2014. október 26., vasárnap

Meggyes rácsos.




Nem először próbálkozott ezzel a finom sütivel nejem, többnyire sikerrel. A siker relatív, mert minden alkalommal gyorsan elfogyott, mindenkinek tetszett, ízlett, de Őnagysága nem volt elégedett. Most sem úgy sikerült, mint ahogyan szerette volna. Szerinte!!! Szerintem tökéletes lett.
Tésztarácsozó. Forrás: Nők Lapja.
Neki viszont utólag problémái vannak miden esetben a rácsozással. Lehet, hogy legközelebb meglepem egy sütirácsozó hengerrel, amivel ez a problémája is végképp megoldható. Egyszerű kis szerkentyű, ami egy henger, és apró, szabályos vágásokat ejt a tészta tetején, így gyönyörűvé teszi azt. Ez a praktikus szerkezet sok egyéb másra is jó, de a tészták rácsozása a fő feladata. Fel is írom, hogy karácsonyra ezt jegyzem elő neki ajándékként. Hosszú évek óta gyűjti a recepteket, és most is egy régi, a 1997-es Nők Lapjában szereplő írást húzott elő. Jó a recept, alig kellett rajta változtatni. Azok is csak apró módosítások voltak.


Íme az eredeti recept:

Hozzávalók:
1 dl. tej,
20 g. élesztő,
200 g. porcukor.
500 g. liszt,
250 g. margarin,
csipet só,
1 citrom reszelt héja,
1 tojás sárgája, + 1 egész tojás,
2 - 3 ek. tejföl,
2 üveg kimagozott meggybefőtt,
100 g. dió,
2 - 3 ek. zsemlemorzsa,
1 mk. őrölt fahéj,
A tepsihez: zsiradék, és liszt.



Az élesztőt meglangyosított tejben, 1 kk. porcukorral felfuttatjuk. A lisztet elmorzsoljuk a margarinnal, hozzáadunk 100 g. porcukrot, kevés sót, reszelt citromhéjat, a tojássárgáját, az élesztős tejet, a tejfölt, és összegyúrjuk. Két cipót formázunk belőle, konyharuhával letakarjuk, és langyos helyen fél óráig kelesztjük. Közben a meggybefőttet leszűrjük, (ez a süti fagyasztott meggyel készült, ami nem lett felolvasztva, hanem csak szét lett morzsolva a tésztára) a diót durvára vágjuk. A maradék porcukrot (100 g.) összekeverjük a fahéjjal.
Kikenünk, kilisztezünk egy közepes méretű tepsit. 
Az egyik tésztacipót kinyújtjuk, a tepsibe fektetjük, az alját villával megszurkáljuk. Megszórjuk zsemlemorzsával, a dió felével, és a meggyel, a fahéjas cukorral, majd a maradék dióval. A másik cipóból kisujjnyi rudakat sodrunk, és megrácsozzuk vele a sütit. 30 percig kelni hagyjuk. A tetejét megkenjük a felvert tojással, és előmelegített sütőben (180 C°) 30 - 35 percig sütjük. A tepsiben hagyjuk kihűlni, majd deszkára csúsztatva kockákra, vagy rombuszra vágjuk. Tálaláskor megszórható porcukorral is.



Adott tehát a finom meggyes rácsos, ami nem tetszik annyira Páromnak, de nem kiállításra készült. A lényeg az íze! Szerintem tökéletes! Én szerettem benne a citromhéj ízét, illatát, a meggy savanykás ízét, a darabolt diószemeket amire ráharapva roppannak a szánkban, és a fahéjat, ami becsukott szemmel is odavezet a sütihez. Kár, hogy a muslicák is jönnek az illatra. Vegyük tudomásul, hogy késő ősz van, és ez az Ő évszakuk. Nem sokáig csigáztuk Őket, mert nem volt hosszú idejük vágyakozni a finom sütikre. A tálat is gyorsan elmosogattuk, hogy ne piszkáljuk a fantáziájukat. Elvégre a muslicák is szeretik a jót!







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése