Csípős, ketchupos, pikáns csirkecombok zöldséges krumpliágyon.

Egyre többször fordul elő konyhánkban ez a fajta kaja. Előkerül a nagyobb sütőtál, de most kisebb testvére is jelentkezett a feladatra. Szükség is volt rá, mert nejem bevásárolt, és nem a megszokott létszámra. Drága anyósom kórházban van, és úgy tűnik már a jobbulás útjára lépett, és hála az Istennek, az étvágya is majdnem a régi. Időnként már éhes is. Jobbulást Mama!
Hasonló kaját készített Párom, mint amit legutóbb a születésnapomra, és azóta többször frissítette. Most a 6.0 verziónál jár, és bejött neki. 
Mindenkinek ízlett, aki kóstolta. Mivel kétféle kaját  csinált, mindkét tálban kicsit más ízesítéssel, a kisebb tömegűt enyhébb, a nagyobbat erőteljesebb verzióval jellemezhetném. Magyarul: a nagyobb tálban sült cucc, némileg csípősebb volt, legnagyobb örömömre. A másikból vitt a Mamának, mert a gyenge gyomrának így esett jól. Azért egyik sem volt annyira csípős, sőt én még tettem volna rá egy kis csilit. Így is jól esett, bár semmibe sem tellett volna elővenni a bekészített csili őrlőt, a nyári terméssel a potrohában.
Ha már a gép elé ültem, leírom, hogyan készült.

Hozzávalók:

8 db csirkecomb,
só, őrölt bors,
1 kanál ketchup, 
2 kanál étolaj,
1 teáskanál őrölt pirospaprika,
3 kiló krumpli,
5 db. sárgarépa,
3 db petrezselyem gyökér, 
8  gerezd fokhagyma, 
1 nagy fej hagyma.

A csirkecombokat az ízeknél kettévágtuk, az összekevert gyors páccal bekentük. A zöldségeket megtisztítottuk, a krumplit feldaraboltuk, a répát és a gyökeret felkarikáztuk. A zöldségféléket elosztottuk a két tálban, enyhén megsóztuk, feldarabolt hagymát, fokhagymát tettünk a tetejére,  a csirkecombokat bőrével felfelé is ráfektettük, majd a nagyobb tálban lévőket külön adag csilipehellyel bővebben megszórtuk. A kisebb tálban, füstölt paprikát használtunk. Lefóliázva sült 20 percig, majd nejem bekapcsolta a vízforralót, ami kiverte a biztosítékot. Ezután mérgében levette a fóliát, és kicsit rápirított a tetejére.

A lényeg, a lényeg: csodaszép aranybarna réteg keletkezett a combokon, a zöldség kellő mennyiségű levet engedett, ami hűlés után rögtön kocsonyásodni is kezdett. Én ekkor rohantam meg másodszor a tálat, és ráhajtottam a zselatinos lében állomásozó zöldségre! 
Mint bizonyára észrevette a nyájas olvasó, hogy szinte végig felséges többest használtam, ugyanis nálunk nincs önálló munka. Ha mással nem, én azzal járulok hozzá a közös sikerhez, hogy végigfotózom a munkát, majd megírom róla a beszámolót. Ez is nagyon fontos, mivel így őrzöm meg a recepteket a jövendő generációnak, utódainknak, ezzel hozzájárulva a jövendő nemzedék gasztonómiai neveléséhez!

Csípős, tökös lecsó.

Már több hete főztem ezt a különleges csípős tököst, amit csak félve neveztem el lecsónak. Tény, hogy a lecsó három fő alkotórészét is tartalmazza az étel, így van benne hagyma, paprika, és paradicsom. De ezeken kívül sok más is. Például sárgarépa, szárzeller, csili, és tök. A tök ráadásul domináns szerepet tölt be!
Sokszor észrevettem már, hogy mindenféle tök, kitűnő ízgyűjtő, ízhordozó. Felveszi a többi hozzávaló, és a fűszerek ízét, zamatát, és ezeket magában is tartja, így komplex élményt nyújt az étel fogyasztásakor. Így is történt! Egytálételként, kitűnő zöldséges tálat tehettem magam elé, és nem hiányzott belőle semmi. Nem biztos, hogy elrontotta volna kevés rizs, ami felszívta volna a szaftot, de akkor nem kellett volna a keményítő, amivel viszont kicsit ázsiai jellegűvé tettem az ételt. Megint leltárba vettem azokat az alapanyagokat amiket itthon találtam, és azokból főztem.

Hozzávalók:

250 g. sütőtök, (én kanadait használtam)
2 db. sárgarépa,
1 nagy fej hagyma,
3 gerezd fokhagyma,
1 szál halványító zeller, (szárzeller)
1 kiskanál csilipehely,
1 db. kaliforniai paprika,
1 nagyobb paradicsom,
só, frissen őrölt bors, 
1 kanál szójaszósz,
1 dl száraz fehérbor,
1 kanál étkezési keményítő,
1 kanál olíva olaj.

Kevés olíva olajon megdinszteltem a megtisztított, szeletelt sárgarépát, majd hozzáadtam a feldarabolt hagymát, és a szétnyomott fokhagymát is. Megsóztam, majd hozzáadtam a darabolt szárzellert, a csilipelyhet, és felöntöttem kevés borral. A serpenyőbe került a feldarabolt sütőtök, a csíkozott paprika, és a nagyon apróra darabolt paradicsom is. Kevés szójaszósz is került hozzá, majd rövid ideig fedő alatt pároltam tovább. Borsot őröltem rá, majd megszórtam egyenletesen keményítővel, összekevertem, és ismét pár percig fedő alatt pároltam tovább. 
Kihagytam receptemből azt a jelentéktelen mennyiségű maradék csirkecombot, ami az étel ízén semmit nem változtatott, de mivel maradék volt, és a hűtőből rám tukmálta magát, megesett rajta a szívem, és azt is hozzáadtam ehhez a finom csípős tököshöz.

A csípősséget mindenki saját ízlése szerint alakítsa. Én szeretem az átlagosnál csípősebb ételeket, sőt nem állnak távol tőlem az extrém mennyiségű kapszaicint tartalmazó kaják sem. De én bírom, és így szeretem!