Körözött, megint máshogyan.

Sokszor járok úgy, hogy látszólagos kötelességemet nem, vagy késve teljesítem. Mikor gasztroblogolásra adtam fejem tudtam, hogy ez az elkészített ételek megjelenítésével is jár. Vannak viszont más elfoglaltságai is az embernek, így néha (szánom-bánom) az étel elkészült, már régen el is fogyott, és a receptnek, elkészítési útmutatónak se híre, se hamva. Most is így jártam.

Szerencsére minden ételt dokumentálok, végigfotózom a fázisokat, így nincs gond leírni utólag az elkészített kaja receptjét. Nálam fordított a helyzet mint másoknál. Én nem recepteket böngészek a főzés előtt, hanem megnézem mi van a hűtőben, és azokból csinálom azt, amit ki tudok hozni belőlük. Szerencsére nem felejtem el mit, hogyan készítettem, és ha ránézek a fázisfotókra már minden részletre is emlékszek.
A körözött, nálam nagyon kedvelt reggelikrém. Egyszerű, gyomrot kímélő finomság, és ha elkészítem sokáig eláll a hűtőben, ha eleget csinálok belőle. Ha keveset, akkor gyorsabban elfogy, de ha van maradék, azt vétek lenne kidobni. Így is néhány alkalomra elég. Legutóbb kolbászos, túrós pogácsát csináltam, és mivel nem volt szükség a fél kilós akciós túró egészére, feléből körözöttet csináltam. Nem úgy mint mások, hanem megint elszakadva a hagyományoktól.

Lássuk mi került bele.

2 db. sárgarépa,
2 db. alma,
250 g. túró, 
1 db lilahagyma,
1 kávéskanál őrölt pirospaprika,
kevés só.

A sárgarépát, valamint az almát megtisztítottam, és feldaraboltam. Először a répát, majd később az almát is ugyanabban az edényben megfőztem. A lilahagymát, nagyon apróra vágtam. Mikor az alma, és a répa is megfőtt, villával szétnyomtam. Összekevertem a túróval, és a lilahagymával, majd megfűszereztem. 

Készítettem már túrókrémet számtalan más módon is. Készült borral, eperborral, piri-piri fűszerrel, és máshogyan. Mindegyikben az egyetlen közös pont a túró volt. Tény az, hogy igen kitűnő, és példám bizonyítja, hogy nagyon sokoldalúan elkészíthető finom reggeli, vagy vacsoraétel.

Eperboros túrókrém.... körözött, megint másképpen

Már nem mertem körözöttnek bemutatni kitalációmat, pedig lényegében az. Fűszeres túrókrém, de nincs benne tejföl. Néhány hónapja, mikor észrevettem, hogy a hűtőből szőrén - szálán eltűnt a tejföl, amit félretettem a készülő körözötthöz, azzal dolgoztam, ami éppen volt itthon. Nem kellett a szomszédba mennem furfangért, de tejfölért sem, mert lökött agyam legrejtettebb zugában megéreztem az új, fehérboros körözött ízét. Akkor várakozáson felül teljesített, így mikor kaptam két palack eperbort, az Epermester Pincészet választékából, tudtam, hogy ki fogom próbálni a túróval. Az édes (Eperméz) nem illett hozzá, de a száraz (Epervér) igen. A túró, és az eperbor kombinációja nagyon bejött az előző próbálkozásomnál is, mert Párom névnapjára isteni eperboros túrótortát  készítettem, kandírozott eperrel. Ha valamilyen új alapanyag kerül kezeim közé, rögtön agyalni kezdek. Ezért szeretem az olyan kihívásokat, amikor megadnak néhány hozzávalót, és azokból kell valamilyen kaját csinálni. Apró önfényezés következik: nyáron a Receptrangadó játékában nyertem így, ezzel a recepttel. Most is ez volt a helyzet. Készíteni kell valamit, amibe illik az alapanyag, (ebben az esetben az eperbor) és olyat kell csinálni, amit szeretek, szeretünk. A körözött pedig kitűnő a kísérletezésre. Bevallom, ritkán sikerül valamit elrontanom. Valahogy úgy alakult, hogy néhány éve, súlyos betegségem után felfedeztem, hogy gondolatban is tudok főzni. Megérzem, az általam kitalált ételek ízét. Paranormálisnak tűnik a dolog, és nem is bocsátkozok tudománytalan fejtegetésekbe, de ez a lényeg. A sors ugyan kicsit elbánt velem, de adott egy ajándékot is kárpótlásként. Előtte sem főztem rosszul, de ettől kezdve elköteleztem magam a gasztronómia mellett.
Most megint rájöttem, sokaknak agyára megy a tőlem megszokott hosszú bevezető, de én már csak ilyen vagyok. Sokan szeretik stílusomat, akik nem kedvelik, azoknak létrehoztam, Csak a Recept oldalamat. Ott valóban, csak azt látjátok. Mivel már én is soknak tartom az előjátékot, jöjjenek a dőlt betűk! (a hozzávalók, és az elkészítés módja)

500 g. túró,
1 nagy fej lila hagyma,
1 kis csokor snidling,
néhány levél petrezselyem zöld,
2 ek. házi készítésű ajvár,
1 dl. száraz eperbor,
kevés só, és őrölt bors, (ételízesítővel is készíthető)

A túrót villával összetörjük, majd hozzáadjuk a snidlinget, petrezselyem zöldet, az ajvárt. A nagyon apróra vágott (esetleg reszelt) lila hagymát is hozzákeverjük. Kicsit sózzuk, borsozzuk, beleöntjük az eperbort, és jól összedolgozzuk. Néhány órát állni hagyjuk, és ha szükséges kicsit utánafűszerezzük.

Ennyi. A körözöttet sosem nagy mennyiségben készítem, hiszen nem vendéglátás céljára lesz felhasználva. Ezek a kis mennyiségek, saját magam, és szűkebb családom reggelijét, és egyéb nassolási tevékenységének kielégítését szolgálják. Mivel hűtőben több napig eláll, ez idő alatt biztosítja a különleges élményt, amit egy túrókrém adhat reggelire, uzsonnára, vacsorára, vagy bármikor, amikor jól esik. Pirítós, fehér, barna kenyéren, kiflin, bagetten.

Ma körözöttet készítettem a piri - pirivel.

Néhány nappal ezelőtt, kaptam a Chef Gourmettől piri - piri fűszerkeveréket. Jamie Oliver nevével fémjelzett cuccról van szó, így a minőségében, már akkor sem kételkedtem. Szinte azonnal kipróbáltam, és valóban nem csalódtam.

Akkor piri - piri csirkemellet csináltam, hagymás krumpliszeleteken  , de mivel nem követtem szó szerint a használatit, maradt a tasakban bőven. 
A négy fős adaghoz, az előírás szerint kellett volna az egész zacskónyi keverék, de úgy éreztem, nincs ennyire szükség. Ráérzés? Gyakorlat? Nem tudom melyik, de jól gondolkodtam. Az igazság az, hogy a pácolás után megnyaltam ujjamat, és éreztem, hogy mindenből elegendő mennyiség került a csibemellhez. Mivel így alakult, azóta is gondolkoztam, mi legyen a maradék sorsa. Szeretném még máshoz is kipróbálni, így ismét óvatosan bántam a fűszerrel. Kisebb mennyiségben körözöttet készítettem vele. Nagyon könnyű, finom, hideg reggeli, vagy vacsora, és az elkészítése sem bonyolult. Soha nem csináltam még egyformán, és receptre sincs szükségem. Egyáltalán, semmilyen receptre. Egy idő óta megérzem magamban az ízeket, és fejben tudok recepteket alkotni. Mióta a sors kicsit elbánt velem, és szakmámat (órás) kénytelen voltam abbahagyni, kaptam egy ajándékot is viszonzásul tőle. A gasztronómia szeretete, eddig is előkelő helyet foglalt el életemben, de azóta szinte csak ennek élek. Ez tartja bennem az erőt, a lelket új életemhez.
Úgy érzem, elég hosszúra sikerült a bevezető, és rá kell térnem a lényegre! Hol is hagytam abba? A piri - piri keveréknél. Már elsőre megfogott, a csípős, füstös, citromos íz. Akár magam is elkészíthetném a mixet, mert minden szükséges alapanyaggal rendelkezek. De amíg van belőle, ezt használom. Már röviddel az első felhasználás után tudtam, mit fogok vele legközelebb csinálni. Körözöttet! Mint már írtam, soha nem csinálom egyformán. 
Most ezt találtam ki:

250 g. túró,
4 evőkanál tejföl, (készíthető tejszínnel is)
1 púpozott kávéskanál piri - piri fűszerkeverék,
1 kis csokor snidling
1 kávéskanál ételízesítő,
kb. 50 g. porított parmezán,
1 púpos kávéskanál őrölt pirospaprika.
A fűszerkeverék ezeket tartalmazza: 

Szárított Vörös és Zöld Kaliforniai Paprika, Fűszerek (Füstölt Paprika, Koriander, Fekete Bors, Cayenne Bors), Barna Cukor, Chili por (11%), Tengeri Só, Szárított Hagyma, Búzadara, Fűszernövények (Oregánó, Babérlevél), Szárított Fokhagyma, Citrom por (2,8%), Őrölt Citromhéj (2,1%), Chili Pehely (1,3%), Citrom Olaj (0,7%), Paprika kivonat, Koriander Fűszernövény kivonat, Fokhagyma olaj. 

A snidlinget felaprítottam, összekavartam a tejföllel, a túróval, a fűszerkeverékkel, a paprikával, az ételízesítővel, és a parmezánnal. (Ez utóbbi amolyan recycled megoldás, mert néhány napja ott állomásozik a hűtőben, mivel a milánói makaróni nem vett fel annyit mint terveztük, így ez lett a sorsa.)
Jól összekavartam, majd villával is összedolgoztam. 

Az ember gyarló, és türelmetlen! Tudtam, hogy ha azonnal bepakolok belőle, érezni fogom, külön - külön is az ízeket. Így is történt, de így sem bántam meg türelmetlenségemet. Tudom, néhány hűtőben töltött óra után, még finomabb lesz, de így sem csalódtam. Nem tudom, milyen citrompor, szárított citromhéj van a keverékben, de isteni az utóíze. Egyáltalán minden, de az enyhén csípős, enyhén füstös, citromos íz még most is ott ül ízlelőbimbóimon, és kellemesen birizgálja őket. Pedig közben eltelt több mint egy óra, és csak egy kisebb körözöttes szenyót nyomtam be. Hamarosan, újabb teszt jön, mert már ráfoghatom arra, hogy összeértek az ízek, így újra meg kell kóstolni. Hogyan tudnék másképp véleményt írni új alkotásomról?
Most meg gondolkozhatok, mit csinálok még a maradék fűszerrel!
Na szasztok!

A körözött, ami minden szabályt felrúg.

Rögtön helyesbítek! Egy szabályt tiszteletben tartott körözöttem. Azt, hogy túró van benne. Ez a leglényegesebb, mert a körözött, túrókrém, krémesre kavarva, kenyérre, pirítósra kenhetően. Azt, hogy ki, miképpen készíti, egyéni ízlés kérdése. Ma formát bontottam! Már az előkészületeknél kacérkodtam a sárgarépával, de akkor kimaradt. Utólag, mégis valahogy a répára is bilincs került. Mert a körözöttre az illik!

Hozzávalók, és a körözött, már edénybe zárva.

Lássuk először, miből csináltam:
250g túró,
1/2 fej, nagyon apróra vágott vöröshagyma, 
1 kk. szárított snidling, 
2kk. szárított újhagyma, (a snidling, és az újhagyma, saját szárítású fűszer. Ha van friss, azzal mégjobb.)
Kevés petrezselyem, és zellerlevél, szintén szárított készletemből,
piros kaliforniai paprika, nagyon!!! apróra vágva (kb. 1/4 paprika)
1 kk. ételízesítő, 
kevés őrölt bors, őrölt csili ízlés szerint.
1 kk. őrölt pirospaprika,
1 ek. oliva olaj,
1/2 dl. száraz fehérbor.

Színpompás, finom reggeli.

Az utolsó hozzávalón, többen felkapták fejüket! A tejfölt, ami csak krémessé teszi a körözöttet, helyettesítettem a borral. Ezzel kavartam pép szerűre az anyagot. Persze előtte azért valami történt. Az apróra vágott hagymát, kaliforniai paprikát, kevés ételízesítővel, a zöld fűszerekkel (beleértve a snidlinget, és az újhagymát is), és oliva olajjal, 4 percig mikróztam. Ezalatt megvonult annyira, hogy ne tűnjön nyersnek, ha ráharapok. 

Szinte "kenyérre lehet kenni."

Imádom a csücsköt, 
jó vastagon kenve.

Ekkora mennyiségnél nem akartam serpenyőt piszkolni, amikor a mikró is megfelel erre a célra. Az őrölt paprika is hozzákerült, valamint tekertem rá kevés borsot, és csípős, szárított csilit, majd krémesre kavartam. A körözöttnek, legalább 3-4 órát kell állni, hogy végleg ízesíteni tudjuk. Mikor újra megkóstoltam, tulajdonképpen nem kellett volna bele semmi. Íze, és állaga egyaránt megfelelt ízlésemnek. De ekkor az történt, hogy rám kacsintott a hűtőből, a délről maradt kevés sárgarépa, ami megfőve levesünk tartozéka volt, még ebédkor. Ellenállhatatlan lett. Már eredeti tervemben is szerepelt a répa reszelve, de a kihívásnak nem tudtam ellenállni. Anélkül is jó volt, de ha valamivel még turbózható a cucc, akkor miért ne. Bátor vagyok! Meg, valahogy elképzeltem magamban azt a lágy ízt, amivel a répa, még javít körözöttem ízén. Így történt, és nem bántam meg az eksönt! Még egy kicsit pihen a hűtőben, és reggel pirítóssal, vagy simán kenyérrel megkóstoljuk. Én már tudom milyen, és a család sem fog csalódni!

Ilyen szelíd körözöttet, még nem látott a világ! Szinte kenyérre lehet kenni. Rövid börtönbüntetésre számíthat! Hamar el fog fogyni.

Picture update! Mivel vacsorára is ezt ettem, mégegyszer leképítettem. Higgyétek el, érdemes kipróbálni! Kísérletezzetek bátran!