2015. augusztus 3., hétfő

Fűszeres császárhús lecsós krumpliágyon.


Új felállásban ténykedtünk hétvégén. Mivel én egy hete lerobbantam, feleségem vette át az irányítást, aki egyébként remek háziasszony. Most amellett, hogy gondomat is viseli, a család ellátásáért is mindent megtesz. Szombaton vendégségben voltunk, ahol finom kajákkal traktáltak bennünket, és annyit ehettem volna, amennyi belém fér, de nem fért. Számomra most az is élvezet, ha írok azokról az ételekről, melyekhez bármi közöm volt valaha, így az ezekről írott recepteket is megjelentettem blogoldalaim valamelyikén. Most ez is kielégít. Írtam a vendégségben elfogyasztott algyői filézett ponty halászléről, a körmös birkapörköltről, egy igen különleges salátáról, amit én amiatt neveztem el füttyös salátának, mert sárgarépa volt az alapja. Ezekről már megírtam beszámolóimat tegnap, sőt még a lusta asszony túrós - meggyes pitéjéről is, mert ez a gyógyulásom zálogai. Nem az ételek maguk, hanem gondolkodni, majd leírni hogyan készült. Természetesen a beszélgetések tárgyai az elkészített ételek voltak, így hitlesek az írásaim. Mindennek tüzetesen utána érdeklődtem! Nem kóstoltam meg mindent, de volt még más is az asztalon. Persze vannak határok. Azért igyekeztem mindent leinformálni, és ha már megkóstoltam, írni kell róluk. Ez kell nekem! Nem a kaja, hanem a szellemi táplálék. Minél többet írni, dolgoztatni agyamat, kezeimet, így tudom leküzdeni a közelmúlt-béli, agyi érgörcs okozta problémákat. Tudom, lassú lesz a gyógyulás! A nézésemmel látszólag már semmi baj nincs, de a járásom, és csípőm ringása még hagy kívánnivalókat maga után. De rajta vagyok, hogy ezek is javuljanak! Szombaton tehát vendégségben zabálhattam volna tele magam minden földi jóval, de nem tettem. Viszont az ember vasárnap is éhes, ráadásul mindkét, a hét többi részében távol lévő fiam is ekkor jött haza, így valamivel illett őket fogadni. A hazainál, pedig nincs jobb!
Párom is tudja ezt, valamint ismeri a család ízlését, így ezt a kaját gondolta ki. Sűrűn készít olyan ételeket, amik valamilyen tepsiben sült alapon fűszerezett húst tartalmaznak úgy, hogy mind a hús, mind pedig a köret átveszi a másik ízét, ezzel sütés után harmonikus egységet alkotnak. Most az adta az étel aktualitását, hogy lecsószezon is van, így adott volt azt étel jellege. A jó szaftos, nem rágós húsokat is nagyon szereti az egész család. Mivel már két eb is a családhoz tartozik intelligensen, de érdeklődve figyelték a munkálatokat a kezdetektől. Hiába! Azok az illatok! 
Elnézést, ha még az átlagosnál is hosszabb bevezetőt írok, de ez is a terápia része. Mielőtt jönne a recept, magam is szórakoztatom énemet kicsit gyógyulásom érdekében. 

Így készült:


Hozzávalók:

8 szelet bőrös császárhús, (1,5 kg)
a páchoz:  1 kanál őrölt csemege paprika,
kevés őrölt csípős paprika,
só, őrölt bors,
kevés étolaj,
morzsolt kakukkfű.

a lecsós krumplihoz:
2 kg. krumpli,
40 dkg. lecsópaprika,
40 dkg. paradicsom,
3 fej főzőhagyma,
5 gerezd fokhagyma,
só.


A hússzeletek pácolását a sütés előtt 24 órával elvégezte párom. A császár szeleteket bedörzsölte a sóval, borssal, a csemege, és a csípős paprikával, és olajos kézzel beléjük is masszírozta azokat. 1 teljes napot álltak egymásra fektetve lefóliázott edényben.
Másnap a krumplikat megtisztította, majd hasábra vágta. Ez került a tepsi aljára. Erre a feldarabolt paprika, a paradicsom, és a felszelt hagyma, és a zúzott fokhagyma.
Miután meglett sózva, rá lettek sorjázva a császár szeletek. Alufólia alatt sült végig, közepes hőfokon 40 percig. A lecsós krumpli is átvette enyhén a hús fűszeres, nagyon enyhén csípős ízét, ezzel kellemes összhangot képzett a köret, és a hús. Együtt is lett tálalva, igazi harmóniában. Nem párologtattuk el a bőséges levet, amit a zöldségek, és a hús engedett magából, mert a család összes tagjának ilyen az ízlése. Villával ettük, és nem foglalkozva az etikettel, fogyasztás közben alaposan széttörtük a krumplit, ami így elkeveredett a zöldségek, és a hús finom, fűszeres levével.




Nejem rendkívül jártas a hasonló tepsis egytálak készítésében. Igazi laktató, de mégis különleges, változatos kaják. Lecsószezonban, mi mást csinálhatna az ember? A lecsó pedig annyira sokoldalú, ráadásul családom minden tagja nagyon szereti. Csak az bánt, hogy rengeteg lecsós étel variációját terveztem a nyári szezonra, most úgy tűnik a konyha elhagyására lettem ítélve. Feleségem mindent megtesz, de magát, a főzés örömét nem tudja pótolni. Még úgy sem, hogy kikéri véleményem olyan ételek ízesítése kapcsán is, amik mindig az én hatáskörömbe tartoztak eddig.
De nálunk egyenjogúság van! Ezt semmi nem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy ezúttal a fotók nagyobb részét is Őnagysága készítette, aki képzett fotós is. Sokoldalú a családom!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése