Karalábéleves, karamellizált karalábékockákkal

Rég elhatároztam már, hogy újragondolom a karalábéleves készítését, és megcsinálom a saját verziómat. Az vezérelt főként, hogy nem vagyok megelégedve sem a fás, sem pedig a péppé főtt gyorsfagyasztott karalábéból készült levesekkel. Csak azt nem értem, hogy elvileg a karalábé feldolgozása során napra pontosan tudják előre, mikor lesz a legtökéletesebb állagú a karalábé, de mégis valahogy nem az igazi a fagyasztott. Jártam hűtőházban többször is, végigkísérhettem többféle zöldség feldolgozását elejétől, a kész termékig, innen ered sokoldalú tapasztalatom.
Elvileg a fagyasztott karalábénak kiengedés után ugyanolyan élvezeti értékűnek kellene lennie mint a frissen leszedettnek! Elvileg! Mivel a fás karalábénál kevés cuccot utálok jobban, elhatároztam, megvárom míg a piacon, kedvenc kereskedőmnél be nem tudom szerezni a friss zöldséget, amit aztán sokoldalúan fel lehet használni. 
A leves, mint produktum adott volt, hiszen terveim közt szerepelt. Mivel a gyönyörű karalábé szinte rám tukmálta magát, többet vettem, és tettem még salátába is belőle. Zsülienre (vékony csíkokra) vágva uborkasalátába, és pirítva (karamellizálva) paradicsomsalátába. Mindkettőnek óriási sikere volt, de nem ez volt a fő attrakció, hanem a hiánypótló, maga a leves. Na ez aztán megérte a gondolkodást! Szeretem a könnyű, mégis nem szokványos leveseket, és ez vitte a lécet! Biztos nem ez volt idén nyáron az utolsó levesem, de egyik sem szokványos, a nagyi receptje alapján fog készülni. Főleg a hideg, vagy a középmeleg, nem túl forró leveseket csípem. De nyáron mi is esne jól?
Lássuk tehát a levesemet!

Hozzávalók:

1 nagy fej karalábé,
5 dkg. vaj, kevés olíva olaj,
1 kis fej vöröshagyma,
1 gerezd fokhagyma,
kevés petrezselyem zöld,
200 g. főzőtejszín,
csipetnyi só, kevés frissen őrölt bors,
1 kávéskanál szorbit (cukor)
fél liter csont, vagy zöldségleves alaplé.

A karalábét kockára, vagy hasábra vágjuk, kevés olíva olajon megpirítjuk, (karamellizáljuk) egy serpenyőben. 

Fazékban, az aprított hagymát, és a szétnyomott fokhagymát megdinszteljük kevés olaj, és a vaj keverékén. Hozzáadjuk a pirított karalábé nagyobb részét. Rövid ideig együtt dinszteljük, majd felöntjük leves alaplével. Sóval, kevés szorbittal ízesítjük. Addig főzzük, míg a karalábédarabok nem főnek szét, kockákban maradnak. A lét vízzel pótoljuk.  Keveset kiveszünk a főzőléből, elkeverjük tejszínnel, és visszaöntjük a levesbe. Apróra vágott petrezselyem zöldet, és pici lestyánt adunk hozzá, és friss borsot őrlünk a levesbe.
Készíthetjük úgy is, hogy a tejszín hozzáadása előtt  összeturmixoljuk a levest, és krémleves lesz a végeredmény. Tálalás előtt a megmaradt, karamellizált karalábéval, és kevés petrezselyem zölddel szórjuk meg a leves tetejét.

Ha ügyesek voltunk, a karamellizált karalábé kockák ressek maradnak, enyhén ropoghatnak a fogyasztás közben. 

Az biztos, hogy levesünkben megtalálható a karamell édeskés, a leves fűszeres, sós, borsos, krémes íze mellett, a karalábé enyhe roppanóssága is. 


Bevallom, apró trükköt vetettem be a látvány kedvéért, ugyanis külön pirítottam meg a karalábékockákat, majd a tálaláshoz szintén külön a hasábra darabolt karalábét, mely látványosabb volt a leves tetején. De az élvezeti értéke ugyanakkora volt így is! 

De a látvány mint tudjuk fokozza az ízeket, így gondolom megbocsájtható turpisságom.