Körözött, megint máshogyan.

Sokszor járok úgy, hogy látszólagos kötelességemet nem, vagy késve teljesítem. Mikor gasztroblogolásra adtam fejem tudtam, hogy ez az elkészített ételek megjelenítésével is jár. Vannak viszont más elfoglaltságai is az embernek, így néha (szánom-bánom) az étel elkészült, már régen el is fogyott, és a receptnek, elkészítési útmutatónak se híre, se hamva. Most is így jártam.

Szerencsére minden ételt dokumentálok, végigfotózom a fázisokat, így nincs gond leírni utólag az elkészített kaja receptjét. Nálam fordított a helyzet mint másoknál. Én nem recepteket böngészek a főzés előtt, hanem megnézem mi van a hűtőben, és azokból csinálom azt, amit ki tudok hozni belőlük. Szerencsére nem felejtem el mit, hogyan készítettem, és ha ránézek a fázisfotókra már minden részletre is emlékszek.
A körözött, nálam nagyon kedvelt reggelikrém. Egyszerű, gyomrot kímélő finomság, és ha elkészítem sokáig eláll a hűtőben, ha eleget csinálok belőle. Ha keveset, akkor gyorsabban elfogy, de ha van maradék, azt vétek lenne kidobni. Így is néhány alkalomra elég. Legutóbb kolbászos, túrós pogácsát csináltam, és mivel nem volt szükség a fél kilós akciós túró egészére, feléből körözöttet csináltam. Nem úgy mint mások, hanem megint elszakadva a hagyományoktól.

Lássuk mi került bele.

2 db. sárgarépa,
2 db. alma,
250 g. túró, 
1 db lilahagyma,
1 kávéskanál őrölt pirospaprika,
kevés só.

A sárgarépát, valamint az almát megtisztítottam, és feldaraboltam. Először a répát, majd később az almát is ugyanabban az edényben megfőztem. A lilahagymát, nagyon apróra vágtam. Mikor az alma, és a répa is megfőtt, villával szétnyomtam. Összekevertem a túróval, és a lilahagymával, majd megfűszereztem. 

Készítettem már túrókrémet számtalan más módon is. Készült borral, eperborral, piri-piri fűszerrel, és máshogyan. Mindegyikben az egyetlen közös pont a túró volt. Tény az, hogy igen kitűnő, és példám bizonyítja, hogy nagyon sokoldalúan elkészíthető finom reggeli, vagy vacsoraétel.

Hagymás sült vér.

Van, amikor a bőség zavarában szenvedek. Most is ez történt, mert több oldalamon is megjelenhettem volna írásommal, és nehezen döntöttem. Egy időben, minden évben vágtunk disznót feleségem családjánál. Böllérkedésem történetéről, másik oldalamon régebben már írtam, így itt elolvashatjátok. 
Minden disznóvágás ezzel a kajával kezdődik. Persze csak akkor, ha ügyes a böllér, és sikerül összegyűjteni a disznó vérét. Ez aztán megfelelőképpen elkészítve, felséges reggeli, és nem csak a bölléreknek. 
Kaptam az alkalmon, hogy végigkövethettem az V. Gyulai Kolbász és Sódarmustrán a Sárréti Hagyományőrzők disznóvágását, és megörökítettem mások mellett a sült vér elkészítését is. Köszönet érte barátaim. Régóta ismerjük egymást, és csapatunkkal a "Tepertőkeverőkkel" igen jó viszonyt ápolunk egymással. Mindkét csapat, az élmezőnyben  végzett minden böllérversenyen, ahol indultunk.

Visszatérve a hagymás sült vérre. A nevében minden benne van, néhány fűszer, és a zsíron kívül. Mivel a vér nem szaftos étel, zsír kell hozzá, bőségesen. Friss, puha kenyérrel illik enni, így nem is fog gondot okozni, kivéve, ha valaki jelentős epeproblémával küzd. Neki nem ajánlom, vagy csak kóstoló formájában. Azt is meg kell mondanom, hogy az első falat után nehéz abbahagyni, de meg kell próbálni ellenállni a kísértésnek.
Valamilyen receptfélét is kellene írnom, és most legalábbis instrukciókkal fogtok találkozni az elkészítéshez.

Hozzávalók:
sertésvér, vöröshagyma, zsír, só, őrölt bors, őrölt pirospaprika, majoránna.

Pontos mennyiségeket nem merek írni, mert mindenhol más a disznóból megmentett vér mennyisége. Van aki kevésbé hagymásan szereti, van aki (mint én) bő hagymával, jó borsosan.

A vért megabáljuk. Közben, a megtisztított, felcsíkozott hagymát, bő zsíron megpároljuk. Megsózzuk, és mehet hozzá a darabolt, vagy csíkozott abált vér is. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk az őrölt paprikát, és megkóstoljuk. Nem kell hosszú ideig sütni, mert a vér már megabálódott. A sütés vége előtt kevéssel majoránnát adunk hozzá, ízlés szerint. 

Akár be is zárhatnám írásomat, de még egyszer meg kell köszönnöm sárréti barátaimnak az együttműködést, és a finom hagymás vért.
A Kolbász, és Sódarmustrán több száz képet csináltam, és albumot állítottam össze a fotókból. Itt megtekinthető.

Ma körözöttet készítettem a piri - pirivel.

Néhány nappal ezelőtt, kaptam a Chef Gourmettől piri - piri fűszerkeveréket. Jamie Oliver nevével fémjelzett cuccról van szó, így a minőségében, már akkor sem kételkedtem. Szinte azonnal kipróbáltam, és valóban nem csalódtam.

Akkor piri - piri csirkemellet csináltam, hagymás krumpliszeleteken  , de mivel nem követtem szó szerint a használatit, maradt a tasakban bőven. 
A négy fős adaghoz, az előírás szerint kellett volna az egész zacskónyi keverék, de úgy éreztem, nincs ennyire szükség. Ráérzés? Gyakorlat? Nem tudom melyik, de jól gondolkodtam. Az igazság az, hogy a pácolás után megnyaltam ujjamat, és éreztem, hogy mindenből elegendő mennyiség került a csibemellhez. Mivel így alakult, azóta is gondolkoztam, mi legyen a maradék sorsa. Szeretném még máshoz is kipróbálni, így ismét óvatosan bántam a fűszerrel. Kisebb mennyiségben körözöttet készítettem vele. Nagyon könnyű, finom, hideg reggeli, vagy vacsora, és az elkészítése sem bonyolult. Soha nem csináltam még egyformán, és receptre sincs szükségem. Egyáltalán, semmilyen receptre. Egy idő óta megérzem magamban az ízeket, és fejben tudok recepteket alkotni. Mióta a sors kicsit elbánt velem, és szakmámat (órás) kénytelen voltam abbahagyni, kaptam egy ajándékot is viszonzásul tőle. A gasztronómia szeretete, eddig is előkelő helyet foglalt el életemben, de azóta szinte csak ennek élek. Ez tartja bennem az erőt, a lelket új életemhez.
Úgy érzem, elég hosszúra sikerült a bevezető, és rá kell térnem a lényegre! Hol is hagytam abba? A piri - piri keveréknél. Már elsőre megfogott, a csípős, füstös, citromos íz. Akár magam is elkészíthetném a mixet, mert minden szükséges alapanyaggal rendelkezek. De amíg van belőle, ezt használom. Már röviddel az első felhasználás után tudtam, mit fogok vele legközelebb csinálni. Körözöttet! Mint már írtam, soha nem csinálom egyformán. 
Most ezt találtam ki:

250 g. túró,
4 evőkanál tejföl, (készíthető tejszínnel is)
1 púpozott kávéskanál piri - piri fűszerkeverék,
1 kis csokor snidling
1 kávéskanál ételízesítő,
kb. 50 g. porított parmezán,
1 púpos kávéskanál őrölt pirospaprika.
A fűszerkeverék ezeket tartalmazza: 

Szárított Vörös és Zöld Kaliforniai Paprika, Fűszerek (Füstölt Paprika, Koriander, Fekete Bors, Cayenne Bors), Barna Cukor, Chili por (11%), Tengeri Só, Szárított Hagyma, Búzadara, Fűszernövények (Oregánó, Babérlevél), Szárított Fokhagyma, Citrom por (2,8%), Őrölt Citromhéj (2,1%), Chili Pehely (1,3%), Citrom Olaj (0,7%), Paprika kivonat, Koriander Fűszernövény kivonat, Fokhagyma olaj. 

A snidlinget felaprítottam, összekavartam a tejföllel, a túróval, a fűszerkeverékkel, a paprikával, az ételízesítővel, és a parmezánnal. (Ez utóbbi amolyan recycled megoldás, mert néhány napja ott állomásozik a hűtőben, mivel a milánói makaróni nem vett fel annyit mint terveztük, így ez lett a sorsa.)
Jól összekavartam, majd villával is összedolgoztam. 

Az ember gyarló, és türelmetlen! Tudtam, hogy ha azonnal bepakolok belőle, érezni fogom, külön - külön is az ízeket. Így is történt, de így sem bántam meg türelmetlenségemet. Tudom, néhány hűtőben töltött óra után, még finomabb lesz, de így sem csalódtam. Nem tudom, milyen citrompor, szárított citromhéj van a keverékben, de isteni az utóíze. Egyáltalán minden, de az enyhén csípős, enyhén füstös, citromos íz még most is ott ül ízlelőbimbóimon, és kellemesen birizgálja őket. Pedig közben eltelt több mint egy óra, és csak egy kisebb körözöttes szenyót nyomtam be. Hamarosan, újabb teszt jön, mert már ráfoghatom arra, hogy összeértek az ízek, így újra meg kell kóstolni. Hogyan tudnék másképp véleményt írni új alkotásomról?
Most meg gondolkozhatok, mit csinálok még a maradék fűszerrel!
Na szasztok!

Tormás, tejfölös, tojássaláta.

Róla szól a mai írás.

Ezzel a versikével indultam neki húsvétkor, de mivel a legénységtől, már tényleg messze állok, nem volt bőséges a piros tojás termés. Azt viszont tudtam, hogy nem fogom archiválni a tojásokat, mert hát szűkében vagyunk az alapanyagoknak, és mindent újra kell hasznosítani. Kitaláltam azt is, hogyan készítem el a szerény mennyiséget. 
Bevallom, nem gondoltam, hogy ennyire jól fog sikerülni. Nem először csináltam már tojássalátát, sőt kombináltam már krumplival, babbal is. De ez, minden várakozást felülmúlt. Tegnap újrahasznosítottam a maradék sonkát, és észrevettem a hűtő sarkában megbúvó tormamaradékot. Rögtön tudtam, hogy ez kell nekem! Nem sokat vesződtem a cuccal, mert a tojás már főtt volt ugye! A héjuk feltörése után, a leglényegesebb rizikófaktor is kiesett, mert mind egészséges volt. Sem a kotlós, sem én, nem ültünk rajta túl sokáig!

A tojásokat félbevágtam, a fehérjét felszeleteltem, a sárgát, külön edényben gyűjtöttem. A sárgája mellé, 1 fej hagymát csíkoztam, majd megsózva, kicsit állni hagytam. Addig újhagyma szárat, és snidlinget is vágtam keveset, majd citromlét, olíva olajat, őrölt borsot, 3 evőkanál tejföllel jól elkevertem. Mivel a hagymát, előzőleg sóztam, az nem került bele. Összeöntöttem a hagymát, a fehérjét, és az előbb kikevert masszát, és óvatosan tettem hozzá 1 kávéskanál  ecetes tormát. Majd még egyet, mert közben megkóstoltam. Az, hogy nagyon finom lett, nem fejezi ki hűen a kulináris élményt. 
Mindezt, öt locsolkodós piros tojásból hoztam össze. 
Megérte!

Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a maradék sonkát szintén újrahasznosítottam. Abból carbonara spagettit készítettem.

Tejbepapi Mamusától.

Először, meg kell magyaráznom a nevet. A Mamusát. Áron szólította így Páromat először. Sokáig rajta is maradt. Most töltötte a húszat, de még mindig elvárja a puszit. Örülök, mert szoros a kötődés. 

A tejbepapi, tulajdonképpen, nem a fiamnak készült. Jutott belőle, de Nejem éhségének csillapítása volt a fő szempont. Hazatérve a munkából tegnap este, elkezdett kotyvasztani. Nem volt titok, de illően megkérdeztem, mit csinál, és fényképezhetem-e. (A gépem örökké készenlétben van, így nem kellett különösen aggódni.)

Kiderült, hogy tejbepapit csinál, tripla csavarral. A csavarokhoz nem kellett villáskulcs, csak tej, gríz, vaníliás pudingpor, mazsola, kevés cukor. Erre lettem figyelmes. A készülődésre. Nem tudom miért, de én nem voltam soha oda a tejbegrízért, de még a pudingért sem. Kíváncsian figyeltem viszont a munkát.
Kis nyeles lábosban, púpos evőkanál gríz, 1 csomag vaníliás pudingpor, 1 evőkanál cukker, mazsola, és kevés tejjel kis lángon, állandó keverés mellett sűrűsödött az anyag. A tejet apránként pótolva, kb. fél liternyi került a masszába. Láttam, hogy szorgosan kavarja, megakadályozva a cucc leégését. Pillanatok alatt kész volt. 
Kis csuprokba kiosztva, gyorsan besűrűsödött, és úgy ahogy volt, melegen, cimetes cukorral megszórva, be is dobott belőle egyet. Aztán, még egyet. Finom vacsi lett belőle.

Variációk, szarvasgombára.

Kicsi, csúf, de nagyon finom
 fűszer.

Mielőtt meglepődnétek a címen, elárulom, hogy Gasztropajtinál sem szarvasgombából van a kerítés. Saját erdővel, de még csak kiképzett gombakereső kutyával, disznóval sem rendelkezek. Van ugyan egy éhenkórász spániel családunkban, aki kitűnő szaglása folytán alkalmas lenne erre a feladatra, de alkalom szüli a gombakeresőt. Hazánkban, a Mecsek, és a Bakony a szarvasgomba lelőhelye, így a távolság miatt sem tudnám kiképezni Kimit. Kiminek hívják, a házi kedvencünket.
Azt is illik az elején tisztázni, hogy a szarvasgomba nem alapanyag, hanem fűszer! Ha pörköltet próbálnál belőle készíteni, az eredményen, igencsak meglepődnél! Élvezhetetlen valamit kapnál, amit nem lehet megenni! Ugyanúgy, mintha több sáfrányt teszel a levesbe a kelleténél. Az is elnyom minden élvezetet, és fogyaszthatatlanná teszi ételünket. 

Barátom, pazar ajándéka.
2 db. szarvasgomba, fűszerolaj,
és fűszervaj.

A szarvasgombával, óvatosan kell bánni, és nemcsak az ára miatt. Mint kiderült, igen erőteljes fűszer. Van, aki nem is szereti meg, akár egész élete során. Már az illata is különleges, átható. Tárolni is jól becsomagolva, elszeparálva kell, mert könnyen átadja illatát mindennek. A rizsnek, de még a tojásnak is kölcsönzi átható illatanyagát, ha nem vigyázunk. Ezt a tulajdonságát viszont ki is lehet használni, ha szeretnénk különlegességet főzni.
Azt is tisztáznom kell, hogyan jutottam a szarvasgombához. Már tudjátok, hogy a szarvasgomba igen drága. Egy diónyi darabért a múltkor 1200Ft.-ot kértek volna a piacon. Ezért esett jól, és hálás vagyok érte, hogy barátom ezzel ajándékozott meg. Két kisebb gombával, gondosan papírszalvétába, alufóliába csomagolva, két tégely szarvasgomba fűszervajjal, melyek egyike fehér, a másik fekete szarvasgombából készült, és egy üvegcse szarvasgomba olajjal, ami oliva olajba reszelt szarvasgomba aroma volt. Köszönöm Barátom! Ismerve gourmet múltamat, ajándékozta ezt a nem mindennapi szuvenírt.  A szintén ajándék szekszárdi rozé mellett el is beszélgettünk, mit fogok készíteni belőle. Már akkor több megoldás derengett fel bennem, de a mennyiség, több alkalomra volt elegendő, melyek közül néhánnyal, meg is ismerkedhettek.
A fűszervajjal, még aznap megbarátkoztam. Tudjátok! Az ember olyan, mint a gyerek. Ha kapsz egy ajándékot, szeretnéd azonnal kipróbálni. A húsvétra kapott biciklire, sem karácsonykor ülsz fel először!

Pirítós, fűszervajjal,
 fokhagymával.

Így aztán, rögtön pirítós készült, és fűszervajjal, kevés fokhagymasóval, meg is ettem. Vigyázva vonalaimra, és egészségemre, néhány szeletig jutottam. Azért, mert különleges az íz, nem szabad eltúlozni!
Rögtön elgondolkoztam, mi lesz a következő étel, amibe valamilyen szarvasgombás cucc kerülhet. 
Már akkor elhatároztam, hogy minden akciót, dokumentálok is. Egy hobbyszakács életében, ritka alkalom, hogy ilyen nemes anyaggal dolgozhasson. Azóta több ételbe került valamilyen formában ebből a fűszerből, így a rögzített anyagot láthatjátok a következőkben. Három különálló alkalom, és három recept jön.

Omlett, sárgarépával,
petrezselyemmel.

The first action: (első alkalom)

Omlett tálalva. Nem foglalkoztam
az etikettel, a kenyérre vajat
kenve, omlettet ráborítva
falatoztam.

Első alkalommal, omlettet készítettem a szarvasgombával. Hagyományos módon, a tojásokat felverve, de kevés reszelt sárgarépával, és több hagymával, fokhagymával dúsítva. 
A hozzávalók, az öt tojáson kívül, 
1 fej hagyma, 4 gerezd fokhagyma, 2 szál sárgarépa, és 1 evőkanálnyi szarvasgombás, fűszerolaj voltak. A reszelt sárgarépa, és a hagyma, fokhagyma, szarvasgombás olajon pirult, majd hozzáöntöttem, a habosra vert tojást. Kicsit sóztam, borsoztam, és apróra vágott petrezselyem zölddel, valamint snidlinggel hintettem meg. Tálaláskor előkerült a reszelő, és a friss szarvasgomba is, így pici reszelék került az étel tetejére. Dupla élvezet, mert szarvasgombás fűszervajjal kent, barna kenyér szeletekkel ettem. Csak a teljes szarvasgombás élmény kedvéért. Már említettem, hogy nem szabad eltúlozni a szarvasgomba fogyasztást, mert könnyen áteshetünk a ló túloldalára. A határokon belül maradtam, így finom vacsora volt fiamnak, és nekem. Az eddig nem mondtam, hogy párom elhatárolódott a szarvasgomba, minden formában való megjelenésétől, így a család ételeibe - kevés kivételtől eltekintve - nem került ebből, a finom ízből. 

Készül a rizottó.

The second action: (második alkalom)

Tálalásra készen.

Másodjára, sertésmájas rizottót készítettem, amibe szintén, a szarvasgomba fűszerolaj volt az egyik mellékszereplő. Vékonyra szelt hagyma, tört fokhagyma pirult az olajon, majd hozzákerült, a csíkokra vágott sertésmáj, és a reszelt répa is. Felöntöttem fehérborral, megborsoztam, és fedő alatt pároltam, a máj megpuhulásáig. Beleszórtam a rizst, és annyi csirke alaplévet öntöttem fel, hogy az egészet ellepje. A rizs megfővéséig szintén fedő alatt párolódott, majd a fedőt levéve hagytam, hogy levét elfője. Kevés petrezselyem zöldje került még bele, valamint tálalásnál reszelt sajttal, és pici reszelt szarvasgombával lett ízesítve.
Fél kiló sertésmájból, 1 hagymából, 4 gerezd fokhagymából, 1 dl. száraz fehérborból, 1 ek szarvasgomba olajból, 1 nagy szál  sárgarépából, 
2 marék rizsből, 2 dl.  csirke alapléből, petrezselyem zöldből, reszelt sajtból készült.

Tükörtojás napon szárított
paradicsomos, gombás, raguval.

The third action: (harmadik alkalom)

Így készítettem.

A hétvégi főzőcskézésből megmentettem egy kevés gombát. Már akkor tudtam, hogy valami szarvasgombás kaja jön, de volt két napom a gondolkodásra. A polcon sorakozó napon szárított paradicsomokra tekintve rájöttem, hogy a gomba mellett az lesz a másik alapanyag. A harmadik is hamarosan képbe került, így végül tükörtojás készült szarvasgomba vajon, és fehérboros, gomba, napon szárított paradicsommal. 

Még egy kép a végtermékről.

A tökörtojást sütöttem meg először. Kevés szarvasgombás vajon, teflon serpenyőben. Fiam, aki második meósa volt ételemnek, (az első én voltam) meg is jegyezte, hogy különleges íze van a kajának. Finom, és nem kellemetlen! A tojások elkészülte után (a tojások közepét kicsit lágyra hagytam)  ugyanabban a serpenyőben folytattam. 
A nyáron eltett napon szárított paradicsomot fokhagymás, bazsalikomos, oregánós olajban őriztem eddig, és ebből az olajból öntöttem 1 kanálnyit a serpenyőbe. Ebbe került a vékony szeletekre vágott 1 fej hagyma, 3 gerezd apróra vágott
fokhagyma, kevés só, őrölt bors valamint a napon szárított paradicsom. Rövid párolás után hozzákerült a szeletekre vágott 
20 dekányi gomba is, majd felöntöttem 1 deci száraz fehérborral. Fedő alatt pároltam tovább, míg a szárított paradicsom fel nem vett egy keveset a léből. A végén a fedőt levéve hagytam, hogy kicsit sűrűsödjön a szaft. 
Tálalásnál, pici szarvasgombát reszeltem a tojásra, és így volt teljes az összhang. Finom vacsora sikeredett belőle!
Ha eddig elolvastátok, rájöttetek, hogy a szarvasgomba, fokhagyma, bor párosítás nyerő. Nem volt sok alkalmam eddig gyakorlatozni, de  sok neves szakács nyomdokain, rájöttem, hogy ezek az ízek összeillenek.

Ráadás: 

Káposztasaláta, szarvasgombás
fűszerolajjal.

A megígért három alkalmazáson túl is lennék! De nem lennék igazi Gasztropajti, ha nem jönne egy kis ráadás. Remélem tetszett, és mint egy jó zenészt, visszatapsoltok! Nem is egyszer!
Csináltam még káposztasalátát is, a szarvasgombás olívával. A vékonyra szelt (nem gyalult) káposztát leforráztam, almaecettel, csomborral, kaporral, köménnyel, és szarvasgombás olívaolajjal ízesítettem. 

Krumplisaláta, ami szintén
szarvasgombával készült.

Ez is nagyon finom lett, mint ahogy a krumplisaláta is, amihez szintén került egy kis szarvasgombás ízesítés. A krumplit héjában főztem, míg főtt vékony csíkokra szelt hagymát, tört fokhagymát besóztam, majd a szarvasgombás olívával megmikróztam 4 percig. ha lilahagymából csináltam volna, még a mikróra sem lett volna szükség, de a vöröshagyma túl erőteljesnek tűnt párolás nélkül. Kis mennyiségnél, nem veszek elő serpenyőt, mert a mikrózás, ugyanazt az eredményt adja. A főtt krumplit megszabadítottam a héjától, és felszeltem. Kevés fehérbor ecet, és a már említett szarvasgombás olaj is került még hozzá. Szárított, morzsolt petrezselyem levelet is tettem a léhez, őröltem rá borsot, és fogyasztás előtt fél napot állt a hűtőben. A meleg étel íze, nem olyan mint a hűtötté! A krumpli, egyébként is vesz fel a sóból, így elképzelhető, hogy utófűszerezést igényel. Ebben az esetben is kellett hozzá kevés só.

Más ételekhez is került még az ajándékból. Csupán fűszerezési céllal. Meg kell mondanom, még nem adatott meg, hogy egy nemes anyaggal ennyit garázdálkodhassak. Minden lépést, előre meggondoltam! Ilyen drága fűszerhez ritkán jut az ember, és nem akartam semmit elpazarolni. Sem az ezzel készült ételt, sem a szarvasgombát. Úgy érzem, minden étel nagyon jól sikerült. Most egy időre kiéltem gasztromán hajlamomat.
Köszönet még egyszer Barátomnak!

A körözött, ami minden szabályt felrúg.

Rögtön helyesbítek! Egy szabályt tiszteletben tartott körözöttem. Azt, hogy túró van benne. Ez a leglényegesebb, mert a körözött, túrókrém, krémesre kavarva, kenyérre, pirítósra kenhetően. Azt, hogy ki, miképpen készíti, egyéni ízlés kérdése. Ma formát bontottam! Már az előkészületeknél kacérkodtam a sárgarépával, de akkor kimaradt. Utólag, mégis valahogy a répára is bilincs került. Mert a körözöttre az illik!

Hozzávalók, és a körözött, már edénybe zárva.

Lássuk először, miből csináltam:
250g túró,
1/2 fej, nagyon apróra vágott vöröshagyma, 
1 kk. szárított snidling, 
2kk. szárított újhagyma, (a snidling, és az újhagyma, saját szárítású fűszer. Ha van friss, azzal mégjobb.)
Kevés petrezselyem, és zellerlevél, szintén szárított készletemből,
piros kaliforniai paprika, nagyon!!! apróra vágva (kb. 1/4 paprika)
1 kk. ételízesítő, 
kevés őrölt bors, őrölt csili ízlés szerint.
1 kk. őrölt pirospaprika,
1 ek. oliva olaj,
1/2 dl. száraz fehérbor.

Színpompás, finom reggeli.

Az utolsó hozzávalón, többen felkapták fejüket! A tejfölt, ami csak krémessé teszi a körözöttet, helyettesítettem a borral. Ezzel kavartam pép szerűre az anyagot. Persze előtte azért valami történt. Az apróra vágott hagymát, kaliforniai paprikát, kevés ételízesítővel, a zöld fűszerekkel (beleértve a snidlinget, és az újhagymát is), és oliva olajjal, 4 percig mikróztam. Ezalatt megvonult annyira, hogy ne tűnjön nyersnek, ha ráharapok. 

Szinte "kenyérre lehet kenni."

Imádom a csücsköt, 
jó vastagon kenve.

Ekkora mennyiségnél nem akartam serpenyőt piszkolni, amikor a mikró is megfelel erre a célra. Az őrölt paprika is hozzákerült, valamint tekertem rá kevés borsot, és csípős, szárított csilit, majd krémesre kavartam. A körözöttnek, legalább 3-4 órát kell állni, hogy végleg ízesíteni tudjuk. Mikor újra megkóstoltam, tulajdonképpen nem kellett volna bele semmi. Íze, és állaga egyaránt megfelelt ízlésemnek. De ekkor az történt, hogy rám kacsintott a hűtőből, a délről maradt kevés sárgarépa, ami megfőve levesünk tartozéka volt, még ebédkor. Ellenállhatatlan lett. Már eredeti tervemben is szerepelt a répa reszelve, de a kihívásnak nem tudtam ellenállni. Anélkül is jó volt, de ha valamivel még turbózható a cucc, akkor miért ne. Bátor vagyok! Meg, valahogy elképzeltem magamban azt a lágy ízt, amivel a répa, még javít körözöttem ízén. Így történt, és nem bántam meg az eksönt! Még egy kicsit pihen a hűtőben, és reggel pirítóssal, vagy simán kenyérrel megkóstoljuk. Én már tudom milyen, és a család sem fog csalódni!

Ilyen szelíd körözöttet, még nem látott a világ! Szinte kenyérre lehet kenni. Rövid börtönbüntetésre számíthat! Hamar el fog fogyni.

Picture update! Mivel vacsorára is ezt ettem, mégegyszer leképítettem. Higgyétek el, érdemes kipróbálni! Kísérletezzetek bátran!