Töltött káposzta fülével, farkával.

Senki sem mondhatja, hogy történetemnek se füle sem farka, mert hasonló módon éltem meg, mint ahogy leírtam.

Vannak nagy klasszikusok! Ezek közé tartozik a töltött káposzta is, amit ezer módon lehet elkészíteni, és soha nem lehet megunni. Nem is tudom, létezik-e egyáltalán valaki itt Közép- Európa szívében, ezen a 93036 négyzetkilométernyi területen, aki ne imádná a töltött káposztát.

De úgy alakult, hogy épp kórházba kerültem, majd amikor kijöhettem, nejem töltött káposztát készített, és nem volt alkalmam végigfotózni az eseményt. Pedig készültem rá! Sebaj, hiszen számtalanszor megtettem már az elmúlt évek alatt, és az archivált képek segítségével írok most is egy beszámolót. Írok, mert kell! Gyógyulásomat csak az segítheti elő, ha minél többet tornásztatom kezemet, és agyamat, de mi mással tenném mint azzal, ami életem része. A gasztronómia! 

Jelenleg többszörösen hasznos ez a tevékenység, mert gondolkodásra, munkára, és kitartásra kényszerít. Megtehetném, hogy egész nap fekszem az ágyban, és sajnáltatom magam, de az nem az én világom. És nem is lenne etikus! Családom tényleg sokat tesz értem, de nem csak rólam szól az élet. Ezért szedem elő sokszor azokat a dolgokat is, amikről más esetben nem írnék, de miért ne? Ráadásul haszna is van. Mindig is sokan olvasták bejegyzéseimet, és miért titkoljak el egy olyan ételt, ami elkészült, finom volt, és kicsit más volt mint a többi eddigi. Tehát innentől az elkészítés, a hozzávalók jönnek, mint konkrét tények. Azért dőlt betűkkel, hogy jobban elkülöníthető legyen a lényeg, a tőlem megszokott süketeléstől.

Hozzávalók:

2 fej káposzta,

60 dkg. savanyú apró káposzta,
1,5 kg. darált hús,
1 tojás,
2 marék rizs,
1 nagyobb fej hagyma,
3 gerezd fokhagyma,
3 evőkanál pirospaprika,
1 kávéskanál só,
kevés frissen őrölt bors.

néhány babérlevél,
1 evőkanál zsír,

1 kg. füle, és farka, egyéb csontos hús, és fejhús,
néhány szál csombor (borsikafű)
1 kávéskanál köménymag,
5 evőkanál liszt.

A fejes káposztáknak a torzsáját kivágjuk, köménymagot szórunk helyére, majd enyhén sós vízben feltesszük főni. 

A húsból, a tojásból, a rizsből, az apróra vágott hagymából, a szétnyomott fokhagymából, a pirospaprikából, és a fűszerekből összegyúrjuk a tölteléket, kicsit állni hagyjuk. Én minden esetben megkóstolom a tölteléket, ha szükséges utána ízesítem.

A káposztákat levelekre bontjuk, ereit kivágjuk majd belegöngyöljük a töltelékeket. Nagy méretű fazék aljára csontosabb húsokat teszünk, majd megszórjuk apró káposztával, a levelekből kivágott erekkel, és erre rakjuk körkörösen a töltelékeket. 

Amikor a fazékba az összes tölteléket beletettük, tetejét ismét megszórjuk apró káposztával, esetleg csilit, vagy csípős, hegyes zöldpaprikát teszünk rá,

amit a főzés után kivehetünk, tetejére tesszük a csombort, és néhány babérlevelet, annyi vízzel öntjük fel, amennyi éppen teljesen ellepi, és fedő alatt, közepes hőfokon bő 90 percig főzzük.

Zsírból, lisztből rántást készítünk, amit megszórunk paprikával, majd a káposzta főzőlevével temperálunk, csomómentesre elkeverve berántjuk a fazéknyi töltött káposztánkat.

Nagyobb fazekat válasszunk, mert a töltelékek dagadnak főzés közben, így könnyen kifuthat a lé.

Mint a töltött káposztát általában, tejföllel tálaljuk.

A munkát természetesen most sem én végeztem. Nejem kitűnő háziasszony, és a töltött káposzta elkészítése  az Ő reszortja. Szívesen, és kitűnően csinálja! Azért mindig keresek valami indokot, hogy ott kotnyeleskedjek a környéken. Második gyerekkor? Lehet. Az is tény, hogy a tölteléket én kóstolom meg. A kolbászhúst is mindig én ellenőriztem. A nyers hús az, amit Párom meg nem enne. Egyébként pedig amit tudok segítek normális esetben. De ebben az állapotban, ezt senki nem várná el tőlem! Az is nagy teljesítmény volt, hogy viszonylag kevés hibával már képes voltam az írásra. De nem hagyhatom el magam, mert az azt jelentené, hogy feladtam. 

De azt soha!

Kár lett volna kihagyni ezt az egyébként hasznos írást, de egyszer már megtettem. Akkor, amikor a képeket csináltam, de egyéb teendőim miatt mégis erre kényszerültem. Valahogy a sors úgy akarta, hogy gyógyulásom szolgálatába állítsa az elfelejtett töltött káposzta receptet, és annak leírását.

Na most mondja valaki, hogy történetemnek nem volt se füle, se farka!

Azért ezt még megmutatom! Valaki ezzel kommentálta egy csoportban a töltött káposztám fenti fotóját. Szó szerint: "Ez gusztustalan!a töltött kaposzta lejaratasa es a magyar gasztronomia szegyene.tiszta szegyen komolyan!"
Egy másik kommentelő, aki szemmel láthatóan nem értett egyet a hölgy iménti hozzászólásával javasolta, hogy töltse fel saját töltött káposztájának receptjét, és fényképét, összehasonlíthatóság végett. Ennyi! És én csodálkozok, hogy néhány hasonló jóindulatú hozzászólótól agyérgörcsöt kapok, és kezelhetnek utána a világba?
Nehéz a gasztrobloggerek élete!