Három a kislány, és a saláta is! Több saláta egyszerre.

Más oldalamról hoztam át ezt az írást, ami egy összefoglalóban jelent meg még a múlt nyáron, pedig több figyelmet érdemelne. Családom minden tagja rajong a salátákért, de mindenki mást szeret. Nálunk itthon nincs gond, mert ha leülök, többféle saláta is kikerül kezeim alól. a mennyiségekre jellemző, hogy a mértékegység mindig kisebb vödör.

Van, amikor nem egyeznek az ízlések, és mindenki másféle salátára izgul be! Velem megtehetik, hogy megrendelik kedvencüket, mert a családban csak szerényen "salátakirálynak " neveznek.

 Salátáimat a paradicsom,

paprika, 

uborka,

új, vagy lila hagyma,

balzsam, vagy almaecet,

friss bazsalikom, petrezselyem, borsmenta különböző keverékeiből csináltam. Sót egyikhez sem használtam!

Ezek a saláták készültek korábban konyhámban. Vegyes saláta nagyobbik fiamnak, amiben minden volt, paprika, és uborka saláta a kisebbiknek, na meg paradicsom, saját használatra. Mindegyikben volt új, vagy lila hagyma, kapor, a paradicsomsaliban balzsamecet, a másik kettőben almaecet, friss bazsalikom, petrezselyem, borsmenta levelekkel ízesítve.

Uborka, kétféle paprika, újhagyma, kaporral, almaecettel. Kisebbik fiam kedvence.

Nagyobbik fiam vegyes salátája. Két színű paprika, paradicsom, uborka, lila hagyma, kapor, és almaecet van benne. Feleségem is ezt kedveli!

Saját magam jóllakatására készült paradicsomsaláta. Többféle, de nagyrészt koktélparadicsommal, lila hagymával, balzsamecettel, bazsalikommal készült. bevallom, paradicsomfüggő vagyok!

Nehogy azt higgyétek, hogy napokig járunk rá ezekre a finomságokra.  2 -3 nap, és újat kell csinálni. De szívesen teszem, és eszem!

Paradicsomsaláta almával. megint kísérleteztem.

Sűrűn megnézem blogoldalam statisztikáit. Arról rég leszoktam, hogy a számok érdekeljenek, bár a kezdetekben jól esett látni azt, hogy mennyien kíváncsiak írásaimra. Elsősorban az érdekel, mire kíváncsiak az érdeklődők. A forgalom forrásai opcióban, megtalálhatók azok, milyen keresési kulcsszavakat használtatok. Felfigyeltem már többször is, hogy néha, sehol le nem írt ételekre vagytok kíváncsiak. Ezeket felírom, gondolkozok rajta, és ha eljött az ideje, elkészítem, ha úgy látom, van benne fantázia. 

A múltkor több formában találkoztam a paradicsomsaláta almával, almás paradicsomsaláta keresési kifejezéssel. Tudtam, hogy van benne fantázia, mert úgy éreztem illenek egymáshoz az ízek, de több napot gondolkoztam mit tegyek hozzá. Az sem mindegy milyen almával kombinálom, mert a különféle almánknak is más az íze. Pénteken kaptam két gyönyörű zöldalmát ebédem mellé, és rögtön tudtam megvan a hiányzó láncszem. Már csak az ízesítéshez szükséges katalizátorra volt szükség, de az is hamar meglett.

A lilahagyma biztos hozzávaló volt. Majd minden paradicsomsalátámban megszokott alapanyag, így nem volt kérdés, hogy ezzel kezdek. Vékony csíkokra szeltem, majd megsóztam. A két szép zöldalma jött. Meghámoztam, és ezt is felszeleteltem. A zöldalma masszívabb rokonainál, nem könnyen törik szét. Mikor ezekkel készen lettem, felmértem a szükséges paradicsom mennyiségét. Ezekből is a masszívabb Lucullus, és másik nagyobb méretű fajtát választottam, összesen tíz darabot. Az almát rögtön kevés citromlé, és száraz fehérbor keverékébe forgattam, így nem barnult meg. Ez is tudatos volt, mert a bor, és a citromlé is az ízesítés része lett. A máskor sűrűn használt bazsalikomos ízesítést petrezselyem zöldre változtattam. Azért, mert közben rájöttem, mi lesz az, ami a saláta pikantériáját, végső ízét fogja adni. Picit belekóstoltam, és azonnal tudtam, mit teszek még hozzá.

Előre szólok, választásom, sokak számára nagyon meglepő lesz. Ha valaki valamennyire jártas a Távol-Keleti konyhában, biztosan hallott már a teriyaki szószról. Rá esett választásom. Könnyű nekem, mert konyhámban sűrűn készülnek ázsiai ételek, tudom kombinálni az ízeket, és ismerem is azokat.

A teriyaki szósz, a Japán konyha, egyik legismertebb mártása, és elsősorban húsokhoz, halakhoz, de más ételekhez is előszeretettel használt szószféle. A szójaszósz, a mirin, és cukor, vagy méz keveréke. Édeskés, pikáns, nagyon enyhén alkoholos szószféle. Elárulom, a teriyaki szósszal készült csirkénél kevés finomabb van a világon. (saját vélemény)
Akkor foglaljuk össze még egyszer, miből készült:

1 nagyobb fej lilahagyma megtisztítva, vékony félkarikákra vágva, 2 db. zöldalma cikkekre vágva, felszeletelve, 1 kávéskanál citromlé, 1 evőkanál száraz fehérbor, 10 db. nagyobb paradicsom, kevés petrezselyem zöld, csipetnyi só, 1 evőkanál teriyaki szósz.

Az elkészítés módját már az előzetesben körülírtam, így azt nem ismétlem meg. Az viszont tény, hogy a vártnál is ízletesebb saláta lett a végeredmény. Tudom, ezt főleg a teriyaki szósznak köszönhetem, épp ezért másokat is biztatok arra, ha van lehetősége rá, próbálja ki a Japánok eme kitűnő találmányát erre, vagy más ételek elkészítésére. 
És mivel tegnap bevásároltam az ázsiai alapanyagokból, én is tovább bővítem ismereteimet, és tapasztalataimat. Név nélkül írom, de időnként meg kell ragadni a nagyobb áruházláncok akcióit. Többnyire félkész, vagy kész ételeket kínálnak, de ha valaki be meri vállalni (mint én) érdemes a fűszer, és alapanyag kínálatot végignézni. Tegnap többféle fűszerkeveréket, szószt vásároltam, de rizstészták, sőt szusi alapanyagok is kerültek a kosárba.

A salátát pedig megkóstoltam kb. két óra állás után, hogy összeértek-e az ízek. Összeértek. A kóstolást nem tudtam abbahagyni, és megettem az egészet egy ültő helyemben. Ez lett az ebédem, és a vacsorám is. Szerintetek kellett még valami ezek után?

Paradicsomsaláta, hámozott paradicsomból.

Gondolkodtam, - mert ritkán azt is szoktam - hogy megosszam-e legutolsó salátám elkészítési módját. Mivel új a módszer, érdeklődésre tarthat számot, a leírás közzététele mellett döntöttem.

Miben más, mint az eddigiek? Abban, hogy hámozott paradicsomot használtam. Az utóbbi időben, sokszor dolgoztam már a héjától megfosztott paradicsommal, és mivel imádom a parisalátát, megpróbáltam ezt is. Megérte!
A paradicsom héja sajnos emészthetetlen, és az elkészült ételekben éktelenkedő paradicsomhéj, még nem is esztétikus. Főzésnél nem esik szét, összepöndörödött állapotban, többnyire a tányér szélére kerül. 

Az utóbbi idők legszebb paradicsomjait vásároltam nemrég. Szép, nagyobb méretű tojásdad gyümölcsök, húsosak, kevésbé levesek, egyszóval a tökéletes paradicsomok, szinte már a paradicsomból. Hasonlítanak az én Lucullus paradicsomjaimra, csak nagyobbak. Befőzőparadicsomként vettem, de ez nem zárja ki azt, hogy bármi mást csináljak belőle. Például paradicsomsalátát, amire nyáron, meglehetősen sűrűn támad hajlandóságom. Idén sem tudom megszámolni kezeimen, hányszor készült már különféle ízesítéssel, és más-más hozzávalókkal, de ha minden paradicsomsalátámról beszámolnék, azzal lenne tele blogoldalam.

A paradicsom hámozása rendkívül egyszerű. Kereszt alakú bevágás rajta, majd megy forró vízbe. Rövid ott tartózkodás után hideg vizes fürdő következik, és a héja könnyen lehúzható. Mivel szerintem úgy könnyebb, én előtte a csumáját is kivágom. Az így meghámozott paradicsom, minden étel készítésére kiválóan használható, így salátáéra is. Télre konzervként is elrakható. 
A meghámozott paradicsomokat vastagabb szeletekre vágtam, enyhén megsóztam, almaecetet, olívaolajat, kevés szorbitot (cukor is jó hozzá) valamint félkarikákra vágott póréhagymát tettem hozzá. Azonnal fogyasztható!

Bár már az előzőleg leírtakból kiderült, lássuk mikből készült:

Tojásparadicsom (jó a Lucullus, és a San Marzano fajta is)
póréhagyma, só, szorbit vagy cukor, kevés almaecet, valamivel több extra szűz olíva olaj.

A San Marzano, és a Lucullus fajták a legízletesebbek közé tartoznak, valamint a legjobban feldolgozhatóak is. A hámozott paradicsom konzervekben többnyire ezeket találjuk, valamint a napon szárított paradicsomot is leginkább ezekből készítik. 
Mint kiderült, salátának is kitűnőek!

Miközben a paradicsomsalátámról írtam, a híres Spanyol kisvárosban Bunolban, lezajlott a La Tomatina fesztivál. Tudjátok. Az ahol több tonna paradicsomot hajigálnak egymáshoz a jókedvű fesztiválozók. Ott lenne a helyem! Imádom a paradicsomot, és biztosan a Paradicsomban érezném magam. Valószínű el is dobnék néhányat, de egy jó adag salátának valót megmentenék. Ez hétszentség!

Paradicsom, az ártalmatlan drog...

Paradicsomfüggő vagyok! Olyannyira, hogy külön oldalt is szántam ennek a ténynek. Böngészve az elmúlt évben készített képeimet, rájöttem jelentős elmaradásom van. Rengeteg dolgot nem osztottam meg, amiért elnézést kérek. Ha már blogolásra adtam buksimat, illett volna mindent a nagy nyilvánosság elé tárni. Igaz, szinte mindenről beszámoltam már korábban is, így egy összefoglaló írás következik. 
Soha nem koncentráltam a mennyiségre, inkább a minőség fontos számomra. Ezt a tényt értsétek úgy, hogy nem írok minden ételemről külön bejegyzést,

hanem inkább összefoglalom egy cikkben tapasztalataimat, és lehet válogatni. Nem írok például minden salátámról külön receptet, inkább egy írásban gyűjtöm össze őket. Rontom a statisztikámat, de egyáltalán nem bánom! Nem kell több oldalamon kutatni bizonyos dolgok után, hanem mindent megtaláltok egy helyen.
A paradicsom nagy kedvenc. Néhány tő paradicsomból is lehet csodákat művelni. 

Kicsi kertemben, két!!! négyzetméternyi területen néhány tő paradicsom, egész nyáron ellátott friss gyümölccsel, amiből sokféle salátát, ragut, pizzaszószt, napon szárított paradicsomot, és a meg nem érett termésből, októberben csemege zöld paradicsomot készítettem. Teljes felhasználás, nincs maradék. Közben rájöttem, hogy néhány kint felejtett zöld paradicsom is több hét után megérett,

így teljes értékű lett. Idén másként csinálom, hagyom, hogy ablakpárkányon, szellős helyen utóérjenek, így több héttel az első fagyok után is lesz a kedvenc alapanyagomból.
De jöjjön minden szépen sorban:  Sokan tudjátok, soha nem dolgozok receptből. Ételeim többsége a pillanatnyi megérzés, intuíció alapján jön létre kivéve, ha előre eldöntöm, mit is szeretnék csinálni. Ezekben az esetekben meghatározó, mi van a kamrában, a hűtőben, és improvizálok. Így történt ez akkor is, amikor salátára volt szükség, de a megszokott alapanyagok nem voltak a közelben. 

Egy versenyen, az elkészült vaddisznópörkölt mellé jól esett volna egy kis saláta is, így az asztalon körülnézve paradicsomot, a ragulevesből maradt kevés kaprot, hagymát találtam. Sem ecet, sem citromlé nem volt, de találtam rozé bort. Perfect! Tökéletes lett a saláta, és hazaérve kicsit továbbfejlesztettem.

Kevés olíva olajjal, még jobbá tettem. Azóta sűrűn használok bort salátáimhoz. Mértékkel, mert nem az alkohol a lényeg, hanem a borok savtartalma, különleges zamata. 
Mivel paradicsomból készített salátáimról több cikket írtam, idehozom ezeket, így amolyan gyűjteményt kaphattok. Idén új saláták fognak készülni konyhámban, és minden bizonnyal ezeket is dokumentálni fogom.
Paradicsomi állapotok salátákkal.
Paradicsomsaláták a paradicsomból.

A megtermelt paradicsomból természetesen másra is futotta. Amellett, hogy mindenféle ragu, bográcsos, és egyéb ételbe is került belőle, augusztusban elkezdtem paradicsomot aszalni. Több éve csinálom, így jelentős gyakorlatra tettem szert. A napon szárított paradicsom, rendkívül sokoldalú alapanyag. Szinte minden ételhez használható, amibe egyébként paradicsom kerülne, de különleges mivolta miatt igazi csemege.

Hosszú ideig tárolható, így a téli, köztes időszakban sem kell nélkülöznöm a számomra nélkülözhetetlen paradicsomos ízt. Mivel a napon szárított paradicsomról is sokat írtam, egyszerűbb megosztani régebbi írásomat.  Napon szárított paradicsom, ahogy én készítem.
Ezt az írásomat is folyamatosan bővítem, és tanácsokat adok az aszalt paradicsom felhasználásához.

Áron fiam szintén imádja a paradicsomot, de csak ketchup, illetve szósz formájában. Nem csak az Ő kedvéért készítettem pizzaszószt, ami nem csak az olasz tésztához, hanem más paradicsomos ételekhez is kitűnő. Használtam már bolognaihoz is, és nagyon jól harmonizált a darált húsból, reszelt sárgarépából készített tradicionális bolognai ragu többi alkotórészével.
A pizzaszószról is írtam természetesen.  Pizzaszósz házilag.
Most megtehetném, hogy felsorolom a paradicsomszósszal, lecsóval, friss paradicsommal készített ételeimet is, de arra nem lenne elég a képernyő.

Így aztán maradok az eredeti elképzelésnél, és amolyan frissített bejegyzésem következő fejezete a zöld paradicsom felhasználását taglalja. Mivel erről is írtam már, itt megnézhetitek:  Zöld paradicsom... az meg mire jó?  Nem csak savanyúságnak, hanem kovászolva, sőt idén kisebb menyiségben chutney (lekvár) is fog készülni belőle.

De mindent a maga idejében. Most, hogy átnéztem eddig nem publikált képeimet, rájöttem, blogjaim is alapos frissítésre szorulnak. Kiegészítve új fotókkal, friss tapasztalatokkal. Mikor ezt olvassátok, már meg is történt mindez. 
Ígérem, hogy - mivel erre lehetőség van,- a jövőben is minden új információt csatolok régebbi írásaimhoz. Így minden egy helyen lesz, nem kell órákat keresgélni, ha valamire kíváncsiak vagytok. Megtehetném, hogy új bejegyzéseket írok minden új infótól, de az nem összeegyeztethető elvemmel "nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos"
A paradicsomfüggőségem pedig továbbra sem titkolom, sőt büszke vagyok rá! A képek, tavalyról származnak, összegyűjtött tapasztalataim az elmúlt évekből, de lesz nyár, és lesz paradicsom idén is.

Saláták... a salátagyárból.

Megint magyarázkodnom kell, miért is adtam ezt a címet bejegyzésemnek. 
Az ünnepen (aug. 20.) rendezgettem fotóimat. Rájöttem, hogy idén több mint húsz alkalommal készítettem különféle salátákat, és mivel most is azon ügyködök, meg kell osztanom, csupán azért, mert hátha valaki okul belőle. Már augusztus vége van, de még gyűjtögetem a különféle salátákat, hogy minél többet lássatok. Lesz bőven!
Sok fotóval fogtok találkozni, és minden fotó alatt ott lesz az elkészítés módja. Ne receptet várjatok, mert saláták esetében ilyen nincs. Instrukciókat tudok adni, meg tanácsot, hogy kóstoljátok meg, félig kész műveteket. Akkor még van lehetőség módosítani rajtuk! Hozzátenni igen, elvenni belőlük, nem! Ha valamit eltúlzottnak találtok, lehet ellensúlyozni. A sót cukorral, és fordítva, az ecetet olívával, és ha túl töménynek találod, még mindig tölthetsz hozzá vizet, vagy bort. Ez utóbbit bátran ajánlom! Én nagyon sok salátához használok fehér, és rozé bort. Vöröset nem, mert túl savas, és nem illik az összhangba. Ecetet is sokfélét használhatsz! Legritkábban használom az ételecetet! Csak akkor, ha nagyobb mennyiségű salátát készítek! Minden más esetben alma, fehér, vagy vörösbor ecetet, balzsamecetet, ritkábban tárkonyecetet, és más ízesített eceteket. (ezeket magam készítem, a megfelelő fűszerek hozzáadásával, és néhány nap érlelődés után használhatók)
Mivel tudom, sokan vannak akik nem szeretik a hosszú bevezetőket, térjünk a lényegre! A most készülő salátát dokumentálom, de a többiről is van képem bőven. Mindenhol látni fogjátok a hozzávalókat.
Ma tehát vegyes salátát csináltam. Mivel naponta kb. 1 kiló paradicsomot tudok szüretelni a néhány tőről, ami kiskertemben található, az egyik alapanyag természetesen a paradicsom. Nézzük, hogyan készítettem:

Ebben a salátában, minden van, aminek egy salátában lenni kell. Paradicsom, uborka, lila hagyma, paprika. Enyhén sózva, olíva olajjal locsolva, kevés kaporral, borsmentával összeforgatva. 

Egy igazi színes vegyes saláta. Két színű paprika, uborka, újhagyma, kapor, almaecet, só, őrölt bors, zúzott fokhagyma van benne. 

Az alapanyag a paradicsom, mert rajongója vagyok. Nyári almát is vágtam bele, valamint újhagymát. Almaecetet, és kevés olívaolajat töltöttem hozzá. Kicsi só, és friss bazsalikom is került bele. Az alma, nem véletlen, hanem tudatos választás volt. Tapasztalataim szerint, kitűnően magába gyűjti a különféle fűszerek ízeit.

Enyhén csilisre csináltam ezt a salátát. A csili magját kikapartam, így csak az aromája maradt benne. Bazsalikommal, és rozé borral, valamint balzsamecettel készült. Természetesen, ez is enyhén meg lett sózva, mielőtt a többi fűszer rákerült volna.

Ez következett a sorban. Hatféle paradicsommal készítettem, kaporral, bazsalikommal, újhagymával, rozé borral, borecettel. Alig sóztam, és kevés fokhagymapor is került hozzá.

Mivel Gergő fiam megkívánta, gyorsan csináltam neki tzatzikit. 
Ez a hagyományos Görög saláta, előételként, de akár pirítóssal vacsorára is fogyasztható. Nagyon illik grillezett húsok, saslik mellé is.
3 kígyóuborkát nagy lyukú reszelőn lereszeltem, megsóztam, majd kicsavartam. Tejföl és joghurt keverékét tettem hozzá, 450 grammot. Csinálhatjátok szimplán joghurttal, vagy tejföllel is, de a hazai joghurt nem azonos a Görög sűrűségével. 5 nagy gerezd szétnyomott fokhagyma, apróra vágott kapor, és egy kávéskanál mustár lett még hozzákeverve. Mire észbekaptam, csak  ez az adag maradt, amit szerencsére le tudtam fotózni. Hamarosan ismét készül!
Azt hiszem, külön bejegyzést fogok szentelni, a tejfölös, joghurtos salátáknak is, mert igazán megérdemlik.

Újabb saláta készült. Mivel roskadoznak paradicsomtöveim a gyümölcsöktől, könnyű volt kiválogatni a legapróbb koktélparikat. Ebbe a salátába, csak ezekből tettem. Került hozzá lila, és újhagyma, petrezselyem, és kapor zöld, mogyoróolaj, almaecet, valamint két evőkanállal abból az újhagyma pestóból, amit még a tavasszal készítettem, és a mai napig kitűnően érzi magát tartósítás nélkül, szobahőmérsékleten. Pici bort is löttyintettem bele. Nem bántam meg!

Ezek készültek tehát augusztus 20. óta. Tíz nap alatt ennyire futotta. Szerencsémre az idő kedvezett paradicsomjaimnak, és szeptember végéig, minden napra jut parisaláta. A paradicsomok nagy része, természetesen feldolgozásra kerül, mert most is, mint az előző évben, napon szárítom a gyümölcsöket. Itt megnézheted, hogyan csinálom. Mivel idén is sok új tapasztalattal gyarapodtam ezen a téren, frissíteni fogom bejegyzésemet, és hamarosan kiegészítem sok újdonsággal. 
Az elmúlt tíz nap előtt is készültek saláták. Kicsit visszanyúlok az időben, de csak néhányat hozok az előző hónap terméséből. Csak ízelítőnek, hátha valaki kedvet kap elkészítéséhez.

Készítettem sopszka jellegű salátát. Nem az eredetit, mert a kecskesajtot Párom nem szereti, így parmezánnal, és trapistával pótoltam. Mivel a sopszkának külön írást szenteltem, azt most idehozom, és csak ide kell kattintanod, hogy lásd!

Természetesen, nem csak a paradicsom a saláták alapanyaga. Kisebbik fiam nagyon megszerette azt az uborkasaláta variációt, amit az utóbbi időben sűrűn készítettem. 

Kaporral, újhagymával, almaecettel, és kevés olíva olajjal készült uborkasaláta. Ha először olajba forgatom a szeletelt uborkát, és csak utána sózom, nem enged annyi levet, mert az olaj, vékony kérget képez rajta, ami nem engedi, hogy elcsorogjon az ubi leve. Sokkal roppanósabb marad!

Újabb uborkasaláta, sok lila újhagymával, kaporral, koriander zölddel, almaecettel mozarellával. Csak enyhén lett sózva!

Ez az ubisali is az előzőekhez hasonló módon készült. Ha nem túl erős, nyugodtan vágjátok bele az újhagyma zöldjét is. Nem fogja elrontani!

Úgy érzem, átfogó képet adtam salátaimádatomról. Mivel még tartani fog a szezon, nem írok új bejegyzést, hanem az arra méltó saláta kreációimat továbbra is idehozom, és bővíteni fogom a választékot. Lesz még bőven!

Az a kivételes eset, amikor egyszerre három salátával rukkoltam elő. Külön készült kisebbik fiamnak, nejemnek, és nekem is saláta. Mindenkinek a rendelése alapján.

Úgy alakult, hogy az ajándék paradicsompalánták többsége koktélpari lett. Mivel ezek közül, csak a legnagyobbakat tudom más formában feldolgozni, a kisebbekből saláta készül. Minden második napon, mert akkora a termés. Legutóbb snidlinggel, petrezselyem zölddel, olíva olajjal, és citromlével csináltam. Só nem került hozzá. A koktélpari egyébként, az egyik legjobb ízű paradicsomféle!