2016. január 14., csütörtök

Rajongok a paradicsomsalátákért... Itt a bizonyíték!

Írásom, más oldalaimon lévő bejegyzéseim összegzése, apró, de fontos kiegészítésekkel!

Többen tudjátok, hogy paradicsomfüggő vagyok. Szerencsére télen, mikor nem jutok hozzá csak ritkán, imádott "tomátómhoz", nem jelentkeznek gyakori elvonási tünetek. Kis fehér lepkék, sem repkednek szemeim előtt. Ennek oka részben az, hogy nyáron ellátom magam a megfelelő napon szárított, aszalt, és paradicsompor alapú készítményekkel, kiskertem terméséből. Hála a nemzetközi fuvarozás gyorsaságának, a kereskedelmi láncoknak, friss, külhoni parit is lehet kapni, de az nem az igazi! Mondja már ki valaki végre, hogy egész más íze van a hazainak! Jó az Olasz is, de mégsem olyan mint a mienk. Na meg drága is! Télvíz idején marad a spájz, vagy az elfogadható áron beszerezhető lecsó, és sűrített paradicsom. Ezek nélkül, már el sem tudnám képzelni gyarló életem!



Saját termelésű, karós, Lucullus, és koktél
 paradicsomok.  Ezek sorsa ugyan a napon 
száradás volt, de akár salátának is jók.
De a nyár, a friss, Magyar paradicsomoké! Kiskertemben is be van fogadva, néhány fajta. Vannak köztük kisebb, nagyobb, kerekded, ovális gyümölcsök. Mert a paradicsom, bizony gyümölcs! A tövek magasságukban is eltérnek egymástól, és méretük is különbözik. A kisebb, az almával nagyságával vetekedő, és a cseresznye méret egyaránt végezheti tányéromban. A tojásra hasonlító Lucullus, vagy San Marzano fajta kilóg a többi közül. Ők azok, akik legjobban a szívemhez nőttek. Ezeket használom leginkább aszaláshoz, a saláták közé, viszont bármelyik fajta beugorhat a tálba. Ebben az esetben kegyetlen vagyok! Mivel általában nem sikerül rábeszélnem őket, hogy önként, dalolva váljanak salátává, rendkívül erőszakosan, bejáratott, balkezes késemmel, előkészületi munkákat végzek rajtuk. Kegyetlenül, darabokra vágom mindet.



A reggeli szüret eredménye. 
Különböző fajtájú paradicsomjaim.
Eszembe jutott közben, a spanyolországi Bunol falucska, ahol minden évben megrendezik a Tomatina névre hallgató fesztivált. Ezen nemes alkalomkor több tonna parit vágnak egymás pofájába, és más emberi testrészeikre. Biztos jól érezném magam. Én ugyan nem dobálnám el! Lehet, hogy csak azért, ki ne lógjak a sorból, néhányat elhajítanék, de a többségét megenném. Egy kisebb utánfutónyit valószínű el is hoznék, hogy kielégítsem a paradicsom irányában érzett, már-már perverz hajlamaimat.


De már megint elkalandoztam mint Marco Polo! Ez a szokásom. Nyáron, amikor csak tehetem, paradicsomot eszem. Leginkább saláta formájában, aminek elkészítésében jelentős rutinra tettem szert. Képes vagyok napokig paradicsomon élni. Amikor eljön a szüret ideje, minden reggel leellenőrzöm a töveket. Ami pirosodik, azt feltétlenül leszedem. A paradicsom utólag is érlelhető. Így, még a halványabb piros gyönyörűségek is, néhány nap múltán, megfelelő színben pompáznak. Általában, viszont nincs szükség erre. Ami számomra ehetőnek nyilvánított, gyorsan el is pusztul. Többnyire saláta formájában végzi!




Vendégváró XXL paradicsomsaláta. Lila újhagymával, citromlével, kaporral, bazsalikommal, olajbogyóval.

A tomátó szaládokat, nagy-nagy változatossággal készítem! Mindig van viszont benne paradicsom! Mi lenne benne? Néha más is! De a paradicsom a lényeg. Vághatom szeletekre, hasábra, kis kockákra. Ez méretüktől függ. Nem válogatom külön fajtánként. Egyik roppanósabb marad, másik levesebb. Ez pont így jó. A fűszerezés lehet különböző. Soha nem dolgozok receptek alapján. Mindig hallgatok nikkelezett megérzésemre. De a parisalit, eddig még soha nem sikerül elrontani. Ha véletlenül valamiből kevesebb kerül bele, lehet pótolni. Ha több, akkor lehet ellensúlyozni más, közömbösítő alapanyaggal. Erre ugyan ritkán van szükség, de néhány tippet adhatok. Ha több sót teszel hozzá, kevés cukorral (édesítővel) helyrehozhatod, ha ecetesnek találod, tölts hozzá több olívaolajat. Minden esetben alma, fehérbor, vagy balzsamecetet használok. Ezeknek lágyabb az íze. Van amikor olajat is öntök hozzá, de erre nincs mindig szükség. Ha mégis töltök rá, az viszont csak olíva olaj lehet. Többnyire extra szűz. Vagy esetleg más különleges salátaolaj. Az esetek jelentős részében vörös, lila, póré, vagy újhagyma, időnként fokhagyma, snidling is kerülhet bele. Természetesen nem egyszerre. A kevesebb, néha több! Minden az alkalomtól függ. Na meg főleg attól, mi van otthon. A zöld fűszerek közül, petrezselyemzöld, zeller zöld, kapor, bazsalikom kerülhet még salátámba. Néha zöld, vagy fekete olajbogyó is vendég bennük. Só, frissen őrölt bors, időnként kevés cukor, vagy édesítő is kerülhet hozzá. A paradicsom, bazsalikom páros világhírnévre tett szert, így nekik már VIP belépőjük van szinte minden salátámhoz.

Ötparadicsomos saláta. Szín, és ízkavalkád. 
Hagyma nélkül, balzsamecettel.
Olívaolaj, és zöld olajbogyó is került hozzá.
Elkészítése rendkívül egyszerű, és változatos. Nem igényel különösebb gyakorlatot. Egy alkalomra viszont külön is kitérek. Baráti társasággal részt vettünk egy főzőversenyen, de nem készültünk kellően.
A vaddisznópörkölt mellé jól jött volna egy kis saláta. Körülnéztem, és a maradékokból 5 perc alatt kitűnő étket dobtam össze. Akkor is, de később ezzel a salátával igen jelentős sikereket arattam!




Rozé boros paradicsomsaláta. 
Bazsalikommal, kaporral lila újhagymával.
Többszörös díjnyertes sali.
Amiket eme díjnyertes salihoz használtam: paradicsom, hagyma, fokhagyma, kapor, petrezselyem, és mivel nem volt ecet, rozé borral öntöttem fel. Tudom, hogy ez utóbbi már-már szentségtörésnek számít, de ott pillanatok alatt elfogyott, és jól esett. Ez nem csak a jelentős mennyiségű alkoholos itallal történő alapozásnak volt köszönhető! Később ismét elkészítettem, és csoda finom lett újra! Néhány hét múltán közönségdíjat is kapott egy receptversenyen.



Egyszerű, rusztikus saláta. Almaecettel,
 lila hagymával. Bazsalikommal fűszerezve.

A paradicsom nálam örök nyertes. Minden formájában fogyasztom. Mégis alig várom a nyarat, amikor az igazi, kerek, tojásdad, kisebb, vagy nagyobb piros, sárga, esetleg zöld, de érett paradicsom szerepelhet tányéromon.
És mégegy érdekesség. Áron fiam szintén paradicsomfüggő. Ő viszont, csak a paradicsomnak a ketchup formájában való megjelenésére harap. A paradicsomsalátára még nem sikerült rábeszélni. Azért alakul!
Más paradicsomkészítményt már sikerült apró trükkökkel megetetnem vele. Természetesen feldolgozva.

Furcsa, ha valakinek kedvenc étele a bolognai spagetti, ugyanakkor nem hajlandó megenni a nyers paradicsomot.

Sebaj! Kitartó vagyok! Legfeljebb több paradicsomsaláta marad nekem!




Ezeket egyszerre csináltam. Minden családtag igényei szerint, mindenki megelégedésére!
Szerény, de minden nap növekvő termés.
Minden nyáron elérkezik az idő, amikor nem csak a piacon tudom megvenni a napi csillapíthatatlan, paradicsom iránti perverzitásom kielégítésére elegendő, jelentős mennyiségű árut, hanem saját, két négyzetméteren növekvő paradicsomtöveim is, egyre nagyobb mennyiséget szolgáltatnak. Ilyenkor örül ám a paradicsomrajongó! Soha nem titkoltam paradicsomfüggőségemet, sőt ilyenkor rendkívül büszke is vagyok rá. Szerencsémre, ez nem okoz gondot, mint más függőségek. Nem dohányzok, a drogokat soha nem próbáltam, a paradicsomból pálinkát nem lehet főzni, legalábbis még nem próbáltam. A paradicsommal nem tudom belőni magam, és ha nem rohadt, erjedt a paradicsom, alkoholos mámorba sem kerülök tőle. Képes vagyok ilyenkor, napokig paradicsomon élni. Amellett, hogy rendkívül egészséges, még néhány deka is lemegy rólam. 
De nem azért ültem a monitor elé, hogy fogyókúrás tanácsokat osztogassak, (azokat megteszik helyettem a saját maguk, vagy mások által gurunak kikiáltott étkezési, és fitnesz szakértők) hanem azért, hogy a salátákról értekezzek. Ehhez értek! Gyakorlatom is van benne, mert megszámlálhatatlan alkalommal elkészítettem már, és még fogom is. Egyetlen közös pontja van a salátáknak! Egy alapanyag sosem hiányozhat belőlük! 
A paradicsom!
Ezen kívül, minden mehet hozzá, ami szerintem illik a salátába. Szerintem pedig, elég sok minden illik bele. Hagyma, újhagyma, lila hagyma, snidling, póré, fokhagyma, (hogy csak a hagymaféléket említsük) bazsalikom, petrezselyem, kakukkfű, oregánó, citromfű, mentalevél, (zöld fűszerként) citrom, lime, balzsam, alma, tárkony, fehér és vörösborecet, (savanyítóként) olíva olaj, és bogyó, (hogy jobban csússzon, és karakteresebb legyen) só, őrölt bors, cukor, vagy édesítőszer, (szorbit) házi ételízesítő, fehér, vagy rozébor, (a pikantéria miatt) a tetejére mozarella, parmezán, trapista, vagy más sajt tépkedve, kockázva, reszelve. Remélem, semmit nem hagytam ki! Bár ismétlésnek tűnhet, nem győzöm eleget hangsúlyozni!
Ötféle paradicsomból készítettem.
Olíva olajjal, olajbogyóval.
Balzsamecettel lett savanyítva.
Természetesen, ezek a hozzávalók nem egyszerre kerülnek bele! Egy biztos! Soha még receptkönyvet nem vettem elő egy jó parisali készítésekor. Mindig a pillanatnyi állapot, az intuíció dönt. A hirtelen döntés mellett vannak olyan tényezők is, mint a paradicsom állaga. Nem mindegy, milyen paradicsomból készítem a salátát! Ettől függ a saláta kinézete is. A kisebb koktélparadicsomokat félbe, a nagyobbakat negyedbe, a szilva alakúakat szeletelve, esetleg hasábokra vágva dolgozom fel. Az sem mindegy, mennyire érett a pari. Ha jobban érett az alapanyag, akkor több lére számíthatok, mintha kicsit keményebb, de már finom paradicsomot dolgozok fel. A fűszerezés sorrendje sem mindegy ilyenkor. Ha először megsózom a parit a feldarabolás után, egészen biztos, levet ereszt. Ha kevés olíva olajjal locsolom meg, és megfürdetem benne a sózás előtt, akkor kevesebb lével kell számolnom. Az olaj, jó esetben vékony kérget képez a paradicsomdarabokon, így az kevesebb levet tud engedni. Az sem mindegy, mikor kívánom fogyasztani a salátát. Ha egy gyors keverés után azonnal, akkor inkább olívával készítem, valamelyik lágyabb ecettel. Elég sokféle áll a polcomon, így válogathatok belőlük. Az ételecet mellett mindig van itthon alma, vörös, és fehérbor ecet, balzsamecet, és néha másféle ecetek is. Most pl. tárkonyecet. Ez házilag készült, almaecetbe friss tárkonyt téve, majd néhány hétig érlelve. 
Saját, friss koktélparadicsomjaimból
készült. Balzsamecettel, újhagymával,
bazsalikommal, petrezselyemmel.
Rozé bor is van rajta.
A salátákhoz hozzáadott zöld fűszerek sem mindig ugyanazok. Mivel hazánkban szokás, hogy főételek mellé fogyasztjuk a salátákat, (más nemzetek konyhájában nem így van) nem mindegy milyen ízesítésűt készítek egy pörkölt, sült, vagy grillezett hús mellé. Ha pedig csak úgy reggelire, vacsorára, vagy más okból önmagába kívánok parisalit enni, akkor megint más az ízesítés, és ilyenkor jöhet rá egy kis sajt is. Garantáltan jól lakok vele! 
Az is fontos szempont, hogy a bevásárláskor éppen mit látok meg. Tegnap például gyönyörű újhagymát, így nem hagyhattam ott. Csak érdekesség, hogy az árus most is megkérdezte, letekerje-e a hagyma zöldjét, amit én természetesen nem kértem. Méltatlanul mellőzött része a szára az újhagymának szerintem.
Jókora adag. Újhagymával, bazsalikommal,
koriander zölddel, almaecettel,kaporral.
Nem egészen két napra volt elegendő!
Most, hogy már megismertettelek benneteket az alapanyagokkal, illő lenne valami konkrétummal is szolgálni. Úgy döntöttem, recepteket nem írok. Ilyen ugyanis egy saláta esetében nincs. Ez nem sütemény, amihez grammra ki kell mérni a hozzávalókat. Nincs rizikó! Ha véletlenül kevesebb van benne bármelyik hozzávalóból, a kóstolás után úgyis kiderül, így pótolhatjuk. A túlfűszerezés is orvosolható, bizonyos korlátok közt! Kivenni nehezebb, de lehet ellensúlyozni más ellentétes hatású alapanyaggal. A legfőbb szempont, hogy keverés után, esetleg közben is kóstoljuk meg alkotásunkat! Ezzel elkerülhető az alul, vagy túlfűszerezés. 
Paradicsomsaláta reszelt sajttal.
Parmezánnal, trappistával, más kemény
sajttal is készíthető. Csak olíva olaj,
és almaecet van rajta a sajt mellett.
Írtam már, hogy nem recepteket, hanem több képet kaptok, és minden kép mellett ott lesznek a hozzávalók. Ezt már eddig is megtettem, így már néhány finom paradicsomsaláta elkészítésének módját eddig is megismerhettétek!
Biztos vagyok benne, hogy paradicsomimádatomat másra is rá tudom tukmálni. Kisebbik fiam, évek óta mindent kecsappal (ketchup) eszik. Folyamatosan kezdte megkedvelni a többi paradicsomos ételt, de a paradicsom salátáig még nem jutottunk el. Az idei nyár célja, hogy megkedveltessem vele is ezt a számomra nélkülözhetetlen finomságot. 
Ez a saláta mozzarellával, bazsalikommal,
újhagyma zölddel, fokhagyma granulátummal
készült. Kevés vörösbor ecetet is tartalmaz.
Végezetül: Honnan jutott eszembe éppen most, a paradicsomsaláta? Az utolsó betű leütése után nekiállok idei sokadik salátámnak, és az utolsó kép, értelemszerűen az lesz.
Már írtam, hogy salátagyártással töltöttem az időmet. Úgy alakult, hogy nem csak paradicsomsalátát készítettem, hanem másokat is. Mások családtagjaim igényei, így illik mindenkinek elkészíteni kedvencét. Így aztán nem csak a paradicsomból, hanem más alapanyagokból készült finomságokat is látni fogtok a hozzávalók felsorolásával. Utólagos engedelmetekkel!


Ebben a salátában, a fő alapanyag a paradicsom mellet, a cukkini. Paprikával, mozzarellával, almaecet, kapor, petrezselyem ízesítéssel.


Ezek a saláták készültek írásommal egy időben. Vegyes saláta nagyobbik fiamnak, paprika, és uborka saláta a kisebbiknek, paradicsom, saját használatra. Mindegyikben van új, vagy lila hagyma, kapor, a paradicsomsaliban balzsamecet, a másik kettőben almaecet, friss bazsalikom, petrezselyem, borsmenta levéllel ízesítve.
Mivel elkezdődött a szüret saját kertemben is, minden nap friss salátát tudok készíteni. Ezt a legegyszerűbben, a nagyobbakat negyedelve, a kisebbeket félbevágva, a legkisebbeket csak ujjammal megrepesztve dobtam bele. Lila újhagymával, és balzsamecettel készült. A paradicsom aszalása közben megmaradt, a pariból kinyomott sós lé is hozzá lett öntve, így sózni sem kellett.


A nyár számomra a saláták ideje. Amellett, hogy rendkívül egészségesek, könnyen, gyorsan összedobhatók, finomak, a rengeteg rost miatt laktatóak, kevés kalóriával bírnak. Nyáron, amikor jönnek a szezonális zöldségek, szinte mindenből készíthetünk salátát. Ne tévesszük össze a savanyúságokkal! Ez utóbbiakat szintén zöldségekből csináljuk, de tartósítjuk őket a szűkösebb, téli, kora tavaszi időkre. A saláták mások. Egyszerre akkora mennyiséget keverünk ki belőlük, ami azonnali fogyasztásra elég, mert nincs értelme tárolni. Kitűnőek nyári grillezések mellé, és állítom, néhány jó salátával óriási sikert lehet aratni a haverok közt. A saláták készítésére nincs általános recept. Minden a hozzávalókon múlik, és úgy kell beállítani ízét, hogy a benne lévő zöldségek, fűszerek, az ízesítés, harmonikus egységet alkossanak. Az ízesítésre leggyakrabban nem karakteres ízű összetevőket alkalmazok. Legritkábban használom az ételecetet! Csak akkor, ha nagyobb mennyiségű salátát készítek! Minden más esetben alma, fehér, vagy vörösbor ecetet, balzsamecetet, ritkábban tárkonyecetet, és más ízesített eceteket. Minden esetben ajánlom, kóstoljátok meg félig kész műveteket. Akkor még van lehetőség módosítani rajtuk! Hozzátenni igen, elvenni belőlük, nem! Ha valamit eltúlzottnak találtok, lehet ellensúlyozni. A sót cukorral, és fordítva, az ecetet olívával, és ha túl töménynek találod, még mindig tölthetsz hozzá vizet, vagy bort. Ez utóbbit bátran ajánlom! Én nagyon sok salátához használok fehér, és rozé bort. Vöröset nem, mert túl savas, és nem illik az összhangba. A hozzáadott zöld fűszerek is nagyon változatosak. Szívesen használom a kapor, a bazsalikom, a petrezselyem, az oregánó, a menta friss leveleit, és ezek különféle kombinációját ízesítésre. Úgy érzem, legjobban, néhány példa bemutatásával tudom illusztrálni változatos salátáimat. 
Ebben a salátában, minden van, aminek egy salátában lenni kell. Paradicsom, uborka, lila hagyma, paprika. Enyhén sózva, olíva olajjal locsolva, kevés kaporral, borsmentával összeforgatva. 

Egy igazi színes vegyes saláta. A paradicsom mellett, két színű paprika, uborka, újhagyma, kapor, almaecet, só, őrölt bors, zúzott fokhagyma van benne. 

Az alapanyag a paradicsom, mert rajongója vagyok. Nyári almát is vágtam bele, valamint újhagymát. Almaecetet, és kevés olívaolajat töltöttem hozzá. Kicsi só, és friss bazsalikom is került bele. Az alma, nem véletlen, hanem tudatos választás volt. Tapasztalataim szerint, kitűnően magába gyűjti a különféle fűszerek ízeit.

Enyhén csilisre csináltam ezt a salátát. A csili magját kikapartam, így csak az aromája maradt benne. Bazsalikommal, és rozé borral, valamint balzsamecettel készült. Természetesen, ez is enyhén meg lett sózva, mielőtt a többi fűszer rákerült volna.

Hatféle paradicsommal készítettem, kaporral, bazsalikommal, újhagymával, rozé borral, borecettel. Alig sóztam, és kevés fokhagymapor is került hozzá.

Írásom nem nyáron jelenik meg, hanem tél közepén. Ha máshogyan nem tudom emlékeztetni magam a paradicsom mámorító ízére, írok róla. Ez jelen esetben egészségemnek is jót tesz, de lényegesebb az, hogy írtam egy komolyabb összefoglalót a paradicsomsalátáimról. Ezek a jövőben biztosan újabbakkal fognak gyarapodni, tehát sosem lesz vége!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése