Költöztünk! Kertemmel foglalkozó oldalam egyik legnépszerűbb írása, de mégis sokan panaszkodnak, hogy nem találják. Valószínű nem jó helyen keresik. Tény, hogy a keresések legnagyobb része ide fut be főoldalamra, ezért néhány népszerű írásomat itt is duplikálom.
Ez az első írásaim egyike volt, és változatlan formában hozom át ide is.
Pár szó az ajvárról. Délszláv mártásként ismerjük. Ahány ház, annyi szokás. Az elkészítés módjában. Ismerhetjük zakuszka néven is, mert elkészítésük, szinte teljesen megegyezik. Minden valamire való balkáni háziasszonynak, meg van a saját receptje. A lényeg viszont ugyanaz. Mindenhol paprikából, padlizsánból, fokhagymából csinálják.
"Amikor az embert ellepik az ajándékok, akkor nincs szíve hagyni, hogy a kapott kincsek megromoljanak. Paradicsom, kápia paprika, padlizsán. Mi jut eszembe? Rögtön beugrott az ajvár, vagy ahogy azt máshol mondják zakuszka. Némi előkészület után elkészült a mártás.
Minden ment a turmixgépbe.
Pár perc alatt kész lett a mártás.
Padlizsán megszurkálva, sütőbe, 20 perc múlva követi a paprika, újabb 20 percig sülnek együtt, 220 fokon. Addig felaprítva 1 fej vöröshagyma, 1 fej fokhagyma, 4 paradicsom, 1/4 zeller. A sült paprika letakarva 10 percig, majd meghámozva. Egyszerűen le lehet húzni a héját! A padlizsán kikaparva. A hagymát, fokhagymát, zellert, és kevés csilit, serpenyőben bő olajon megdinszteltem, sót rendesen adtam hozzá, mivel eddig semmibe nem került ízesítő. Csombort, kakukkfüvet, rozmaringot tettem hozzá, saját szárított fűszereimből.
Mivel nagyon meleg volt, és én Hülye! nyakamban fényképezőgéppel főztem, rendesen fogyott a védőital is. Fröccs, száraz fehérborból. Csak így bírtam ki.
A végén mindent összeöntöttem, és 1 mokkáskanál nártium benzonátot hozzá téve összekotyvasztottam. Megkóstoltam! Még egy kevés sót elbírt.
Ne higgyétek, hogy úgy születtem. mindent meg tudok csinálni. Bátor vagyok, és kitartó. Úgy érzem, ez sem volt hiábavaló próbálkozás."
Így írtam nyáron. És ezt az álláspontomat most is fenntartom. Mivel írásom 2012 szeptemberében született, blogolhatnékom pedig 2013 januárjában támadt, az eltelt idő bebizonyította, hogy nem alkottam maradandót! Na nem azért, mert megromlott az ajvár. Nemrég állítottam ki a halotti bizonyítványt az utolsó üvegről. Tanulságos eset! Idén többet kell csinálni! Pedig ebből nem is adtam ajándékba, csak két üveggel. A többi szűk családi körben pusztult el. Dicsértessék a készítője! Mármint én! Most, hogy arcom szélesebb vásznú mint az Avatar, szívesen gondolok vissza a nyárra. Arra különösen, hogy sok finom dolgot csináltam. Alig maradt belőle valami. De jön még új nyár!
Ezt írtam tehát 4 éve, de úgy tűnik az ajvár most is népszerű.
Ez az első írásaim egyike volt, és változatlan formában hozom át ide is.
 |
Egy napon készült. Ajvár, Vitaprik. Kelendőek voltak! |
 |
Ajvár készítés fázisai. |
Pár szó az ajvárról. Délszláv mártásként ismerjük. Ahány ház, annyi szokás. Az elkészítés módjában. Ismerhetjük zakuszka néven is, mert elkészítésük, szinte teljesen megegyezik. Minden valamire való balkáni háziasszonynak, meg van a saját receptje. A lényeg viszont ugyanaz. Mindenhol paprikából, padlizsánból, fokhagymából csinálják.
Mikor először írtam róla máshol, így volt olvasható.
 |
Az Ajvár alapanyagai. Padlizsán, paprika, fokhagyma, zeller,hagyma, paradicsom. Só, bors, zöld fűszerek. |
Minden ment a turmixgépbe.
Pár perc alatt kész lett a mártás.
Padlizsán megszurkálva, sütőbe, 20 perc múlva követi a paprika, újabb 20 percig sülnek együtt, 220 fokon. Addig felaprítva 1 fej vöröshagyma, 1 fej fokhagyma, 4 paradicsom, 1/4 zeller. A sült paprika letakarva 10 percig, majd meghámozva. Egyszerűen le lehet húzni a héját! A padlizsán kikaparva. A hagymát, fokhagymát, zellert, és kevés csilit, serpenyőben bő olajon megdinszteltem, sót rendesen adtam hozzá, mivel eddig semmibe nem került ízesítő. Csombort, kakukkfüvet, rozmaringot tettem hozzá, saját szárított fűszereimből.
Mivel nagyon meleg volt, és én Hülye! nyakamban fényképezőgéppel főztem, rendesen fogyott a védőital is. Fröccs, száraz fehérborból. Csak így bírtam ki.
A végén mindent összeöntöttem, és 1 mokkáskanál nártium benzonátot hozzá téve összekotyvasztottam. Megkóstoltam! Még egy kevés sót elbírt.
Ne higgyétek, hogy úgy születtem. mindent meg tudok csinálni. Bátor vagyok, és kitartó. Úgy érzem, ez sem volt hiábavaló próbálkozás."
Így írtam nyáron. És ezt az álláspontomat most is fenntartom. Mivel írásom 2012 szeptemberében született, blogolhatnékom pedig 2013 januárjában támadt, az eltelt idő bebizonyította, hogy nem alkottam maradandót! Na nem azért, mert megromlott az ajvár. Nemrég állítottam ki a halotti bizonyítványt az utolsó üvegről. Tanulságos eset! Idén többet kell csinálni! Pedig ebből nem is adtam ajándékba, csak két üveggel. A többi szűk családi körben pusztult el. Dicsértessék a készítője! Mármint én! Most, hogy arcom szélesebb vásznú mint az Avatar, szívesen gondolok vissza a nyárra. Arra különösen, hogy sok finom dolgot csináltam. Alig maradt belőle valami. De jön még új nyár!
 |
És hogy lássátok, mire jó még az ajvár. Az egyik legnépszerűbb sütim.Aszalt paradicsommal, ajvárral, házi leveles tésztából. |
Ezt írtam tehát 4 éve, de úgy tűnik az ajvár most is népszerű.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése