Papucsok leveles tésztából scamorzával, és tetszőleges töltelékkel.

Ezt a sütit rengetegszer elkészítettem eddig. Csináltam édes változatban meggyel – dióval, aszalt szilvával, és másokkal, valamint sós töltelékkel, kolbásszal – mustárral, virslivel, pizzaszósszal - napon szárított paradicsommal, és másokkal töltve. Most a rakott krumpliból kimaradt megmaradt scamorzát, és kolbászt, főtt császárt, valamint napon szárított paradicsomot használtam. A kolbászt, a császárt, és az aszalt paradicsomot úgy, hogy mellé egy kis csík scamorzát is tettem. (a scamorza, egy a mozzarellára hasonlító, annál kicsit keményebb sajtféleség) Elkészíthető fagyasztott leveles tésztából is, de én magam hajtogattam a vajas tésztámat. Mivel a leveles tészta receptje nagyon meghosszabbítaná a leírást, maradok a fagyasztott alapanyagnál. Az is tökéletes hozzávaló.

Hozzávalók egy nagy tepsihez:

50 – 60 g. szarvasi scamorza  3 cm. hosszú, vékony csíkokra vágva,

1 csomag (500 g.) fagyasztott leveles tészta,

tetszőlegesen választott töltelék ( kolbász, virsli, császárszalonna, napon szárított paradicsom)

tojás a kenéshez,

durva szemű só,

szárított fűszerkeverék

Elkészítése:

A tésztát 3 mm. vastagra nyújtjuk, majd pizzavágóval 5 x 5 centis négyzetekre vágjuk. A négyzetek egyik sarkát megkenjük a lazán felvert tojással, majd a választott tölteléket, valamint egy csík sajtot mellé téve felhajtjuk.  A töltelék, csak a fantáziádra van bízva, mert nagyon változatosan lehet elkészíteni.

Tepsibe, sütőpapírra sorjázzuk úgy, hogy legyen ki távolság a papucskák közt, mert a sütés során kelnek egy kicsit még.

A papucskák tetejét megkenjük tojással, megszórjuk kevés sóval, és fűszerkeverékkel. Ehhez az összeállításhoz ajánlom, a pizza fűszert, ami bazsalikom,  oregánó, kakukkfű, rozmaring keveréke.

20 – 25 perc alatt előmelegített sütőben arany barnára sütjük.

Íme egy rendkívül gyors, finom vendégváró. Soha nem vallottam még kudarcot vele. Most egy kis mediterrán jelleget kölcsönzött neki a scamorza, és az aszalt paradicsom. Áron fiam, mikor vendégeket várt, kikötötte, hogy ezt készítsek a vendégseregnek. Pillanatok alatt eltűnt. Mikor évekkel ezelőtt kórházba kerültem, csak úgy engedtek el hétvégére, hogy megígértették velem, nem térek vissza ilyen süti nélkül. Nagy sikerem volt vele!

Napon szárított paradicsom / aszalt paradicsom.

Ez az írás szó szerint megegyezik azzal, amit egy másik oldalamra írtam 2013 januárjában. Sokan jelezték, hogy nehezen tudnak navigálni oldalaimon, (?) így a könnyebb keresés érdekében, idehozom különböző oldalaim legnépszerűbb bejegyzéseit. Ez paradicsomfüggőségemről szóló oldalamon szerepelt először. Megjegyzem: nem lehet annyira nehéz megtalálni, ha több mint 15000 olvasója volt napjainkig.
Tehát akkor ezt írtam:

Most, hogy kiderült paradicsomfüggőségem, - amit egyáltalán nem szégyellek - lássuk, hogyan gondoskodom télre is a pari által nyújtott élményről. A nyaram, tervezetten a paradicsom feldolgozásról szólt. Volt ami kísérleti jelleggel, volt ami kipróbált eljáráson alapult, tapasztalataimat összegezve, esetleg továbbfejlesztve. Fontos dolog, hogy tapasztalataimat megosztva, sok paradicsomrajongó sorstársammal kerültem kapcsolatba, és eszméket cseréltünk. Számomra hasznos, új infókat kaptam, és adtam át.

A kép csak illusztráció!  Ezen a módon állítom, hogy nem lehet paradicsomot szárítani. Ha valaki mégis megpróbálná, minden felelősséget elhárítok magamról.

Lucullus paradicsom. Az egyik
legalkalmasabb a szárításra.

A paradicsom míg terem, számomra létszükséglet. Semmihez nem hasonlítható íze rabul ejtett régen. Ehhez az ízhez ragaszkodom akkor is, mikor a friss gyümölcs nem szerezhető be. Igen! Jól látjátok! Én gyümölcsnek nevezem a paradicsomot. Tudom, nem ez volt az a tiltott gyümölcs, amiért kiűzettünk a paradicsomból, de a Magyar nyelv, álláspontom szerint, nem véletlenül írja ugyanazzal a szóval a helyet, és a gyümölcsöt. Na és a hazai paradicsom, valóban mennyei! Nem ugyanaz, mint más nemzeteké. Kóstoltam már több ország tomátóját. Egyedül az Olasz, és Spanyol pari volt hasonló a mienkhez. Az is igaz, hogy a Taljánok tekinthetők a paradicsom legnagyobb termelőjének Európában. Származási helye szerint, Dél Amerikai jövevény, de az ottanihoz még nem volt szerencsém, és valószínű, úgy élem le gyarló életem, hogy nem is kötök személyes ismeretséget a perui, vagy Argentin parival. Bár ki tudja. Azt sem gondoltam, hogy Dél Amerikai cseresznyét fogok enni valaha is. (Megint kalandozok. Úgy látszik ez a korral jár) De térjünk vissza a vén Európába. Az Olaszok sem hülyék! Ők is rájöttek, hogy ha nincs friss, jó a tartósított is. A paradicsomot viszont legegyszerűbben, napon történő szárítással lehet megőrizni az utókornak. Tehát szárítsunk napon paradicsomot. Ezt a nemes célt követve, én is kipróbáltam már 2 éve, akkor kis mennyiségben a pariszárítást. Az áldott interneten viszonylag kevés infót találtam, ezért maradt a ráérzés, ami megmondom őszintén nagyon jóra sikeredett. Lehet, hogy az Isten is paradicsomszárítónak teremtett? Azért senki ne gondoljon nagy dolgokra!

Szárításra váró paradicsomszeletek.

A pari szárítása, nem bonyolult dolog. Azzal viszont senki ne próbálkozzon, hogy egészben próbálja aszalni. A paradicsom bőre, elég kemény ahhoz, hogy a benne található víz ne távozzon önként a gyümölcsből. Ezért könnyítsünk az áldott napfény dolgán! Vágjuk fel a parikat! Mindegyiket más-más módon. A pici koktélparadicsomokat félbe. A tojásparadicsomokat negyedbe. A nagyobb méretűeket nyolc részre. És most elérkeztünk a paradicsomfajtákhoz. Minden pari aszalható! A legjobb eredményt viszont az erre a célra nemesített, San Marzano, illetve Lucullus néven ismert finomságokkal érhetünk el.

Első napos, aszalódó paradicsomjaim.

Ezek a tojásdad gyümölcsök a legalkalmasabbak szárításra. Egyáltalán mindenféle feldolgozásra. A Taljánok ebből készítik konzervjeik jelentős részét. Hámozva, egészben, szeletelve, és rengeteg más formában köszön ránk az áruházak polcain. Jó drágán!!! Ezért határoztam el, hogy ha megtehetem, miért ne én alkossam meg a téli paradicsomszükségletem, legalább egy részét. A gondolatot pedig tett követte. Kicsi kerttel rendelkezem. Paradicsomot viszont akár cserépben, balkonon is lehet termeszteni. Csak a megfelelő fajtát kell kiválasztani. Vannak kitűnő fajták, melyek megteremnek az erkélyen is. Az előbb leírt, tojás alakúak is alkalmasak erre. Fényre, és tápanyagra van szükségük! Északi tájolású erkélyen ne próbálkozzunk! A paradicsom nem túl igényes növény. De vízre, fényre szüksége van. Ezt később, bőségesen meghálálja! Vannak betegségek, vírusok, gombák, melyek kárt okozhatnak ültetvényünkben, de ezek viszonylag ritkák. De nem a pari termesztéséről értekezek. Ez csak egy mellékvágány volt, amiről máris visszatérek a főcsapásra.

A paradicsomszárítás, egyik legegyszerűbb
 módja. Faluhelyi László képe.

Tehát paradicsomot szárítunk. Tehetjük ezt, különböző alkalmatosságokban, de egyszerűen a napon is. A praktikum viszont azt kívánja, hogy mozgathatóak legyenek szárítandó gyümölcseink. Miért is? Jöhet eső, szélvihar. Ezek finoman szólva sem használnak a már megkezdett szárításnak. Az első szabály tehát: tanácsos fedett, de azért szellős, napos helyen szárítani. 

Paradicsom aszalás, aszalógépben.
Bognár Andrea fényképe.

Erre különböző eszközök állnak rendelkezésünkre, a legegyszerűbbektől, a profi berendezésekig. Én az általam legegyszerűbbnek vélt, olcsó megoldást választottam. Gazdaboltban vásároltam 3 lyukacsos aljú műanyag tálcát, amit valószínű hajtatáskor használnak rendeltetés szerint. Mivel meg kellett emelni, csavarokat barkácsoltam beléjük, majd méretre vágott szúnyoghálót szabtam aljukra, valamint keretre feszített szúnyogháló került rájuk.  Ez utóbbit, csak azért, mert időnként megjelennek nemkívánatos vendégek. (különböző rovarok, melyeknek nagyon finomnak tűnik a parik finom nedve) A szellőzés viszont biztosított.

Az azonos méret miatt tálcáim egymásra is helyezhetőek, a lyukacsosság pedig biztosítja a szellőzést. Erre van a legnagyobb szükség. Alul, felül áramolhasson a levegő. El is határoztam, hogy idén kompjúterizálom az aszalást. Ez abban fog megnyilvánulni, hogy kiselejtezett számítógép ventilátor segít rá a légáramra. Jól kitaláltam, mert bevált. Kis teljesítménye miatt hálózati adapterről működik, és rásegít a szárításra.
Ha pedig megvan a berendezés, hozzákezdhetünk az aszalásnak. Első lépés, a szüret. Csak a szép érett (nem túlérett) paradicsomot szárítsuk. Ha piacon vásárolunk, ott is a nem repedt parit válogassuk ki. A feldolgozás előtt jól mossuk meg a parikat, és csöpögtessük le. Vágjuk fel, a piciket félbe, a nagyobbakat negyedbe, a még nagyobbakat nyolc részre. 

San Marzano, és koktélparadicsom,
aszalás közben.

Saját újításom következik!!! A felszeletelt parikból kinyomom a magos, leves részt. Nem durván, finoman. A magra, és a lére semmi szükség. Ezek nélkül jobban, gyorsabban szárad, és kevesebb a lehetőség a penészedésre. Ritkán találkoztam már ez utóbbival is. Nem örültem neki, de a penészes egyedek gyors eltávolításával, megakadályoztam a továbbterjedést. A felszelt parikat a szárítórácsra helyezzük. Szépen sorban, katonás rendben. Már az első nap után is jelentős méretcsökkenés következik be. A szeleteket ilyenkor átrendezhetjük, a gazdaságosabb helykihasználás miatt. Magyarul, közelebb rakhatjuk őket egymáshoz. 

Száradó paradicsomjaim. Néhány nap alatt megfelelően megaszalódnak.

A végleges szárítási idő méretenként, fajtánként változó. Na meg annak függvényében is, hogy mi lészen a feldolgozás végcélja. A paradicsomokat a szeletelés után kicsit meg is sózom. Ezáltal könnyebben engedi ki a maradék lét is, így gyorsabban szárad. Valamit majdnem elfelejtettem! Ha az időjárás nem fogad kegyeibe bennünket, nyugodtan folytathatjuk a már elkezdett szárítást alacsony hőmérsékletű sütőben is. 40-50 fok a javasolt! A száradás közben a súly jelentősen, tapasztalataim alapján ötödére csökken. 

Kész paradicsomos üvegek. Saját 
termés, saját csomagolás, 
egységes kép.

A napon szárított paradicsomot, többféleképp tárolhatjuk. Lehet vászon, vagy papírzacskóban szellős, hűvös helyen. A legismertebb megoldás, ha olajban tesszük el. Sima étolajban. A napraforgóolaj íze semleges, így azt javaslom. Kisebb üvegekbe, tartósítószerek nélkül, hosszú ideig eláll. Lehet natúr, vagy fűszerezett is. Ezt a felhasználás célja határozza meg. Én szoktam tenni az üvegekbe vékonyra szelt fokhagymagerezdeket, kisebb bazsalikomszárakat, oregánót, esetleg rozmaringot. Ezt mindenki saját ízlésére bízom. (ezek szerint az íz, az ízlelés, és az ízlés összefüggő fogalmak) A nagyon megszárított parit, pedig nyugodtan őröljük meg. Később ez is felhasználható por alakban mindenhez, amibe egyébként paradicsomot tennénk. Legutóbb bolognai spagettit készítettem paradicsomporral. Az aszalt paradicsomok is mindenbe használhatók, amibe egyébként friss paradicsom kerülne. 

Paradicsompor. Kizárólag 
koktélparadicsomból készítem.

Van egy újításom, ami a család kedvence, és csak aszalt parival képzelhető el. Ez a leveles tésztával készült aszalt paradicsomos papucs. Kitűnő vendégváró süti.
A télre eltett parikat, 2 decis üvegekben tárolom. Ez pont elegendő adag a sütés-főzéshez alkalmanként. Az üvegek felbontás után is tárolhatók. Az ízesített olaj sem vész kárba. Ezt keverem ugyanis a pizzatésztába, sütemények tésztájába. A kioldott fűszeraromák isteni ízt adnak ezen étkeknek.

Aszalt paradicsomos papucsok. A tésztába belekeverve a paradicsom fokhagymás, bazsalikomos fűszerolaja, a töltelék, saját készítésű ajvár, és napon szárított paradicsom.
A család egyik nagy kedvence!

Le kéne vonni valami konklúziót? Nem muszáj. Az viszont biztos, hagy a paradicsom fontos életemben. Nem szégyellem paradicsomfüggőségemet! Nem is fogom kezeltetni magam, ugyanis függőségem nem okoz egészségkárosodást. Sőt! Bátran állítom, hogy a paradicsom, bármilyen formában fogyasztva, igenis hasznos egészségünkben!

Felmerülhet, hogy mire lehet használni a napon szárított paradicsomot. A teljesség igénye nélkül, néhány általam készített étel aszalt paradicsommal:
Tagliatelle, rókagombás, aszalt paradicsomos raguval.
Aszalt paradicsomos papucsok.
Palacsinta, aszalt paradicsommal.
Mediterrán ragu csirkemell csíkokkal.
Töltött pizzagolyók házi pizzaszósszal, napon szárított paradicsommal.
Paprikás krumpliba is tettem már. 

És ezeken kívül számtalan más ételt is készítettem már kedvenc napon szárított paradicsomjaimmal. Hamarosan viszont kiegészítése következik írásomnak, hiszen tavasz végén vásároltam egy aszalógépet, ami mások mellett az aszalt paradicsom készítését is jelentősen megkönnyíti. Mi sem természetesebb, hogy új tapasztalataimról is hamarosan be fogok számolni.

Paradicsom, az ártalmatlan drog...

Paradicsomfüggő vagyok! Olyannyira, hogy külön oldalt is szántam ennek a ténynek. Böngészve az elmúlt évben készített képeimet, rájöttem jelentős elmaradásom van. Rengeteg dolgot nem osztottam meg, amiért elnézést kérek. Ha már blogolásra adtam buksimat, illett volna mindent a nagy nyilvánosság elé tárni. Igaz, szinte mindenről beszámoltam már korábban is, így egy összefoglaló írás következik. 
Soha nem koncentráltam a mennyiségre, inkább a minőség fontos számomra. Ezt a tényt értsétek úgy, hogy nem írok minden ételemről külön bejegyzést,

hanem inkább összefoglalom egy cikkben tapasztalataimat, és lehet válogatni. Nem írok például minden salátámról külön receptet, inkább egy írásban gyűjtöm össze őket. Rontom a statisztikámat, de egyáltalán nem bánom! Nem kell több oldalamon kutatni bizonyos dolgok után, hanem mindent megtaláltok egy helyen.
A paradicsom nagy kedvenc. Néhány tő paradicsomból is lehet csodákat művelni. 

Kicsi kertemben, két!!! négyzetméternyi területen néhány tő paradicsom, egész nyáron ellátott friss gyümölccsel, amiből sokféle salátát, ragut, pizzaszószt, napon szárított paradicsomot, és a meg nem érett termésből, októberben csemege zöld paradicsomot készítettem. Teljes felhasználás, nincs maradék. Közben rájöttem, hogy néhány kint felejtett zöld paradicsom is több hét után megérett,

így teljes értékű lett. Idén másként csinálom, hagyom, hogy ablakpárkányon, szellős helyen utóérjenek, így több héttel az első fagyok után is lesz a kedvenc alapanyagomból.
De jöjjön minden szépen sorban:  Sokan tudjátok, soha nem dolgozok receptből. Ételeim többsége a pillanatnyi megérzés, intuíció alapján jön létre kivéve, ha előre eldöntöm, mit is szeretnék csinálni. Ezekben az esetekben meghatározó, mi van a kamrában, a hűtőben, és improvizálok. Így történt ez akkor is, amikor salátára volt szükség, de a megszokott alapanyagok nem voltak a közelben. 

Egy versenyen, az elkészült vaddisznópörkölt mellé jól esett volna egy kis saláta is, így az asztalon körülnézve paradicsomot, a ragulevesből maradt kevés kaprot, hagymát találtam. Sem ecet, sem citromlé nem volt, de találtam rozé bort. Perfect! Tökéletes lett a saláta, és hazaérve kicsit továbbfejlesztettem.

Kevés olíva olajjal, még jobbá tettem. Azóta sűrűn használok bort salátáimhoz. Mértékkel, mert nem az alkohol a lényeg, hanem a borok savtartalma, különleges zamata. 
Mivel paradicsomból készített salátáimról több cikket írtam, idehozom ezeket, így amolyan gyűjteményt kaphattok. Idén új saláták fognak készülni konyhámban, és minden bizonnyal ezeket is dokumentálni fogom.
Paradicsomi állapotok salátákkal.
Paradicsomsaláták a paradicsomból.

A megtermelt paradicsomból természetesen másra is futotta. Amellett, hogy mindenféle ragu, bográcsos, és egyéb ételbe is került belőle, augusztusban elkezdtem paradicsomot aszalni. Több éve csinálom, így jelentős gyakorlatra tettem szert. A napon szárított paradicsom, rendkívül sokoldalú alapanyag. Szinte minden ételhez használható, amibe egyébként paradicsom kerülne, de különleges mivolta miatt igazi csemege.

Hosszú ideig tárolható, így a téli, köztes időszakban sem kell nélkülöznöm a számomra nélkülözhetetlen paradicsomos ízt. Mivel a napon szárított paradicsomról is sokat írtam, egyszerűbb megosztani régebbi írásomat.  Napon szárított paradicsom, ahogy én készítem.
Ezt az írásomat is folyamatosan bővítem, és tanácsokat adok az aszalt paradicsom felhasználásához.

Áron fiam szintén imádja a paradicsomot, de csak ketchup, illetve szósz formájában. Nem csak az Ő kedvéért készítettem pizzaszószt, ami nem csak az olasz tésztához, hanem más paradicsomos ételekhez is kitűnő. Használtam már bolognaihoz is, és nagyon jól harmonizált a darált húsból, reszelt sárgarépából készített tradicionális bolognai ragu többi alkotórészével.
A pizzaszószról is írtam természetesen.  Pizzaszósz házilag.
Most megtehetném, hogy felsorolom a paradicsomszósszal, lecsóval, friss paradicsommal készített ételeimet is, de arra nem lenne elég a képernyő.

Így aztán maradok az eredeti elképzelésnél, és amolyan frissített bejegyzésem következő fejezete a zöld paradicsom felhasználását taglalja. Mivel erről is írtam már, itt megnézhetitek:  Zöld paradicsom... az meg mire jó?  Nem csak savanyúságnak, hanem kovászolva, sőt idén kisebb menyiségben chutney (lekvár) is fog készülni belőle.

De mindent a maga idejében. Most, hogy átnéztem eddig nem publikált képeimet, rájöttem, blogjaim is alapos frissítésre szorulnak. Kiegészítve új fotókkal, friss tapasztalatokkal. Mikor ezt olvassátok, már meg is történt mindez. 
Ígérem, hogy - mivel erre lehetőség van,- a jövőben is minden új információt csatolok régebbi írásaimhoz. Így minden egy helyen lesz, nem kell órákat keresgélni, ha valamire kíváncsiak vagytok. Megtehetném, hogy új bejegyzéseket írok minden új infótól, de az nem összeegyeztethető elvemmel "nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos"
A paradicsomfüggőségem pedig továbbra sem titkolom, sőt büszke vagyok rá! A képek, tavalyról származnak, összegyűjtött tapasztalataim az elmúlt évekből, de lesz nyár, és lesz paradicsom idén is.

Aszalt paradicsomos tördelős.

Aki jobban ismer tudja, hogy szinte soha nem dolgozok receptből, valamint imádok kísérletezni. Ez arra való, hogy továbbfejlesszem, egyszer már elkészített ételemet, a még jobb íz elérése érdekében. Néhány hete napon szárított paradicsommal töltött pizzagolyókat csináltam mindjárt kétféle módon, és mivel bejött, kicsit kombináltam rajta. Kísérletem eredményes lett, mert most még finomabbat csináltam. Egyesítettem medvehagymás pogácsa receptemet, a pizzagolyók elkészítési módját, valamint csipetnyi krumplis pogácsa recit is kevertem hozzá, így mindből egy kicsi, és a végeredmény tökéletes. Nem is rabolom tovább időtöket, hozom a recept jellegű írásomat. Ezt nehezebb megtenni, mert semmit nem mértem ki, hanem csak úgy saccra adtam a keverőtálba.

Hozzávalók:
1/2 kg liszt,
3 krumpli megfőzve, szétnyomva,
1 cs. porélesztő,
3 kanál tejföl,
100 g. vaj,
kis csokor medvehagyma,
1 mokkáskanál őrölt bors,
1 kávéskanál só,
1 kanál mustár,
1 üveg (2 dl.) napon szárított paradicsom, rozmaringos, fokhagymás olajban eltéve,
1 dl száraz fehérbor,
kevés víz

A krumplikat megfőztem, szétnyomtam, a vajjal, és a tejföllel összekevertem. A lisztet összekevertem a porélesztővel, majd hozzáadtam a krumplis keveréket, (ha van maradék krumplipüré, az is használható hozzá) az apróra vágott medvehagymát, (újhagyma is adható helyette) megsóztam,

 jól megborsoztam, mustárt adtam hozzá, és a napon szárított paradicsom rozmaringos, fokhagymás fűszerolaját is beletöltöttem ( kb. 3 evőkanálnyit) (ősszel 2 dl-es üvegekben tettem el aszalt paradicsomot, különféle fűszerezésű olajban) Összegyúrtam, és fél óráig kelesztettem.

Kilapogattam, (nem nyújtottam) majd korongokat szaggattam belőle melyek közepébe aszalt paradicsomot tettem. Golyókat formáltam belőle, majd egymás mellé téve kerek, teflonos sütőformába tettem. Mivel a tészta olajat is tartalmazott, sütőpapír nem kellett alá. Számoltam azzal, hogy a sütés során még kel a tészta, így a golyóbisok összetapadnak, de tördelhetők maradnak. Tetejét megkentem tojással, majd sütőben 200 fokon megsütöttem. 

Ha valakinek nincs napon szárított paradicsomja mint nekem, megtöltheti kolbász kockákkal, virslivel, kockázott parizerrel, vagy bármi mással. Nagyon hamar elfogyott ismét. Ha kicsit távolabb tesszük egymástól a golyócskákat, nem egyben sülnek meg, hanem önállóan. Mindenkinek ízlésére bízom, hogyan készíti, de ez most tálalás szempontjából látványosabb lett. Nyugodtan az asztal közepére lehet tenni úgy, hogy mindenki elérje, és kedve szerint törjön magának belőle.

Töltött pizzagolyók, házi pizzaszósszal, napon szárított paradicsommal..

Rájöttem, a legolcsóbb süti a kelt tészta. Nem kellett sokat gondolkoznom, mert az elmúlt évszázadokban, rajtam kívül sokan rájöttek már. Máris bebizonyítom állításom igazságát, mert a következőkben leírandó kicsit pizza, kicsit bukta jellegű kreálmányom mindössze 150! azaz: egyszázötven forint beruházást igényelt. Persze van a dologban egy kis trükk is, mert az elmúlt év őszén előre dolgoztam. Pizzaszószt, napon szárított paradicsomot, és egyéb hasznos dolgokat tettem el, kis üvegekbe, készülve az ínségesebb időkre. Tudom, kíváncsiak vagytok, így hozom a pizzaszósz, és a napon szárított paradicsom elkészítési módját is.

Ezek alapján, akár Ti is el tudjátok készíteni a töltött pizzagolyóbisokat, de mindenkinek fantáziájára bízom, milyen tölteléket használ hozzá. Mint írtam, nekem összesen 150 forintot kellett beruháznom, mert lisztet, és élesztőt kellett vennem hozzá.

Minden más volt itthon, de ha nem lett volna, akkor sem kellett volna jelentős hitelt felvennem a finom vendégváró elkészítéséhez. 
Pizzagolyóként neveztem el, de akár más nevet is adhattam volna neki. Már csak azért is, mert rögtön kétféle módon csináltam. Az elsőt valóban golyóbisokra formáltam, a másikat amolyan tördelősre. Ugyanabból az anyagból, de mégis kicsit másként.
Máris kielégítem kíváncsiságotokat, és hozom azt, amit vártok. A receptet. Görgessetek lejjebb!

Hozzávalók:
70 dkg liszt,
1 csomag élesztő granulátum,
2 dl-es üveg napon szárított paradicsom, (a tartósításra használt olajjal együtt)
4 kanál pizzaszósz,
kevés só, 
1 kávéskanál cukor, 
kb. 2 dl. víz
1 tojás a kenéshez.

A lisztből, élesztőből, a napon szárított paradicsom olajából, ami kb. 3 evőkanálnyi volt, (ez rozmaringos, fokhagymás, és csilipaprikás fűszerezésű volt) kevés vízből, cukorból, és sóból tésztát gyúrtam, majd 40 percig kelesztettem. A tésztához lehet tejet is tenni, de így is elég laza lett, és tejérzékeny is evett belőle. Ismét átgyúrtam, és újabb 20 perc kelesztés múlva kinyújtottam kb. 5 mm vastagra.

A legnagyobb pogácsaszaggatómmal köröket vágtam belőle. Közepüket megkentem pizzaszósszal, és mindegyikre kisebb aszalt paradicsomot téve, golyókat formáltam belőle. Teflonos sütőformára tettem, majd felvert tojással megkentem, és 180 fokon 20 perc alatt megsütöttem. 

Az első sütésnél kicsivel messzebb raktam a golyókat, míg a második adagnál egymás mellé szorosan, így ez utóbbi a sütés során összetapadt, és kalács jellegű lett. Az íze teljesen egyforma, de mivel az utóbbi lényegesen látványosabb lett, legközelebb is mindkét formát megcsinálom. A töltelékek tárháza is végtelen. Én kedvenc aszalt paradicsomommal csináltam, de készíthető bolognai ragus, fűszeres, májas, kolbászos, virslis, mustáros, de édes töltelékekkel is. Ezeket a fantáziátokra bízom. Jó sütkérezést!

Focaccia meglepinek.

Nem mindennapi pasi vagyok! Tudom, nem vagytok kíváncsiak szélesvásznú arcomra, de akkor is! Ma van Párom szülinapja. Süthettem volna tortát is, de akkor nem én lettem volna. Így aztán csináltam valami különlegeset. Olyat, amire még Kedvesem sem gondolt volna.

Tudjátok mi a focaccia? Ízlelgessétek ezt a szép szót! Próbáljátok kimondani! Nem sikerül? Segítek. Magyarul így hangzik fokaccsa. Ismerős a szó? Naperszehogy! POGÁCSA. A római harcosok, már évezredekkel ezelőtt hamuban sütötték ezt a fűszeres lepénykenyeret. Az akkor volt, most meg most van! Elárulom, nem hamuban sütöttem! Így is nagyon finom lett!  Talján - Magyar találkozót is rendeztem a tányéron, mert a most megérett kovászos uborkát raktam mellé. Jól választottam! A végeredmény döntetlen! És nem 0:0, hanem valahol 10:10 körüli eredménnyel végződött, a találka!
Tudjátok! Ez a marketing! Fel kell csigázni az olvasó érdeklődését, aki alig várja, hogy végre hozzájusson megérdemelt jutalmához, a RECEPTHEZ!

Köszönöm, hogy eddig elviseltétek süketelésemet, és jöjjön a jutalom:

Hozzávalók, egy 28x28 cm-es porcelán tálhoz:
300 g. finomliszt, vagy más kenyérliszt,
1 cs. porélesztő.
1,5 dl. meleg víz,
1 dl. fűszerolaj, (én a napon szárított paradicsom rozmaringos, fokhagymás olaját használtam, de használhatsz sima étolajat is.)
1 kk. szárított bazsalikom, 
1/2 kk. szárított oregánó,
1 kk. só,
néhány napon szárított paradicsom apróra vágva, 
kevés pizzafűszer a tetejére, 
a tálalásnál extra szűz olíva olaj rácsorgatva.

A tészta hozzávalóit összekeverem. A lisztet a porélesztővel, majd megsózom, beleöntöm az olajat, és a vizet. Hozzáteszem a szárított bazsalikomot, és az oregánót is. Összekavarom, és így laza tésztát kapok. Mivel sok olajat tartalmaz, nem fog odaragadni a keverőtál oldalához, aljához. Alaposan kidolgozom, majd akár elmehetek a piacra vásárolni. Így történt ma is, ezért merem leírni. Mire hazajöttem, gyönyörűen megkelt a tészta. Ha túl lazának találjátok, nyugodtan tegyetek még hozzá lisztet. Újra átgyúrtam, majd a porcelán tálba igazítottam.

Ujjammal lyukakat fúrtam bele (lazán), majd feldarabolt, napon szárított paradicsomot nyomkodtam a tésztába. Mielőtt, az előmelegített sütőbe tettem, megszórtam saját készítésű pizzafűszeremmel is, ami paradicsompor, szárított oregánó, bazsalikom, rozmaring, kakukkfű, őrölt pirospaprika, só, bors keveréke. Látjátok! Nincs titkom előttetek!
A sütőben, 200 fokon sült, 25 percig. Ropogós tetejű, messziről érezhető illatú finomság lett belőle.
Mivel ajándéknak készült, addig nem mertem megvágni, megkóstolni, míg az ünnepelt nem járult hozzá.
Nem csalódtam! Megöntöztem extra szűz olívával, mellé a frissen szüretelt kovoubit tettem, így kitűnő vacsi lett belőle.
Kell ennél jobb?
Ki kell egészítenem azzal, hogy egyik fiam ketchuppal öntözte nyakon. Szerinte így volt a legjobb!

Utóhang:  Közel másfél évre a készítés után ez a receptem lett A Lidl Milliomos szakács versenyének, Olasz ételek kategóriájában az egyik díjazott receptje.