Tegnap már közzétettem ennek a menünek szerves részéről, a Perzsa joghurtos uborkasalátáról szóló írásomat. Külön írtam le, és külön is osztottam meg, hiszen önálló ételként is funkcionál, nem csak a menü szerves alkotórészeként.
Kicsit többet foglalkoztam magammal mostanában mint máskor, de ennek komoly oka volt! Kaptam egy agyi infarktust, ami visszavetett munkámban. De erőmnek, és főleg a terápiának köszönhetően, két hét után már sokkal jobban vagyok. Mi volt a terápia? Intenzív munka, és az amit igazán szeretek. Ez pedig a gasztronómia!
Részben terápiás céllal is készítettük a hétvégén ezt az ebédet, és úgy alakult, hogy a vártál sokkal jobban tudtam bekapcsolódni a munkába. Az elmúlt két hétben csak 3 lábú bot segítségével tudtam közlekedni, de tegnap semmi segédeszközre nem volt szükségem. Csoda történt, vagy az akarat ereje? És végigcsináltam az egész napot. Kell ennél jobb gyógymód? Csak ajánlani tudom másoknak is!
Tehát nejem vetette fel ennek a Perzsa jellegű libanoni menünek az elkészítését, mert Ő is szereti a nem szokványos ízű ételeket. Akkurátusan ki is nyomtatott egy receptet, amit elolvasva rögtön kicsit akadékoskodni kezdtem. Nem vagyok kötözködő típus, de... Tudvalevő, hogy én egy recept elolvasása közben is érzem a már kész étel ízét, gondolatban is tudok főzni. Rögtön felfedeztem néhány apróbb hibát. Érveltem, és elmagyaráztam, szerintem miért tanácsos figyelembe venni fenntartásaimat. Kompromisszumokat kötöttünk Párommal. Egy étel kapcsán soha nem fajulhat el a vita ajtócsapkodásig, tányérdobálásig. Nejem jobban hisz a leírt anyagnak, én inkább kísérletező vagyok. De mindketten meggyőzhetőek is vagyunk az ésszerűség határáig. Arra is rájöttem, hogy valahol már találkoztam a recepttel! Mint kiderült, Mautner Zsófi (akivel eltölthettem volna egy nyeremény főzőkurzust) műsorában láttam, így vissza is kerestem az interneten. Az egyik ellentmondásra rögtön fény derült! A receptbe olyan alapanyag is le lett írva, ami szerintem nem illik a képbe, és visszanézve az eredeti műsorban sem szerepelt. Ez nagyban meggyőzte Páromat, hogy tán mégis igazam lehet, így állandó konzultáció mellett folytatódott a munka.
Nagyon finom lett a végeredmény! Magyar gyomornak nem megszokott, mégis isteni komplett menü került az asztalra.
És akkor jöjjön maga a recept abban a formában, ahogy mi készítettük, nem pedig úgy ahogy a kinyomtatott papíron olvastam.
Hozzávalók:
500 g. marha lábszár,
1 nagy fej hagyma,
5 gerezd fokhagyma,
6 db. paradicsom,
500 g. sűrített paradicsomszósz,
1 kávéskanál kurkuma,
1/2 kávéskanál őrölt fahéj,
100 g. sárgaborsó,
1/2 citrom,
2 nagyobb padlizsán,
só, frissen őrölt bors,
olívaolaj.
a rizshez:
200 g. jázmin rizs,
1 kávéskanál kurkuma,
50 g. vaj.
Nem szoktam ilyet csinálni, de álljunk meg egy pillanatra! Van a hozzávalók közt meglepő, szokatlan alapanyag. Mi a fenének bele a sárgaborsó? Gyanítom, nem a különleges egyedi íze miatt került az ételbe, hanem szaft képző, sűrítő hatása miatt. Ez a szaft pedig verte az eddig bármikor elkészített pörköltjeim nagyobb részét. Pedig azok sem voltak utolsók! Mire a hús megfőtt, a borsónak nyoma sem volt. Szétfőtt, az is pürévé alakult. Ennyi volt rövid közbevetésem. Elnézést kérek érte, és akkor folytatnám az elkészítés leírásával.
Kevés olíva olajon az apróra vágott hagymát, és a szétnyomott fokhagymát megdinszteljük. A marhahúst is hozzátéve addig pirítjuk, míg vékony pörk réteg nem keletkezik a húson. Az apróra vágott paradicsomok is hozzákerülnek, valamint fel kell önteni a papírdobozos paradicsomszósszal. Hozzáadjuk a por alakú fűszereket, a kurkumát, és a fahéjat, valamint tegyük a fazékba a sárgaborsót is. Fedő alatt főzzük 2 órán keresztül, időnként megkavarva. Szükség esetén enyhén hígítsunk rajta kevés vízzel, de ne vigyük túlzásba.
Közben kockázzuk fel a padlizsánt, majd sütőpapíron tegyük előmelegített sütőbe 200 fokon, 20 percre. Mielőtt sütőbe tennénk, sózzuk meg, és csorgassuk meg olíva olajjal. Meg is lehet forgatni kicsit a sütőbe helyezés előtt.
Ha megfőtt a ragu, keverjük el a közben megsült padlizsán kockákkal, és fél citrom levével.
Mivel rengeteg szabadidőnk van még a főzés közben, ne felejtkezzünk el a kurkumás jázmin rizs elkészítéséről sem. Amikor a rizst megfőztük elkeverjük az őrölt kurkumával, ami különleges ízt, és szép sárga színt is kölcsönöz neki. Mindenképpen ajánlatos kevés vajat is a még meleg rizshez keverni.
És még néhány észrevétel. A por alakú fűszerekkel szemben komoly fenntartásaim vannak! Ezért adom hozzá a pörköltjeimhez is utoljára az őrölt fűszerpaprikát, többnyire borban elkeverve. De egy Perzsa ételbe mit keresne a bor? Allah nézne nagyot! Egyszer főztem együtt közösen valakivel, aki az elején szórta bele a paprikaport, és sajnos odaégett a pörkölt. Így ez ki van zárva, valamint az is, hogy megkeseredjen bármelyik fűszer.
Igazából, igen finom ebéd került asztalunkra. Bár mindent külön tálaltam, mégis elkeveredett, ha máshol nem a gyomorban. Ott a helye!
Az érdem nagyobb része pedig nem az enyém! Állapotom jelen állása szerint, még nem teszi lehetővé, hogy hosszabb időt töltsek a tűzhely mellett, felügyelve az étel elkészülését. De ott voltam, hámoztam, daraboltam, kóstoltam, fényképeztem. Hihetetlen jól esett! Ez az igazi gyógyszer. Ha azt tudod csinálni amit igazán szeretsz sokat javít mindenen. Kellemesen elfáradtam, de ez még nem volt elég. Az aszalóm éhes gyomrát még megtömtem 4 kiló paradicsommal, hogy legyen miről írni legközelebb.
A gasztrtobloggert ez élteti igazán!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése