoktam - hogy megosszam-e legutolsó salátám elkészítési módját. Mivel új a módszer, érdeklődésre tarthat számot, a leírás közzététele mellett döntöttem.

Miben más, mint az eddigiek? Abban, hogy hámozott paradicsomot használtam. Az utóbbi időben, sokszor dolgoztam már a héjától megfosztott paradicsommal, és mivel imádom a parisalátát, megpróbáltam ezt is. Megérte!
A paradicsom héja sajnos emészthetetlen, és az elkészült ételekben éktelenkedő paradicsomhéj, még nem is esztétikus. Főzésnél nem esik szét, összepöndörödött állapotban, többnyire a tányér szélére kerül. 

Az utóbbi idők legszebb paradicsomjait vásároltam nemrég. Szép, nagyobb méretű tojásdad gyümölcsök, húsosak, kevésbé levesek, egyszóval a tökéletes paradicsomok, szinte már a paradicsomból. Hasonlítanak az én Lucullus paradicsomjaimra, csak nagyobbak. Befőzőparadicsomként vettem, de ez nem zárja ki azt, hogy bármi mást csináljak belőle. Például paradicsomsalátát, amire nyáron, meglehetősen sűrűn támad hajlandóságom. Idén sem tudom megszámolni kezeimen, hányszor készült már különféle ízesítéssel, és más-más hozzávalókkal, de ha minden paradicsomsalátámról beszámolnék, azzal lenne tele blogoldalam.

A paradicsom hámozása rendkívül egyszerű. Kereszt alakú bevágás rajta, majd megy forró vízbe. Rövid ott tartózkodás után hideg vizes fürdő következik, és a héja könnyen lehúzható. Mivel szerintem úgy könnyebb, én előtte a csumáját is kivágom. Az így meghámozott paradicsom, minden étel készítésére kiválóan használható, így salátáéra is. Télre konzervként is elrakható. 
A meghámozott paradicsomokat vastagabb szeletekre vágtam, enyhén megsóztam, almaecetet, olívaolajat, kevés szorbitot (cukor is jó hozzá) valamint félkarikákra vágott póréhagymát tettem hozzá. Azonnal fogyasztható!

Bár már az előzőleg leírtakból kiderült, lássuk mikből készült:

Tojásparadicsom (jó a Lucullus, és a San Marzano fajta is)
póréhagyma, só, szorbit vagy cukor, kevés almaecet, valamivel több extra szűz olíva olaj.

A San Marzano, és a Lucullus fajták a legízletesebbek közé tartoznak, valamint a legjobban feldolgozhatóak is. A hámozott paradicsom konzervekben többnyire ezeket találjuk, valamint a napon szárított paradicsomot is leginkább ezekből készítik. 
Mint kiderült, salátának is kitűnőek!

Miközben a paradicsomsalátámról írtam, a híres Spanyol kisvárosban Bunolban, lezajlott a La Tomatina fesztivál. Tudjátok. Az ahol több tonna paradicsomot hajigálnak egymáshoz a jókedvű fesztiválozók. Ott lenne a helyem! Imádom a paradicsomot, és biztosan a Paradicsomban érezném magam. Valószínű el is dobnék néhányat, de egy jó adag salátának valót megmentenék. Ez hétszentség!

Jéghideg dinnyesaláta, és részeges dinnye.

Eredetileg nem ennek indult, de mint már oly sokszor, felülbíráltam a tervet, és ezt csináltam a dinnyéből. A terv pedig néhány napja született, amikor elhatároztam, hideg dinnyelevest csinálok.

Azt is tudtam, hogy mentával, gyömbérrel, és lime-al készítem. Aztán, nem volt szívem összeturmixolni. Külön gyűjtöttem a mokkáskanállal gondosan kivágott lencséket, a maradékot pedig a magok eltávolítása után apróra vágtam. Olyan szép volt az apróra darabolt dinnye, hogy változtattam az eredeti elképzelésen. Nem bántam meg. A dinnyelencséket a turmixolt leves díszítésére szántam, de úgy döntöttem, meglepem magam egy kis férfias finomsággal. Már többször bebizonyítottam, hogy fejben is össze tudom illeszteni az ízeket. Most is jó előre elgondoltam, hogy a dinnye ízéhez, még mi illik. A menta biztosan, a lime is, valamint a gyömbér pikánssá teszi az egészet, különleges, enyhén csípős aromájával. Az őrölt fahéj nélkül, el sem tudok képzelni semmi gyümölcsöset, mert kihangsúlyozza az aromáját, az édes ízeket. Egy kisebb csili is a tervek közt szerepelt, de a végén azt elhagytam. A gyömbér mellé, már nem kellett.

Nekem ízlett, és most várom a kritikát, hiszen bevallom, a megfelelési kényszer vezetett elkészítéséhez. Valakinek megígértem, és most várom a véleményét. Azóta ezzel is tisztába vagyok, és kiderült, ízlett! Ez a lényeg!
Ha bárki el kívánja készíteni, itt a hozzávalók listája:

1/8 görögdinnye, (kb. 750 g.) néhány borsmenta levél, késhegynyi őrölt fahéj, kevés friss gyömbér nagyon apróra vágva, vagy reszelve, 1/2 lime leve.

Mivel a legszebb darabok kimaradtak a terv átértékelése miatt, úgy döntöttem, megérdemlek én is, egy kis figyelmességet önmagamtól. A lime most is belekerült, a gyömbér is, a fahéj sem maradt el, viszont félédes rozé, valamint kevés vodka is erősítette férfias megjelenését. A vodka helyett legszívesebben triple secet tettem volna bele, de az nem volt a láthatáron. Nem is tudom, mikor ittam utoljára. Biztosan több mint tíz éve. Így is tökéletes lett, és egy frissítő, mégis alkoholos italt kotyvasztottam magamnak. Nem is kellett nagyon keverni, mert az ízek maguktól kioldódtak, és keveredtek. A gyömbér miatt, kicsit vártam az elfogyasztásával, bár ha reszeltem volna, még erre a várakozásra sem lett volna szükség. Nekem így is ízlett, és megérte a türelmet. 
A név mellett, is fogyasztása közben döntöttem. Rögtön utánanéztem, másnak vajon eszébe jutott-e a részeges dinnye elnevezés. Igen, de megnyugodtam. A recept, egész más mint a sajátom. Biztosan finom az is amiről olvastam, de nem értem, miért kell Tokaji Aszú, háromféle dinnye, valamint dinnyeízű vodka hozzá. Valószínű oka volt rá elkészítőjének!

Ezt a következőkből csináltam:

1/8 görögdinnye, (kb. 750 g.) egy kis szelet gyömbér felcsíkozva, vagy reszelve, csipetnyi fahéj, 1/2 lime leve, 1 deci félédes rozé bor, ( jó hozzá az édes fehérbor is, különösen a muskotály),
2 cl. vodka, vagy triple sec.

Csak az egyik darab kellett, az imént felsoroltak elkészítéséhez.

Insalata caprese... Variációk egy témára.

Játszottam a színekkel! A világ egyik legegyszerűbb salátája a caprese saláta, aminek neve onnan ered, hogy Kapri szigetéről származik. Ha nem is a legegyszerűbb, mert az ecetes, cukros, sós lével nyakonöntött fejes salátát, tán még egyszerűbb elkészíteni, mindenképpen a legszínesebbek közt van.

Az Olasz trikolort formálja a paradicsom piros, a mozzarella fehér, és a bazsalikom zöld színe. És ezzel minden hozzávalót leírtam. Kevés só, extra szűz olíva olaj, és balzsamecet, még belefér az alkotórészei közé, így teljes a kép.
Ha olívaolajon pirított, fokhagymás pirítós kerül hozzá, azt már panzanella capresenek nevezik. Azt is, ha a salátába kenyérkockák is kerülnek.
Mivel a természet, és nem utolsósorban, Párom dolgos kezei viszonylag bőséges, és változatos paradicsomterméssel ajándékoztak meg idén is, paradicsomimádatom úgy tűnik kielégítést nyer. 
Néhány nap óta salátákon élek. Így, ahogy leírtam. Alig eszek mást, mert nem érzem a szükségét. Többször bizonyítottam már paradicsomfüggőségemet, így most, hogy már nem csak előjáték, hanem konkrét kielégülés is kíséri a paradicsom iránti szerelmemet, egy évre megint fel leszek töltődve. Szeptemberben, pedig aszalni fogok. Máskor, már ilyenkor elkezdtem, de amikor annyira csábító a friss paradicsom, nem lehet ellenállni neki. Legfeljebb veszek a piacon, ha aszalni akarok. 
Az elmúlt egy hétben, rengeteg parit szüreteltem. Néhány kivétellel, mindből, valamilyen saláta, lecsó, Pappa al pomodorro (toszkán paradicsomleves) készült. A tervek közt van még az Andalúz gazpacho különféle változatainak elkészítése, így lehet, hogy az lesz a következő posztom. 
Ennyi előzetes után térjünk a lényegre, mert így is megróttak már, hogy sokat dumálok mellé. Innentől kevés szöveg, sok kép jön!

Eddig az insalata caprese különféle változatai voltak a porondon. Mint már írtam, egész héten paradicsomon éltem, így van még képem bőven. Volt, mikor pirítóson tálaltam a salátát, így ez már panzanellának minősült.

Panzanella caprese.

Természetes, hogy a panzanella mellé is készült saláta.

Ez még mindig panzanella.

Csak azért, hogy ne keltsem a megrögzött vegetáriánus látszatát, kis tuning került a salátára füstölt, főtt császár formájában.

Ez is újra lett gondolva. A korábban készült saláta, fogyasztás előtt meg lett szórva apró sonkakockákkal. Nem rontotta el!

Mint a fotókból kiderül, termékeny voltam. Ráadásul jól laktam, és egészségesen éltem. Igaz, így próbálok tenni az év többi részében is, de most olcsók a zöldségek, így kiélhetem magam. 
Micsoda zöldségeket beszélek, hiszen a paradicsom gyümölcs!
To be continued...

Vegyes saláta savanyúságlével.

Annyi salátát csináltam már - legutóbb éppen a pót - születésnapomra, - hogy elsikkadt figyelmem felette. Minden, a hétvégén készült ételről beszámoltam már, de a legvégén jutott csak eszembe, van még egy saláta is. Nem is érdemelt volna figyelmet, de rájöttem, hátha ez is érdekel valakit, hiszen gyakorlatilag semmit nem tettem bele ami ízesítette volna, csak egy kis maradék csemegeuborka lével locsoltam meg. Így is tökéletes lett. A nyers zöldségek, a paprika, paradicsom, az uborka, és a lilahagyma ízei keveredtek, amit nem nyomott el a más esetben ecetes, olíva olajos öntet. Egyébként sem szoktam kiönteni a savanyúságok levét, ha tehetem ezzel ízesítem salátáimat. 

Kivételesen, nem fogok receptet írni. Nincs értelme, mert a salátáknak nincs receptje. Ezeket érzéssel kell összeállítani, az ízesítésüket érzékszerveink, elsősorban ízlelés alapján kell végezni. Azért leírom, mit tettem a tálba.  3 db. kígyóuborkát felkockázva, 5 db. paradicsomot, 4 db. különféle színű paprikát, szintén kockára vágva.

Azt is elárulom, hogy más ételeket is készítettem, így a paprika, paradicsom szebb darabjai kerültek a salátába, a többit nagyon apróra vágva belefőztem a pörköltbe, amit ugyanezen a napon készítettem. Mivel csináltam még franciasalátát is a kaszinótojás alapjaként, az abba tett csemegeuborka levét mentettem meg a salátámhoz. Semmit nem tettem, csak a feldarabolt zöldségekhez 1 nagyobb lilahagymát csíkoztam, majd ráöntöttem a 7 decis uborka leszűrt levét. Ennyi. Mire a pörkölt megfőtt, már tálalható volt mellé a saláta. Nem csak a pörkölthöz, hanem az ugyanekkor sült tepsis csirkecombhoz is tökéletesen illett.
Azt hiszem leírásomból, és a csatolt fotókból kiderül salátám rendkívüli egyszerűsége, és ha van maradék savanyúság lé, kedvet kaptok az elkészítéséhez.