Sajttal - sonkával töltött borda.

Nem most történt, de amikor az ember még nem alkalmas arra, hogy úgy művelje legkedvesebb  foglalatosságát a gasztronómiát ahogy azt szeretné, akkor tesz valamit! Előkaparja régi emlékeit, amik esetleg másoknak is használhatnak, és ír róluk.

Egy elkötelezett Gasztroblogger (én is ennek tartom magam) nem szégyelli, ha mások munkáját is meglesi a konyhában. És miért szégyellné? Mikor még megtehettem üzemlátogatáson jártam, és ott követtem fényképezőgépemmel a sajttal - sonkával töltött sertésborda elkészítésének módszerét. Nem nagy ördöngösség, a végeredmény viszont egy igen finom éttermi szintű fogás. A dicséret Sanyit, az XXXXX étterem főszakácsát illeti, aki töviről-hegyire elmagyarázta ennek a rendkívül egyszerű ételnek az elkészítését, annak fortélyait. Mivel étteremről van szó, nem kis mennyiségben gondolkodtak, de a hamarosan leírandó receptben, már lebontottam hazai mennyiségekre is az ételt.

Hozzávalók:

1 kg.  csontozott sertéskaraj,
15 dkg. sonka,
15 dkg. sonka,
só, őrölt bors,
liszt, tojás, zsemlemorzsa a panírozáshoz, 
bő forró olaj a sütéshez.

Elkészítés: a húsból vastagabb szeleteket vágunk, amiket azonnal bevágunk középen, majd pillangó alakban kettéhajtjuk. Ezeket aztán kiklopfoljuk a lehető legvékonyabbra, mindkét oldalán megsózzuk, megborsozzuk, és egymásra fektetjük őket. A sonkából, és a sajtból hasábokat vágunk, majd a (képen látható módon) a hússzelet egyik oldalára fektetjük.

A másik oldalt ráhajtjuk, és ha nem vagyunk biztosak képességeinkben fogvájóval tűzzük össze. Fektessük tepsibe, és kevés olajat rácsorgatva süssük elő. Kicsit pihentessük, míg teljesen kihűl. Ezután panírozzuk a szokásos módon, először lisztbe, majd tojásba, legvégül zsemlemorzsába (prézli) forgatva. Forró, bőséges olajban süssük készre.

Ha a húst vékonyra vertük ki, akkor a sajt nem folyik ki az elősütés, sem a panírban történő végleges sütés közben. A forró olaj pedig teljesen körbeveszi a töltött húst, így egyenletesen sül minden oldalán egyszerre. Nagyon lényeges az is, hogy a húst teljesen ellepje az olaj, mert ha csak az alját sütjük, ez a kellemetlen baleset (kifolyik belőle a sajt) könnyen bekövetkezhet.

Valamivel több mint egy hónapos kényszerszünetre voltam ítélve a konyhában, de orvosaim tanácsára hasznosan töltöttem a rám szabadult sok szabadidőt. Írtam! Írtam mindenről, ami az eszembe jutott, de az étkezéssel kapcsolatban állt. Eleinte csak dolgoztattam az agyamat, szoktam újra a gépelést, és (lekopogom) eljutottam arra a szintre, ahol már látszik a fény az alagút végén. Nem akarom senki elé állítani magamat példaként, de ismét bebizonyítottam, hogy az ember főként saját magára számíthat. Nekem már egyszer sikerült, és most, egy agyi infarktus után is ismét úgy tűnik. Nem kiabálom el! Sokat akarok még írni!
De mivel az étel elkészítésének módját hasznosnak láttam leírni, közzéteszem blogomban.  Köszönjük Sanyi!