Uborkatekercsek díszítésre, és másra.

Ezúttal nem receptet, hanem egy rendkívül dekoratív praktikát kaptok tőlem szeretettel.

Nekiálltam salátát csinálni, és eszembe jutott a nemrégiben készített tzatziki, amit uborkahengerben tálaltam. Továbbfejlesztettem akkori próbálkozásomat, mert a látványos saláta sokaknak tetszett. Most viszont uborkasalátát, és vegyes salátát csináltam, amit csak úgy magam szórakoztatására feldobtam friss ötletemmel. Nyugodtan nekiállhattok, mert nekem még a hibás kezemmel is sikerült kiviteleznem.

A kígyóuborkát középen kettévágtam, majd zöldséghámozóval vékony csíkokat vágtam le belőle. (lehetőleg ne vastag ubit válasszatok erre a célra, csak akkorát, hogy a hámozó átfogja a vastagságát) A maradék uborka össze lett vágva, és ment a salátába. 

A paradicsomokat is kettévágtam, majd keskeny pengéjű késsel közepébe lyukat vágtam. (lehet almamagozót is használni, csak akkor jobban össze kell sodorni az uborka lapokat) Az uborkaszeleteket középen kettévágtam, majd óvatosan összetekertem. Vigyáztam, ne törjenek meg.

A paradicsom közepébe illesztettem. 
Ezután külön elkészítettem a vegyes, és az uborkasalátát.
A vegyes salátát kockázott uborkából, paradicsomból, és paprikából, extra szűz olíva olajjal jól meglöttyintve, balzsamecettel, és csak egy csipet sóval ízesítve. A maradék uborkát is felkockáztam.

Az ubisalátát is olíva olajjal, majd almaecettel kicsit megöntve, kevés sóval, szárított kaporral, valamint őrölt fehér mustármaggal ízesítettem. Mivel a sózás előtt adtam hozzá az olíva olajat, majd azonnal jól összekevertem vele, ez vékony réteget képezett az uborkán, és a sózáskor nem jött ki az uborka leve.

A maradék állt a hűtőben egy napot, de most sincs sokkal több lé rajtam mint amikor a hűtőbe tettem. 
A két salátát összesen 5 db kígyóuborkából, 10 db. átlagos, egyforma méretű paradicsomból, 3 db nagyobb paprikából készítettem, extra szűz olívaolaj, alma, és balzsamecet, kevés só, szárított kapor, őrölt fehér mustármag felhasználásával. 

Hamarosan vendégjárás lesz nálunk, és a partisaláták díszítését gyakoroltam. A végeredmény nagyon látványos lett, de a képek magukért beszélnek!

Uborkasaláták.

Uborkaszezon van. Ez azt jelenti, hogy kovászolok, ha pedig azt nem, gyorsan összedobok valamilyen salátát. Számomra a saláta létszükséglet. Saját kertemben, csak néhány tő paradicsom van, de ezek bőséges termést ígérnek. Az uborkával már nem kísérletezek, mert néhány éve kudarcot vallottam vele, így ilyenkor, amikor valóban uborkaszezon van, megveszem magamnak a piacon, vagy nagykereskedelmi lerakatokban. Környékünkön több ilyen is van, így olcsón lehet hozzájutni uborkához. Leggyakrabban a legegyszerűbb uborkasalátát készítem, még Nagyanyám bevált receptje alapján.

Besózom a meghámozott, majd felszeletelt uborkát, kicsit állni hagyom, kicsavarom, majd almaecettel, kevés cukorral, vagy szorbittal, apróra vágott fokhagymával, vagy fokhagymaporral keverem. Apróra vágott, vagy szárított kaprot is teszek hozzá, és összekeverem. Néhány órára hűtőbe teszem, majd ismét megkóstolom. Ha szükséges utánaízesítem, mert az állás következtében változhat az íze. 
Ez tehát a leggyakrabban készített uborkasalátám receptje, de mint más saláták esetében, ez is nagyon sokféleképpen készíthető. 

A tzatziki szintén közismert, de mivel korábban arról már írtam nem fecsérlem rá a szót. Azt meg kell említenem még, hogy a múltkor különleges módon csináltam meg a tzatzikivel töltött uborkatekercseket. Ha  nem adok a látványra, akkor is finom a tzatziki, hiszen egy éve egy lakodalomba rendeltek tőlem a teljes vendégseregnek. Biztosan meg tudta volna csinálni a szakács is, de valamiért bennem bíztak. Én meg legjobb tudásomat beleadva megcsináltam a salátát, csak az alapanyagokat és munkadíjként egy üveg bort kaptam cserébe. Ezt így csináltam:  

3 kígyóuborkát nagy lyukú reszelőn lereszeltem, megsóztam, majd kicsavartam. Tejföl és joghurt keverékét tettem hozzá, 450 grammot. Csinálhatjátok szimplán joghurttal, vagy tejföllel is, de a hazai joghurt nem azonos a Görög sűrűségével. 5 nagy gerezd szétnyomott fokhagyma, apróra vágott kapor, és egy kávéskanál mustár lett még hozzákeverve. 
A mennyiség többszörözhető, és ha szükséges, ti is el tudjátok készíteni, akár 30 uborkából is. 

A napokban tejfölös uborkasalátát csináltam, és mert rájöttem, még nem írtam meg egyszer sem hogyan készítem, most ezzel sem maradok adós. Míg a tzatzikit, és más uborkasalátákat legtöbbször kígyóuborkából csinálom, ehhez fürtös uborkát választottam. Ezzel kapcsolatban egy kockázati tényező van, mert ha az uborka öregszik, megkeseredhet. Nagyobb mennyiségnél is, ha egy keserű példány kerül a salátába, elronthatja az egészet. Elkerülhetjük ezt, ha az uborkák levágott végeit megnyaljuk. Azt, amit egyébként kidobunk. Nálunk ez sem vész kárba, mert kutyusom ezt is, valamint más zöldségfélék hulladékát is imádja. 
A tejfölös uborkasalátát így csináltam:

A fürtös uborkát meghámoztam, majd 4 mm-es szeletekre vágtam. (Lehet gyalulni is a vastagabb fokozattal.) Megsóztam, és egy órát állni hagytam. Ezalatt levet engedett, amit leszűrtem róla. Csak annyi tejfölt tettem rá, amennyivel laza állagú lett a massza. Nem az volt a célom, hogy sűrű legyen, megálljon benne a kanál. (készíthető tejföl, és joghurt keverékéből is.) 1 kanál extra szűz olívaolajat és kevés szárított kaprot adtam még hozzá. (frissen vágott még jobb) Granulált fokhagyma is került a keverékbe, és kevés frissen őrölt bors.

A saláta, még a fűszerezés után is engedett kevés levet, ami nagyon lazává tette a salátát, de ez volt a cél. Nem akartam, hogy nagyon krémes legyen, mert erre izgultam be. Ha eredetileg kicsavarom a levet engedő uborkát, és több tejfölt teszek hozzá, ezt az eredményt értem volna el. Csinálhatjátok só helyett ételízesítővel is, mert azzal könnyebb dolgotok van. Én viszont nem szívesen használom az ételízesítőket, és egyéb fűszerkeverékeket, kivéve, ha én keverem őket. Azokba viszont nincs tartósítószer. Az uborkasalátának nincs is szüksége tartósításra, hiszen legrosszabb esetben sem áll el néhány napnál tovább. És nem azért, mert megromlik!

Grilleztem.

Nem először, és nem utoljára!
A grillezés esemény, ami nem mindennapos. Mint tudjátok, nálam nem az a lényeg, hogy minél több számú blogbejegyzésem legyen, hanem bizonyos alkalmak naplószerű leírása, még akkor is, ha többfélét kaját készítettem. Erre tökéletes volt a hétvégi pünkösd, amikor is elhatároztam, felavatom a múlt heti nyereményemet, (a paprikás krumplimmal nyertem egy bográcsállványra akasztható fleckensütőt) de be kellett vetnem a "B" tervet is, mert arra, amire szerettem volna, nem annyira volt alkalmas, mint esetleg másra.

Rájöttem, és virtuális barátom is felhívta figyelmemet rá, hogy sokoldalú eszközt kaptam, csak éppen arra nem tudtam használni, amire szerettem volna. Tökéletes viszont formája, mérete, és egyéb jó tulajdonságai mellett, párolt, sült zöldségek, paella, és akár húsok zsírban történő sütésére, de ha nagyobb vendégseregnek készítesz reggelit, kitűnő bundás kenyeret tudsz benne csinálni. (köszi a tippet Kata!) Most tehát a benne maradt fűszeres zsírban, megsütöttem a köretként szolgáló újkrumpli, ami végül is a terv része volt. Azt hittem, használhatom úgy, mint a tárcsámat, amiben először a kevésbé fűszerezett húsokat, később a jobban pácoltakat, majd a krumplit, ami a magába szívott vegyes ízekkel felséges lesz, a legvégén pedig csak kevés zsiradékot a tárcsában tartva, a párolt zöldségek követnek, így teljes lesz a menü.

Mivel ilyenkor több étel készül egymás után, fontos a sorrend, hiszen akkor jó, ha frissen, melegen kerülnek a vendégek elé, de megfelelő gyakorlattal, a gondos előkészítéssel, maga a sütés, tényleg gyors, és szinte percek alatt tálalható minden. Akkor viszont még jobb, ha több sütőeszköz is rendelkezésre áll, mert kis odafigyeléssel, esetleg megbízható segítővel, még rövidebbé tehetjük az elkészítés idejét. Vigyázzunk, gyerekek, és azok a cimborák, akik (már) bizonytalan mozgásúak (mint az albán szamár) ne kerüljenek a tüzes eszközök közelébe! Az ilyen forró nyári napokon, a sör viszont jól esik, és a napernyő is, ami áldott árnyékot ver csupasz felsőtestemre, mert a szabadban történő sütés már csak ilyen. Nem minden nap történik, így önmagában is ünnep. 

Az előkészületek, tehát már előtte való napon elkezdődnek, a húsok, zöldségek feldarabolásával, esetleges pácolásával. A grillezett húsfélék, mind sokkal finomabbak, ha előtte legalább egy nappal megkapják fűszerezésüket, amit magukba szívnak, így jobban bennük marad az íz a sütés után is. A pácolt húsok, a sütés során ropogós, ízes kérget is kaphatnak, ha úgy akarjuk. Használhatjuk a boltokban, rendkívüli választékban kapható, előre kevert fűszersókat, pácokat, szószokat, de a legjobb az, ha saját magunk keverünk ki valamit, ami tükrözi ízlésvilágunkat.

Ehhez már gyakorlat szükséges, de nem nehéz. Egy barátom, évek óta vendégül lát bennünket névnapi ebédre, amiken süt-főz. Egyre nagyobb gyakorlattal! Az első alkalmakkor még tanácsot kért, mivel fűszerezze a grillezett tarját, legközelebb már maga készítette, legutóbb pedig egészben sütött nyúllal lepett meg bennünket, ami rozmaringgal, és almával sült egyben.
De nézzük most a kajákat, mert akik idáig elolvasták megérdemlik, hogy végre valami konkrétum is legyen a cikkben.

A csirkeszárny nyárs évek óta bevált specialitásom. Rengeteg féle páccal csináltam már, de mind óriási siker lett. A csirkeszárny nyársa tűzése csak látszólag bonyolult feladat, mert ha középen megfogjuk, magától kiegyenesedik a kezünkben. Ezután a pálcát megtámasztva belenyomjuk alulról, a szárnya hegye felé, vigyázva, hogy meg ne szúrjuk kezünket. Különböző módon pácolhatjuk. Lehet, csak simán sózni, borsozni, vagy valamilyen kész fűszerkeverékkel megszórni. Tanácsos kevés olajjal bedörzsölni, mert akkor könnyebben magán tartja a fűszereket. Lehet salsa, vagy pesto szósszal is pácolni, melyek receptjét külön idehozom:

Salsa sósz: 2 db hámozott paradicsom, 1 kk. őrölt csili, 3 gerezd fokhagyma, 1 kk. só, 2 ek. olíva, vagy napraforgó olaj, 1 tk. morzsolt oregánó.
Pesto szósz: Kisebb csokor bazsalikom és petrezselyem levél, 3 gerezd fokhagyma, 1 kk. só, 2 ek. napraforgó, vagy olívaolaj. Ezek mellett más fűszerezéssel is lehet készíteni, és ajánlom még kipróbálni mézes páccal is. 
A szárnyakat marokra fogjuk úgy, hogy az kiegyenesedjen. Alulról bambuszpálcát szúrunk bele, ami miatt a sütés során is megtartja formáját, valamint könnyen kezelhető lesz a grillrácson, valamint látványos, könnyen fogyasztható végeredményhez jutunk.

Egy-egy grillezés alkalmával, nem csak egyfélét készít az ember, mert ha már elővettük a grillezőeszközünket, legyen az faszenes, gáz, vagy elektromos grill, pár csirkeszárnynál nem állunk meg. Minden grillezéskor saslik, (rablóhús) is készül nálunk. Nem az eredeti recept szerint, bár talán nincs is eredeti saslik recept. Én ugyanis egy idő óta nem teszek nyársaimra füstölt szalonnát.

Azért, mert családom, a lájtosabb verziót jobban szereti. Éveken keresztül bosszankodtam, látva a tányéron hagyott szalonnadarabokat. Elhatároztam, nem teszek rá többször, vagy ha mégis, szeletelt császárt, amit szívesen fogyaszt a család többi tagja is. Most pulyka felső combot használtam, a következőképpen pácoltam be.

Hozzávalók: 80 dkg. pulyka felsőcomb filé,
1 kávéskanál só,
kevés frissen őrölt bors, 
1 kiskanál szárított kakukkfű,
1 evőkanál olíva olaj,
1 kávéskanál mustár.

A combot kockákra vágtam, majd a fűszerekbe, a mustárba, és olajba forgattam. Éjszakára ment a hűtőbe, majd másnap bambuszpálcára tűztem.

Ezúttal, csak kétféle paprikát (kápia, és Tv) valamint negyedelt lilahagymát használtam. Tehettem volna mást is a nyársakra, úgymint kolbászszeletek, császárszalonna szeletek, virsliszeletek, elősütött májdarabok, vagy különféle zöldségek, gomba kombinációit, de készíthettem volna csak zöldségnyársat vegánoknak is. A nyársakra tehát, szinte mindent feltűzhetünk. Ha elkészültek, akkor mehetnek ezek is a rácsra. A grillezéshez tapasztalat kell. Egy bizonyos időbe beletelik, mire megtanulod a megfelelő magasság, hőmérséklet beállítását. A grillezés lényege az, hogy kívül ropogós, de belül is megsült húsokat kapjunk, a zöldségek is roppanósak maradjanak, és a nyárson, egymáshoz ízekben is illő ételek legyenek.

Fontos tanácsok következnek!
Meg kell terveznünk a menüt, a résztvevők számának függvényében. Egy főre húsból 20-25 dkg.-ot számítsunk.
Többféle húst célszerű venni, hozzá sok zöldséget, és kenyeret is.
A húsokat előző nap be kell pácolni!
Csak pár fűszernövényt használj, hogy ízük karakteres maradjon. Ha lehet használj zöld fűszereket, de nézd meg milyen alapanyagokhoz melyik illik.
Feltétlenül tálalj zöldségeket is a grillezett húsok mellé! Készíthetsz salátákat, de a grillrács is kitűnően alkalmas a zöldségek sütésére, párolására.
Óvatos légy a sóval, és más fűszerekkel! (csilipaprika)
Vigyázz, kívül ne égjen meg, de belül is átsüljön a hús. Grillezés közben ne tedd egymáshoz túl közel őket, mert akkor csak párolódnak.

Most, hogy néhány alapfogalmat is tisztáztam, jöjjön még két produktum.

Készítettem még grillezett virslit is. Ezt is felszúrtam bambuszpálcára, de erre nem volt feltétlenül szükség. Ez a leggyorsabb grillétel, de óriási választékban kaphatók különféle grillkolbászok is. Elárulom, nem mindig a legdrágább, neves gyártók által forgalmazottak a legjobbak!

Mint már írtam, grillezés nem létezik saláták nélkül. Erre az alkalomra egy egyszerű ubisalit dobtam össze, már előző nap, hogy ne kelljen a grillezés közben vesződni vele. Mivel előre terveztem, úgy készítettem, minél kevesebb uborkalé legyen benne, és ne látsszon, hogy előre készítettem.

A kígyóuborkákat meghámoztam, majd nem túl vékony szeletekre vágtam. (nem gyalultam, bár tehettem volna azt is) Olívaolajat töltöttem rá, és jól összeforgattam. (az olaj elzárja az uborka pórusait, így nem engedi kicsorogni a levét sózás után) Megsóztam, megborsoztam, apróra vágott friss kaporral kevertem össze, almaecetet öntöttem rá, és hűtőbe tettem. Másnap, nagyon vékonyra karikázott lilahagymát vágtam fel, amit besóztam, majd a salátához kevertem. Természetesen megkóstoltam, hiszen a saláta íze ennyi idő alatt is rengeteget változik. Kevés ecetet, és pici sót is adtam még hozzá. Az előző napi kóstolásnál tökéletes volt az íze, de az uborka azóta ennyit szívott el az ízekből.

Így néz ki tehát egy rendkívül egyszerű grillezés Gasztropajtiéknál, és gondolom máshol is, ahol adnak ennek a különleges alkalomnak az ünneppé tételére. Mert grillezni jó!

Saláták... a salátagyárból.

Megint magyarázkodnom kell, miért is adtam ezt a címet bejegyzésemnek. 
Az ünnepen (aug. 20.) rendezgettem fotóimat. Rájöttem, hogy idén több mint húsz alkalommal készítettem különféle salátákat, és mivel most is azon ügyködök, meg kell osztanom, csupán azért, mert hátha valaki okul belőle. Már augusztus vége van, de még gyűjtögetem a különféle salátákat, hogy minél többet lássatok. Lesz bőven!
Sok fotóval fogtok találkozni, és minden fotó alatt ott lesz az elkészítés módja. Ne receptet várjatok, mert saláták esetében ilyen nincs. Instrukciókat tudok adni, meg tanácsot, hogy kóstoljátok meg, félig kész műveteket. Akkor még van lehetőség módosítani rajtuk! Hozzátenni igen, elvenni belőlük, nem! Ha valamit eltúlzottnak találtok, lehet ellensúlyozni. A sót cukorral, és fordítva, az ecetet olívával, és ha túl töménynek találod, még mindig tölthetsz hozzá vizet, vagy bort. Ez utóbbit bátran ajánlom! Én nagyon sok salátához használok fehér, és rozé bort. Vöröset nem, mert túl savas, és nem illik az összhangba. Ecetet is sokfélét használhatsz! Legritkábban használom az ételecetet! Csak akkor, ha nagyobb mennyiségű salátát készítek! Minden más esetben alma, fehér, vagy vörösbor ecetet, balzsamecetet, ritkábban tárkonyecetet, és más ízesített eceteket. (ezeket magam készítem, a megfelelő fűszerek hozzáadásával, és néhány nap érlelődés után használhatók)
Mivel tudom, sokan vannak akik nem szeretik a hosszú bevezetőket, térjünk a lényegre! A most készülő salátát dokumentálom, de a többiről is van képem bőven. Mindenhol látni fogjátok a hozzávalókat.
Ma tehát vegyes salátát csináltam. Mivel naponta kb. 1 kiló paradicsomot tudok szüretelni a néhány tőről, ami kiskertemben található, az egyik alapanyag természetesen a paradicsom. Nézzük, hogyan készítettem:

Ebben a salátában, minden van, aminek egy salátában lenni kell. Paradicsom, uborka, lila hagyma, paprika. Enyhén sózva, olíva olajjal locsolva, kevés kaporral, borsmentával összeforgatva. 

Egy igazi színes vegyes saláta. Két színű paprika, uborka, újhagyma, kapor, almaecet, só, őrölt bors, zúzott fokhagyma van benne. 

Az alapanyag a paradicsom, mert rajongója vagyok. Nyári almát is vágtam bele, valamint újhagymát. Almaecetet, és kevés olívaolajat töltöttem hozzá. Kicsi só, és friss bazsalikom is került bele. Az alma, nem véletlen, hanem tudatos választás volt. Tapasztalataim szerint, kitűnően magába gyűjti a különféle fűszerek ízeit.

Enyhén csilisre csináltam ezt a salátát. A csili magját kikapartam, így csak az aromája maradt benne. Bazsalikommal, és rozé borral, valamint balzsamecettel készült. Természetesen, ez is enyhén meg lett sózva, mielőtt a többi fűszer rákerült volna.

Ez következett a sorban. Hatféle paradicsommal készítettem, kaporral, bazsalikommal, újhagymával, rozé borral, borecettel. Alig sóztam, és kevés fokhagymapor is került hozzá.

Mivel Gergő fiam megkívánta, gyorsan csináltam neki tzatzikit. 
Ez a hagyományos Görög saláta, előételként, de akár pirítóssal vacsorára is fogyasztható. Nagyon illik grillezett húsok, saslik mellé is.
3 kígyóuborkát nagy lyukú reszelőn lereszeltem, megsóztam, majd kicsavartam. Tejföl és joghurt keverékét tettem hozzá, 450 grammot. Csinálhatjátok szimplán joghurttal, vagy tejföllel is, de a hazai joghurt nem azonos a Görög sűrűségével. 5 nagy gerezd szétnyomott fokhagyma, apróra vágott kapor, és egy kávéskanál mustár lett még hozzákeverve. Mire észbekaptam, csak  ez az adag maradt, amit szerencsére le tudtam fotózni. Hamarosan ismét készül!
Azt hiszem, külön bejegyzést fogok szentelni, a tejfölös, joghurtos salátáknak is, mert igazán megérdemlik.

Újabb saláta készült. Mivel roskadoznak paradicsomtöveim a gyümölcsöktől, könnyű volt kiválogatni a legapróbb koktélparikat. Ebbe a salátába, csak ezekből tettem. Került hozzá lila, és újhagyma, petrezselyem, és kapor zöld, mogyoróolaj, almaecet, valamint két evőkanállal abból az újhagyma pestóból, amit még a tavasszal készítettem, és a mai napig kitűnően érzi magát tartósítás nélkül, szobahőmérsékleten. Pici bort is löttyintettem bele. Nem bántam meg!

Ezek készültek tehát augusztus 20. óta. Tíz nap alatt ennyire futotta. Szerencsémre az idő kedvezett paradicsomjaimnak, és szeptember végéig, minden napra jut parisaláta. A paradicsomok nagy része, természetesen feldolgozásra kerül, mert most is, mint az előző évben, napon szárítom a gyümölcsöket. Itt megnézheted, hogyan csinálom. Mivel idén is sok új tapasztalattal gyarapodtam ezen a téren, frissíteni fogom bejegyzésemet, és hamarosan kiegészítem sok újdonsággal. 
Az elmúlt tíz nap előtt is készültek saláták. Kicsit visszanyúlok az időben, de csak néhányat hozok az előző hónap terméséből. Csak ízelítőnek, hátha valaki kedvet kap elkészítéséhez.

Készítettem sopszka jellegű salátát. Nem az eredetit, mert a kecskesajtot Párom nem szereti, így parmezánnal, és trapistával pótoltam. Mivel a sopszkának külön írást szenteltem, azt most idehozom, és csak ide kell kattintanod, hogy lásd!

Természetesen, nem csak a paradicsom a saláták alapanyaga. Kisebbik fiam nagyon megszerette azt az uborkasaláta variációt, amit az utóbbi időben sűrűn készítettem. 

Kaporral, újhagymával, almaecettel, és kevés olíva olajjal készült uborkasaláta. Ha először olajba forgatom a szeletelt uborkát, és csak utána sózom, nem enged annyi levet, mert az olaj, vékony kérget képez rajta, ami nem engedi, hogy elcsorogjon az ubi leve. Sokkal roppanósabb marad!

Újabb uborkasaláta, sok lila újhagymával, kaporral, koriander zölddel, almaecettel mozarellával. Csak enyhén lett sózva!

Ez az ubisali is az előzőekhez hasonló módon készült. Ha nem túl erős, nyugodtan vágjátok bele az újhagyma zöldjét is. Nem fogja elrontani!

Úgy érzem, átfogó képet adtam salátaimádatomról. Mivel még tartani fog a szezon, nem írok új bejegyzést, hanem az arra méltó saláta kreációimat továbbra is idehozom, és bővíteni fogom a választékot. Lesz még bőven!

Az a kivételes eset, amikor egyszerre három salátával rukkoltam elő. Külön készült kisebbik fiamnak, nejemnek, és nekem is saláta. Mindenkinek a rendelése alapján.

Úgy alakult, hogy az ajándék paradicsompalánták többsége koktélpari lett. Mivel ezek közül, csak a legnagyobbakat tudom más formában feldolgozni, a kisebbekből saláta készül. Minden második napon, mert akkora a termés. Legutóbb snidlinggel, petrezselyem zölddel, olíva olajjal, és citromlével csináltam. Só nem került hozzá. A koktélpari egyébként, az egyik legjobb ízű paradicsomféle!