A következő címkéjű bejegyzések mutatása: - süti. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: - süti. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. február 18., szerda

Kolbászos tördelős.


Miért tördelős? Más nevet hirtelen nem találtam neki. Kolbászos, tördelni is lehet, sőt kötelező. Direkt így lett elkészítve, hogy egy darabban kerülhet az asztalra, de adagonként könnyen hozzá lehet férni. Buktaszerűen úgy lett összeillesztve a sütés előtt, hogy egyben legyen, de könnyen törhetőek legyenek a pogácsaszerű darabok. Bevallom azt is, hogy próbaként készítettem egy másik hasonló kajához, de akkor feledésbe merült a megosztás időhiány miatt. Most, hogy ismét el akartam készíteni, alig találtam meg, de most megosztom a receptet, nehogy ismét elfelejtkezzek róla.
Így csináltam akkor:

Hozzávalók:


1 kiló liszt,
4 ek. rozmaringos fűszerolaj, (sima olajjal is készíthető)
1 szál csípős kolbász,
2 ek mustár,
2 csomag porélesztő,
1 deci száraz fehérbor,
1 ek. só, 

 frissen őrölt bors,
4 ek. tejföl.


A lisztet a porélesztővel összekevertem,  az olajat, a tejfölt, a bort, és vizet hozzáadva addig dagasztottam, míg a tészta nem ragadt az edény falára. 1/2 órát pihentettem meglisztezve, konyharuhával letakarva, majd ismét átgyúrtam. 1 cm vastagra nyújtottam, és a legnagyobb szaggatómmal (7 cm) korongokat vágtam belőle.  A korongok közepébe az előzőleg feldarabolt, és mustárba forgatott kolbászt tettem, majd golyókat formáltam belőlük. Teflonos, kör alakú formába tettem úgy, hogy a golyók érintkezzenek egymással. Így az érintkezési felülteken összetapadtak, de törhetők maradtak.  A tetejét  olíva olajjal megkentem, majd sót, és durva borsot őröltem rá. Előmelegített sütőben, aminek az aljára kis edényben vizet tettem, 30 perc alatt aranybarnára sütöttem.

Elárulom, két és fél adagot sikerült készítenem belőle.



Ez nem fért be a kerek formákba, de kárt lett volna kidobni!


2015. február 17., kedd

Narancs gyümölcstorta Gergő szülinapjára.


Mivel négytagú a család, évente négyszer szülinapot is ünneplünk. Nem is négyszer, hanem ötször, mert kutyánk is jelentős figura családunkban, bár neki torta nem dukál.
Gergő fiamnak viszont igen, és mivel nejem jártas a gasztronómia ezen ágában, a tortakészítés nemes feladatát maga vállalta el.
Nem tudom, hogy csak a pillanatnyi ötlettől vezérelve, vagy tervezett volt-e az action, de a végeredmény megszületett. Mikor Áron fiam neszét vette, hogy gyümölcstorta készül, kivételesen önként ajánlotta, hogy elszalad a boltba banánért, mert minden szentnek maga felé hajlik a keze. Áron próbálta rávenni anyját, hogy banános tortát készítsen, mert azt jobban szereti. De ezt csak szerény kísérletnek tekintettük a torta saját ízlésre történő átformálásához, így maradt az eredeti elképzelés. Narancsos lett a gyümölcstorta!
Elkészítése annyira egyszerű, hogy szinte szégyellem leírni!


Hozzávalók:

6 db tojás,
6 kanál cukor,
6 kanál liszt,
1/2 csomag sütőpor,
2 narancs meghámozva, felszeletelve,
2 csomag vaníliás pudingpor,
2 csomag zselatin. (100 g.)
kevés vaj, a forma kenéséhez.


A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét felverjük a cukorral, majd ebbe belekeverjük a tojás sárgáját és a sütőporral elkevert lisztet. A sütőformát kivajazzuk! Az összekavart piskótaalapot beleterítjük, majd előmelegített sütőben megsütjük. 
Közben, a használati utasítás szerint elkészítjük a pudingot. A piskótát kivesszük a formából, sima felületre fektetjk. Ráterítjük a pudingot a piskótára, majd mikor meghűlt a narancsszeleteket rátesszük. A növényi zselatinport a használati útmutató szerint felfőzzük, és egyenletesen beborítjuk vele a gyümölcstortát. Alját, széleit óvatosan megütögetjük, még mielőtt megdermedne. Hűtőbe tesszük.

Ha gyümölcsöt is szeretnénk zselatinnal borítani, csak por alapú zselatint használjunk, mert a zselatinlap nem alkalmas a nyers gyümölcshöz. Az állati eredetű pektin, a zselatin alapja a gyümölcsök nedve hatására elbomlik. kandírozott, aszalt gyümölcsökhöz a zselatin lap is használható.



Vissza a tortához! Tegnap volt a szülinap, és meg is lett vágva a torta. Én szokásom szerint fényképeztem, a torta pedig békével elment az örök vadászmezőkre.
Megvárjuk a legközelebbi szülinapot, és újra fogok jelentkezni.
Addig is, csak nem biztos, hogy tortáról fogok írni!

2015. február 14., szombat

Cukormentes almás pite.



Az, hogy valaki cukorbeteg, lemondással jár. Az ünnepek közeledtével viszont, amikor minden fahéjillatban úszik, nem kell feltétlenül nélkülözni a sütemények által nyújtott különleges élvezeteket. A jobb cukrászdák gondolnak a diabetészes vendégeikre, de ha magunk, vagy valamelyik családtagunk vállalja, kitűnő karácsonyi sütemény készíthető, könnyen, gyorsan, egyszerűen. Ezt aztán természetesen bárki elé oda lehet tenni az ünnepi asztalra, mert szinte észrevehetetlen, hogy nem természetes cukorral készült.
A bevásárlás kis figyelmet érdemel, de minden nagyobb áruház kínálatában szerepelnek cukormentes, vagy csökkentett cukor tartalmú készítmények, és beszerezhetők a csökkentett szénhidrátot tartalmazó termékek is, melyek fogyasztására a cukorbetegeknek szintén oda kell figyelni. Az áruházakban külön diétás polcsorok vannak, ahol a sütés-főzés alapanyagai beszerezhetők, akár cukorbetegek szánára is. A cukormentes diéta kapcsán fontos, hogy a természetes répa, vagy nádcukrot más, ártalmatlan cukor pótlóval helyettesítsük. Erre kitűnően alkalmasak a természetes (xilit, fruktóz, eritritol, szorbitol, stevia) és a mesterséges (szacharin, aszpartám, aceszulfám, szukralóz) édesítők. A xilit nyírfacukorként kapható a kereskedelemben, a szorbit többek közt a gyógyszertárakban  beszerezhető, orvosi vényre is. Túlzott fogyasztása egyiknek sem ajánlott!
Ha mindezeket figyelem előtt tartjuk, bátran nekiállhatunk, egy kitűnő cukormentes almás pite elkészítésének.

A hozzávalók, egy 28 cm-es kerek teflonos sütőformához (piteforma)
Ha kisebb formánk van, a mennyiségeket arányosan csökkentsük!

A tésztához:

350 g. csökkentett szénhidrát tartalmú liszt,
100 g. szorbit, (vagy xilit)
200 g. light margarin,
1 tojás,
1/2 csomag sütőpor,
2 kanál tejföl, (12 %-os)
1 csipet só,
1/2 citrom reszelt héja.

A töltelékhez:

1,5 kg. alma,
1 ek. szorbit
1 kk. fahéj,
1 ek. gríz, vagy zsemlemorzsa,
fél citrom leve.

A lisztet, az édesítőt, a sütőport, a csipetnyi sót összekeverjük, hozzáütjük a tojást, hozzámorzsoljuk a hideg! light margarint, és a tejfölt is beletéve jól összedolgozzuk. A tésztát fél órára hűtőbe tesszük.
Addig elkészítjük a tölteléket. Az almát meghámozzuk, majd nagy lyukú reszelőn lereszeljük. (lehet kockázni is) Állni hagyjuk, majd kicsavarjuk. Fél citrom levével, őrölt fahéjjal, és kevés szorbittal ízesítjük. (ha valaki édesebben szereti, tehet rá többet is.)
A tésztát a hűtőből kivéve kettéosztjuk. Legjobb arány a 2/3 : 1/3. A nagyobb részt lisztezett deszkán kinyújtjuk, majd a vajjal kikent, és lisztezett formába terítjük, belenyomkodjuk. A széleket levágjuk, amit összegyúrunk a maradékkal. Az így megformált tésztát enyhén megszórjuk  búzadarával, esetleg zsemlemorzsával, majd ráterítjük az alma tölteléket, és egyenletesen elsimítjuk rajta. A megmaradt tésztát ismét kinyújtjuk, és vagy egészben, (ez a klasszikus almás pite) vagy mint ebben az esetben csillag, esetleg más karácsonyi kiszúró formával kivágott tésztadarabokkal a tetejét megdíszítjük. Felvert tojás sárgájával a tetejét megkenjük, és dióval dekorálhatjuk. Ha egészben terítjük rá a tetejére a tésztát, feltétlenül szurkáljuk meg villával hogy a sütés közben keletkezett gőz el tudjon távozni. 180 fokos sütőben, 40 perc alatt sütjük meg. Magasabb hőfokon könnyen megéghet a teteje!



Az elkészült, de még forró süteménynek nehéz ellenállni! Mégis tanácsos várni, mert hidegen szebben tálalható. Az viszont biztos, hogy nem csak esztétikai élményt kapunk fáradozásunkért cserébe, hiszen a fahéj, és a citrom illata már sütés közben belengi az egész lakást. Nem beszélve a finom süti által nyújtott kulináris élvezettről.
Egy másik pite is készült ugyanekkor, hasonló módon.
A puding próbája pedig az evés. Magam is cukorbeteg vagyok, így nem csak a süti ízét teszteltem, hanem előtte, és utána is vércukor szintet mértem. A két szelet elfogyasztása előtti 5.8-as érték, fél órával a fogyasztás után 6,7-es lett, ami elfogadható növekedés. Természetesen, minden cukorbetegnek így is kell figyelni saját egészségére, és be kell tartania az egyébként is érvényes mérsékletességet! Ezzel a süteménnyel viszont a cukorbetegek is élvezhetik az ünnep hangulatát, és gyermekeik, unokáik körében tölthetnek egy szép, hangulatos karácsonyi ebédet, vagy vacsorát.



2015. január 27., kedd

Farsangi fánk. (Óvónéni receptje alapján)


Ilyen az, amikor az ember fia elvész a sok munkában, és fontos dologról feledkezik meg. A farsangi időszak jellegzetes étele a fánk, így érdeklődésem ez irányba fordult, aktualitása miatt. Emlékeztem rá, hogy a múlt évben is készült szalagos fánk konyhánkban, feleségem dolgos kezecskéinek hathatós közreműködésével.
Régi recept alapján, amit még Áron fiam óvónőjétől kunyeráltunk el, amikor közel két évtizeddel ezelőtt a gyerekekkel együtt fánkot sütöttek az oviban. Bevált recept, a fánk is finom, csak én felejtettem el leírni, hogyan készült, és miből. Így aztán saját blogoldalamon nem találtam meg a farsangi fánk receptjét, pedig emlékeztem rá, hogy minden évben csináltunk, és le is képítettem, ahogy egy normális gasztrtobloggerhez illik. Megjegyzem, hogy a gasztroblogger nem minden esetben viselkedik normálisan, mert neki a fotó az első, na meg a recept, és ezért nincs tekintettel senkire, semmire.
Mivel tisztán emlékeztem, hogy már egyszer megörökítettem az eseményt, tüzetesen utánanéztem, és meg is találtam az egy évvel ezelőtti fotókat. A receptet sem kellett sokáig keresnem, mert még egy montázst is készítettem, amin mind a fánk, mind a recept megtalálható a következő formában.



Mivel lehet, hogy valaki szeretné kinyomtatni a receptet, megismételem a hozzávalókat, és az elkészítés módját leírva is. 

Hozzávalók:
0.5 dl. tej, 
1 ek. cukor, 
5 dkg vaj, 
3-5 dkg. élesztő, 
2 tojás, 
2 csipet só, 
1 kupaknyi rum, 
kb. 70 dkg. liszt.

Elkészítése: 
A langyos tejbe beletesszük az 1 ek. cukrot, és az élesztőt belemorzsoljuk. Szétválasszuk a tojásokat, a sárgáját a tejbe tesszük, a fehérjét külön felverjük, és így adjuk a tejhez a rummal, és a sóval együtt. A masszát kikeverjük, és hozzászitáljuk a lisztet. Addig dagasztjuk, amíg szép, sima tésztát kapunk. A vajat az edény falára kenjük, és tovább dagasztjuk a tésztát, míg az teljesen sima lesz. Végül kilisztezzük az edényünket, és a tésztát is körben, majd kb. 30-40 percig kelni hagyjuk.
A tésztánkat kelés után egy abroszra borítjuk, és kézzel szétterítjük, majd összehajtjuk, és ujjnyi vastagra nyújtjuk. Éles pohárral kiszaggatjuk, és 15 percig ismét kelni hagyjuk. Forró olajban, fedő alatt kisütjük.
Vaníliás porcukorral, és ízlés szerint lekvárral tálaljuk.

Örülök, hogy előkerült a recept, és a fotók is. Nem titkolt szándékom, hogy a közeljövőben fánk fog készülni konyhámban, de nem biztos, hogy ezen recept alapján. Hiszen oly sok jó recept kering az interneten.
De arról kicsit később!





2015. január 24., szombat

Banáncsemege - torta.


Áron fiam, ha cukrászda közelében járt, mindig beizgult a banáncsemegére. Ezt a nem túl bonyolult, pudingos piskóta alapra helyezett fél banánt, amit aztán csoki mázzal borítottak, imádta. Szerencsére a környék összes cukrásza ismerte, és készítette ezt az igazi csemegét. Mikor születésnapja közeledett, cukrász ismerősömnél megtudakoltam, hogy kivételesen nem lepné-e meg fiamat  a banáncsemegével, torta formában. A válasz az volt, hogy: miért ne, és attól kezdve több éven át, ha szülinap jött, a banáncsemege - torta is hozzátartozott a protokollhoz. 
Miután nejem egyre nagyobb kedvet kapott a sütkérezéshez, a torta elkészítését is magára vállalta, és most is ez készül. 
Fiam szülinapja a múlt héten volt, de most gyűlt össze a család, én pedig szokásomhoz híven dokumentálom az ünnepi kajákat. A mostanit is, de megvannak archívumomban a korábbi fotók is, így mostani írásomban azok is láthatók.

A banáncsemege - torta így készül:


Hozzávalók 28 cm-es piskótaformához:

7 db tojás,
7 kanál cukor,
7 kanál liszt,

1 citrom reszelt héja,
1 csomag sütőpor,
4 db. banán,
2 csomag vaníliás pudingpor,
kevés vaj, a forma kenéséhez

A csokimázhoz 1 tábla tortabevonó, 1 kanál olaj

A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét felverjük a cukorral, majd ebbe belekeverjük a tojás sárgáját és a sütőporral elkevert lisztet. A sütőformát kivajazzuk! Az összekavart piskótaalapot beleterítjük, majd előmelegített sütőben megsütjük. Elvégezzük a tűpróbát.
A megsült piskótát, kettévágjuk.
Közben, a használati utasítás szerint elkészítjük a pudingot. A töltelékhez felét használjuk fel. Rákenjük a szétvágott piskótára, és banánszeleteket teszünk a pudingba.
A felső piskótalapot ráborítjuk a töltelékre, tetejét banánnal díszítjük, majd bevonjuk a közben elkészített csokimázzal.




Ez már a sokadik év, amikor fiam leadta a megrendelést a banáncsemegére. Most kicsit rusztikusra sikerült, és a gyertyákkal is hadilábon álltunk. Nem a fiam lenne, ha egy csavarral meg nem oldotta volna a problémát. Rövid válogatás után kiválogatta azokat a gyertyákat, amelyek összege 22 lett. Összeadás jelek nincsenek, mert olyanokat csak matematikusok tortájára lehet tenni.





2015. január 20., kedd

Muffin Karácsonyra, szaloncukorral, naranccsal.


Minden ünnep, így karácsony után is apró gondot jelent, mit csináljunk a maradékokkal. A szaloncukorral, a csoki díszekkel. Feltéve, ha marad. Ott, ahol nem csak az üres sztaniolpapír marad a karácsonyfán vízkeresztre, érdemes muffint készíteni ebből a finom édességből. Nagyon illik hozzá ízben a másik karácsonyi finomság a narancs is. De bele lehet sütni a muffinba a csokoládé fenyődíszeket is. Ha pedig nincs maradék, karácsony után féláron lehet megvenni az áruházak nyakán maradt szaloncukrot!


Hozzávalók 12 darabhoz:

 18 dkg. liszt,
1 kis kanál sütőpor,
10 dkg. cukor,
1/2 citrom reszelt héja,
csipetnyi só,
5 dkg. olvasztott vaj,
1 tojás,
2,5 dl. folyadék (tej, tejföl, író)
20 dkg gyümölcs, (bogyós, vagy apróra darabolt)
1 marék darabolt csokoládé (szaloncukor)

Ezt most ismét alapreceptnek tekinthetjük, mert most sem egy adagnyi készült a muffinból, hanem három, és mind kicsit más volt mint a többi.


A lágy vaj össze lett keverve a cukorral, a vaníliás cukorral, majd a tojások, és a tejföl hozzáadása után mixerrel simára lett keverve. Apránként hozzá lett adva a liszt, és a sütőpor is, valamint azok a hozzávalók, amik az egyes muffinokhoz ki lettek választva.
Az egyik adaghoz darabolt narancs, és darabolt szaloncukor. 
A másik adaghoz, narancs, és mazsola, szaloncukor,
a harmadikhoz, minden, ami még található volt, és még puding is.
Mindegyik adagba került citrom, vagy narancshéj is.
A kikavart massza el lett osztva a papír mufinformákba, majd 180 fokos előmelegített sütőben sült arany színűre. 
A tűpróbát nem árt elvégezni!





2015. január 3., szombat

Almás-túrós morzsás süti. (Alaprecept)



Nejem mostanában sokkal többet kísérletezik mint régebben. Hasznos dolog, mert minél több új sütit próbál ki valaki, annál jártasabb lesz a cukrászat világában. Kutatja a recepteket, de többségüket átalakítja saját elképzelése szerint. És ha valami beválik, akkor nincs mese, azt bizony sokszor el fogja készíteni. Valószínű ezzel a recepttel is ez fog bekövetkezni, mert ez is alaprecept. 

A süti tésztája az alap. Ez egy túrós, olajos tészta, ami a tepsi aljára kerül. Erre kerülnek a vékonyabb gerezdekre vágott almák úgy, hogy átfedéssel legyenek egymáson, vagy ha bogyós gyümölcsökkel készítjük, azt egyenletesen elosztjuk a tésztán. A gyümölcsökre szórjuk a morzsát, és előmelegített sütőben kisütjük. 


Hozzávalók:
1 kg. alma,
350 g. sovány túró,
400 g. liszt,
5-6 evőkanál cukor,
1, 1/2 tasak sütőpor,
csipet só,
1 tojás,
2 evőkanál olaj,
1 tasak vaníliás cukor, esetleg 1 kiskanál reszelt citromhéj,
vaj a tepsi kikenéséhez.

A morzsához: 

200 g. liszt,
100 g. cukor,
100 g. lágy vaj,
1 csipet fahéj.


A tésztát az összeállítása után azonnal meg kell sütni, mert másként a benne lévő sütőpor térfogatnövelő hatását elveszti. Ezért a morzsát, és a tölteléket előre el kell készítenünk! 
A morzsához a lisztet, a cukrot, és a lágy vajat kevés fahéjjal morzsalékossá dolgozzuk össze. Szükség esetén kevés liszttel állítjuk be a kívánt állagot. Az almákat (kb. 6 db.) meghámozzuk, vékonyabb gerezdekre vágjuk.
A tésztát tehát utoljára gyúrjuk össze, majd a sütit összeállítjuk, és mehet az előmelegített sütőbe.
A lisztet, a sütőport, a cukrot, a sót, a vaníliás cukrot, és(vagy) a reszelt citromhéjat összekeverjük. Hozzáadjuk a túrót, a tojást, az olajat, és a tejet,morzsásra gyúrjuk. Kevés lisztet használva hozzá összegyúrjuk, (ne száradjon ki a tészta) majd kinyújtjuk, és kivajazott lisztezett tepsibe terítjük úgy, hogy a lehető legjobban kitöltse a tepsit.
A tésztára kerülnek a keskeny almagerezdek úgy, hogy fedjék egymást.  Igyekezzünk a legjobban, a legegyenletesebben elosztani az almát. Az előre elkészített morzsát a tetején egyenletesen elosszuk, majd előmelegített sütőben 180°-on 20 perc alatt készre sütjük.

Bár a sütik készítésében annyira nem vagyok jártas, de a gasztronómia világában eltöltött hosszabb idő alatt rám is ragadtak tapasztalatok, és átlátok bizonyos összefüggéseket. Tudom például, hogy a vékonyabb tésztájú sütiket tanácsos 180°-on (légkeveréses sütőben 160°) 20 percig sütni, míg a magasabb süteményeket, tortákat 200°-on, (légkeverésesben 180°) 25-30 percig sütni. Mindenki tapasztalja ki saját sütőjét, mert a különböző fokozatok egyedi beállítást jelentenek a villany, és gáztűzhelyek esetében.


Minden esetben, ha valami számomra új dologgal találkozok (ilyen volt ez a süti is) alaposan utánanézek, mások hogyan csinálják. A mennyiségek más esetekben is hasonlóak voltak, de van aki olaj helyett margarint, vagy olajat, egy esetben disznózsírt is használt. Volt olyan, aki a tésztára az almagerezdek alá grízt is szórt.


Tény, hogy a nejem által készített süti mind ízében, mind állagában semmi kívánnivalót nem hagyott maga után.

Be is fog kerülni legjobb receptjei közé, melyekből egy összeállítást készítek hamarosan. Könyvecske formájában, hogy ne kelljen minden alkalommal lapozgatnia vaskos gyűjteményében.




2014. december 30., kedd

Böbe pofonegyszerű pogácsája.


Megbeszéltük nejemmel, hogy a pofonegyszerű jelző kitűnően illik erre a pogácsára. Meglepetésemre a "Böbé-t" Ő maga javasolta elé. Kevesen hívják Böbének. A keresztvízzel az Erzsébetet kapta, szeretett anyósom után, de az Erzsébet asszony pogácsája nem az Ő stílusa. Mostantól tehát ezen a néven fog bekerülni a gasztronómia történelmébe ez a valóban baromira egyszerű, és gyors pogi. Gyors, hiszen nem kell keleszteni, hanem a szaggatás után azonnal mehet a sütőbe. Ajánlom, hogy a receptben foglalt mennyiségeket rögtön érdemes megduplázni, mert garantáltan pillanatok alatt el fog fogyni, még melegen.


Ezekből készül:
50 dkg. liszt,
20 dkg. margarin,
1/2 dl. tej,
1/2 csomag friss élesztő,
1 kiskanál só,
2 tojás sárgája, (a fehérjét felhasználjuk a kenéshez)
1 pohár tejföl, (2 dl.)
reszelt sajt, (kb. 150 g.)




Egy tálban elmorzsolom a liszttel a margarint, és a sót. Közepén, kis mélyedésbe beleteszem a tojások sárgáját, a szétmorzsolt élesztőt, és 1 evőkanálnyi kivételével a pohár tejfölt. Jól összedolgozom. Pihentetni nem kell! Ujjnyi vastagra kinyújtom, majd pogácsaszaggatóval kivágom a pogácsákat. (javaslom a kisebb méretűt, mert szebbek lesznek pogácsáink)
A pogácsákat először a félretett tojás fehérjével, majd vékonyan tejföllel kenem meg, és a tetejére kis halomban reszelt sajtot teszek. Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatom, vigyázva, hogy ne érjenek össze, mert kicsit duzzadnak!
Előmelegített sütőben először 200 fokon, majd később kicsit csökkentve a hőmérsékletet aranyszínűre sütöm.
sajtos rudat is lehet készíteni belőle úgy, hogy a kinyújtott tésztát tojásfehérjével, majd tejföllel megkenem, reszelt sajttal beborítom, majd pizza, vagy derelyevágóval csíkokat vágok belőle.

Fóliával letakarva több napig nem szárad ki, de frissen a legfinomabb.




Túrókrémes csokitorta.



Karácsony környékén mindig lázban van párom, és szinte minden alkalommal új, eddig nem készített sütivel áll elő. Az oldalaimon olvasható sütireceptek többségét, a tőle ellesett folyamat alapján írtam le, és mivel kedvet kapott hozzá, remélem, még sok recepttel örvendeztet meg ezután is mindannyiunkat. Blogoldalam népszerűsége is részben alkotásainak köszönhető, mert a top 5-ben két sütije is szerepel.
Mások mellett ezt is készítette karácsonyra.

Túrókrémes csokitorta hozzávalói:


A tésztához:
20 dkg. liszt
20 dkg. puha vaj
20 dkg. cukor
6 evőkanál kakaópor
2 egész tojás
fél csomag sütőpor
1 kis doboz tejföl

A töltelékhez:
50 dkg. túró
13 dkg. vaj
20 dkg. cukor
2 tojás
1 csomag vaníliás cukor
1 csomag vaníliás pudingpor
fél citrom kifacsart leve


A lisztet, sütőport, és a kakaóport összekeverem. A vajat krémesre keverem a cukorral, beledolgozom a tojásokat, majd az egészet belekeverem a kakaós lisztbe. A massza 2/3-át belesimítom egy kivajazott tortaforma aljába.
A túrót összetöröm, majd a cukorral, a vaníliás cukorral, a vajjal és a tojásokkal alaposan kikeverem. Hozzáadom a vaníliás pudingport és a citrom levét, és sima krémmé dolgozom. A krémet a formában lévő tészta tetejére egyengetem.

A tejfölt hozzákeverem a maradék kakaós tésztához, és a túrós krémre simítom.
180 fokra előmelegített sütőben kb. 55-60 percig sütöm. Szeletelés előtt hagyom teljesen kihűlni. Porcukorral meghintve tálalom.


Ez volt tehát az egyik karácsonyi süti, és meglehetősen nagy sikert aratott. A gyerekek túró rudihoz hasonlították az ízét. Van benne valami!





2014. december 29., hétfő

Gesztenyés, meggyes patkó, Frank Júlia receptkönyvéből.



Karácsony előtt párom sok új sütit próbált ki, és mivel alapos kutatást végzett, ezt a receptet Frank Júlia Ízözön könyvéből nézte ki. Egészen minimális változtatásokat végzett rajta, de illik az eredeti szerzőt megnevezni. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy mielőtt ezeket a sorokat leírtam, találkoztam egy blogoldalon a most következő recepttel, szóról szóra, természetesen leírója saját nevén. Lelke rajta! Én is sűrűn találkozom saját receptjeimmel, mások által megjelentetve, mégis a legszebb az volt, hogy egy receptversenyre, aminek a zsűrijében is benne voltam, saját receptemmel pályázott valaki.

Hozzávalók: 12 db. kiflihez.

a tésztához:
250 g. liszt,
100 d. vaj,
1 dl. tej,
1 tojás,
1 kis kanál porcukor,
10 g. élesztő,
1 csipet só.

a töltelékhez:
250 g. gesztenyemassza,
1 marék leszűrt, kimagozott meggybefőtt,
fél-fél deci tej, és befőttlé,

1 tojás a kenéshez.

A tésztához minden hozzávalót, egy mélyebb tálban összegyúrok. Cipót formálok belőle, majd az egészet belisztezve egy tiszta tálba rakom, konyharuhával letakarom, és langyos helyen fél óráig pihentetem. 
Ezalatt kikeverem a tölteléket. A gesztenyemasszát tejjel, és befőttlével kenhetőre kavarom, (ízlés szerint kevés rum is adható hozzá) majd a meggyet is hozzáteszem. 
A pihentetett tésztát 12 egyforma darabra vágom. Ezeket vékonyra nyújtom, a szélére kenek a masszából. Szorosan feltekerem, és patkó formájúra alakítom. Kivajazott, lisztezett tepsiben felvert tojással megkenem, és újabb fél óráig pihentetem ismét. Tojással ismét átkenem, és előmelegített, forró sütőben aranybarnára sütöm.

A recept nem szó szerint egyezik meg az eredetivel, igyekeztem még érthetőbbé tenni saját stílusomban. Lényeg a végeredmény, amivel nejem szerint szépségversenyre nem fog nevezni, viszont egy nagyon finom süti került a karácsonyi asztalra.




2014. november 26., szerda

Kolbászos, túrós pogácsa.



Egy éve hivatalos voltam egy rendhagyó színházi bemutatóra, ami főként a gasztronómiáról szólt. Barátaim rendezésében a Gyulai Kolbász Színház társulatának vendégei voltunk Párommal, és másokkal együtt. (itt olvashatsz róla) Vendéglátóink a kitűnő műsor mellett, egy kis kolbásztörténelemmel, és finom étkekkel, italokkal traktáltak bennünket.
Akkor kóstoltam a kolbászos, túrós pogácsát, (a képen) amit már akkor elhatároztam, hogy én is elkészítem saját változatomat. Mivel úgy érzem kitűnően sikerült rekonstruálnom az akkori ízeket, saját pogácsám, kísértetiesen hasonlít az akkor megkóstoltra. Mivel most mi is vendégeket vártunk, előző nap ezzel melegítettem be a fő attrakcióra, a bőrős malacsültre, amit fűszeres főtt-sült krumplival, és párolt káposztával tálaltam. Ezekről egy korábbi bejegyzésemben részletesen írtam.

Ez az, ha az embernek más dolga is van, mert már jó három hete elkezdtem megírni ezt a bejegyzést, de most elhatároztam, addig nem állok fel, míg be nem fejezem. Még a végén elfelejtem, hogyan is csináltam. Csak úgy megérzésre minden leírt recept nélkül, de hogy nektek könnyebb dolgotok legyen, most leírom, hogyan készült, és így megmarad az utókornak is.

Hozzávalók:

900 g. bl 55-ös finomliszt,
2 csomag porélesztő,
250 g. tehéntúró,
200 g. házi szárazkolbász,
1 dl. rozmaringos olíva olaj (lehet fűszer nélküli is)
150 g. vaj,
3 kanál tejföl,
kevés só,
2 db tojás + 1 a tetejére kenéshez,
1 fej lila hagyma,
1 - 1,5 dl víz

lilahagymát a lehető legapróbbra, a kolbászt nagyon kis kockákra vágom, a túrót szétmorzsolom, és összekeverem a lisztet, a porélesztőt, a fűszerolajat, a sót, a túrót, a kolbászt, a lilahagymát a tojással. Összemorzsolom a vajjal, kevés vízzel, majd jól összedolgozom. Lehet géppel is, de én kézzel jó 10 percig dagasztottam. 30 percig kelesztettem meleg helyen, majd nyújtódeszkán kilapogattam. Lehet nyújtani is, de én csak kézzel 1 cm körüli vastagságúra szétnyomkodtam. Kisebb lisztezett pogácsaszaggatóval kivagdostam, majd felvert, enyhén sós tojással, ujjbeggyel megkentem. Sütőpapírral bélelt tepsiben, előmelegített, kb. 200°-os sütőben 25 perc alatt aranybarnára sütöttem.


Két nagy tepsi lett belőle, és bőven elég volt vendégeimnek, és családomnak.
Jó hangulatú estét töltöttünk együtt, amihez nagyban hozzájárult ez a finom pogácsa is.




2014. november 6., csütörtök

Papucsok leveles tésztából scamorzával, és tetszőleges töltelékkel.


Ezt a sütit rengetegszer elkészítettem eddig. Csináltam édes változatban meggyel – dióval, aszalt szilvával, és másokkal, valamint sós töltelékkel, kolbásszal – mustárral, virslivel, pizzaszósszal - napon szárított paradicsommal, és másokkal töltve. Most a rakott krumpliból kimaradt megmaradt scamorzát, és kolbászt, főtt császárt, valamint napon szárított paradicsomot használtam. A kolbászt, a császárt, és az aszalt paradicsomot úgy, hogy mellé egy kis csík scamorzát is tettem. (a scamorza, egy a mozzarellára hasonlító, annál kicsit keményebb sajtféleség) Elkészíthető fagyasztott leveles tésztából is, de én magam hajtogattam a vajas tésztámat. Mivel a leveles tészta receptje nagyon meghosszabbítaná a leírást, maradok a fagyasztott alapanyagnál. Az is tökéletes hozzávaló.

Hozzávalók egy nagy tepsihez:
50 – 60 g. szarvasi scamorza  3 cm. hosszú, vékony csíkokra vágva,
1 csomag (500 g.) fagyasztott leveles tészta,
tetszőlegesen választott töltelék ( kolbász, virsli, császárszalonna, napon szárított paradicsom)
tojás a kenéshez,
durva szemű só,
szárított fűszerkeverék

Elkészítése:
A tésztát 3 mm. vastagra nyújtjuk, majd pizzavágóval 5 x 5 centis négyzetekre vágjuk. A négyzetek egyik sarkát megkenjük a lazán felvert tojással, majd a választott tölteléket, valamint egy csík sajtot mellé téve felhajtjuk.  A töltelék, csak a fantáziádra van bízva, mert nagyon változatosan lehet elkészíteni.
Tepsibe, sütőpapírra sorjázzuk úgy, hogy legyen ki távolság a papucskák közt, mert a sütés során kelnek egy kicsit még.
A papucskák tetejét megkenjük tojással, megszórjuk kevés sóval, és fűszerkeverékkel. Ehhez az összeállításhoz ajánlom, a pizza fűszert, ami bazsalikom,  oregánó, kakukkfű, rozmaring keveréke.
20 – 25 perc alatt előmelegített sütőben arany barnára sütjük.




Íme egy rendkívül gyors, finom vendégváró. Soha nem vallottam még kudarcot vele. Most egy kis mediterrán jelleget kölcsönzött neki a scamorza, és az aszalt paradicsom. Áron fiam, mikor vendégeket várt, kikötötte, hogy ezt készítsek a vendégseregnek. Pillanatok alatt eltűnt. Mikor évekkel ezelőtt kórházba kerültem, csak úgy engedtek el hétvégére, hogy megígértették velem, nem térek vissza ilyen süti nélkül. Nagy sikerem volt vele!