Nyuszi ül a krumpliágyon, és a káposzta is megmarad.

A nyuszi ül a krumplin. Azért a krumplin, mert ebben az állapotban, a fűben, már nehezére esne. Egy kedves ismerősöm juttatta eszembe a nyuszit. Fia, nem nagyon ehet mást, így minden húsos ételt ebből az egyébként, rendkívül egészséges husiból kell készíteniük. A kolbászt is! Ezért jutott eszembe, hogy nyár végén csináltunk egyszer nyuszikát. Olcsón jutottunk hozzá. Amolyan "laszt minit" akcióban. Tudjátok, ha néhány nap van hátra a szavatosságból, akkor jelentősen leértékelik. Így jutottunk féláron a nyuszicombhoz. Mert a csomag csak combot tartalmazott. Mindjárt nyolcat, ami elég volt egy hétvégi lakomához. A nyúl elkészítésének is számtalan módja van. Lehet pörköltként, szalonnával, fokhagymával tűzdelve, és mivel ismerősöm már kipróbálta, kolbászként is fogyasztani. A kolbászhoz, egy kevés ipari szalonna szükségeltetik, mert a nyúlhús bizony nagyon sovány. 

Tepsis, tejszínes nyuszicomb, hagymás krumplival, 
párolt káposztával.

Mehet a sütőbe.

De most nem a kolbásszal foglalkozunk. A legegyszerűbb módszert választottuk. Mivel előhűtött állapotban volt, a villámpác mellett döntöttünk. Többes a szám, mert feleségemmel együtt szoktunk főzni, sütni. Én szívesen végzem az előkészületi munkákat is. Nagyon szeretek például, hagymát pucolni. Volt amikor 10 kilót pucoltam meg egyszerre. És nem a szabadban, hanem zárt térben! Egy idő óta nem bántja a szemem. Szerencsém van! 
A hagymát, nem véletlenül hoztam fel.

Fóliával lezárva.

Merthogy, ebbe a finomságba is került, jókedvvel, bőséggel. És fokhagyma is, még bőségesebben. Mivel úgy döntöttünk, hogy krumpliágyra ültetjük nyulam-bulamot, szeletelt kolompír került a sütőtálba. Kevés zsír fölé. A zsírral kezdtünk ugyanis. Szépen kikenve a jól bejáratott tálunkat. Párom, ezt szereti a legjobban. Elég nagy a családnak, hőálló, és látszik a cucc benne. Ez is lényeg, mert oldalvást kémleljük, a sütés eredményét. 
Hol is tartottam? A krumplinál. 

Tapsi-Hapsi megsülve.

Szép, vékony karikákra szelve, belerétegezve a tálba, majd hagymakarikák jöttek,  amikre a bepácolt nyuszicombok rá lettek fektetve. A pác, nem nagy talány. Sóval, borssal, rengeteg zúzott fokhagymával, kevés kakukkfűvel, mustárral, olajjal kevertük ki. Mindezekkel jól be lettek dörgölve a combikák, és még masszázst is kaptak, az eredményesség érdekében. Mindezek után, egy pohár főzőtejszínnel megöntöztük. Locsolóverset most nem mondtam, de rákerült az egész pohár. Míg nejem a tálat lefedte fóliával, addig én elfogyasztottam a locsolásért járó jutalmamat. Mert a locsolásért jutalom jár!

A párolt káposzta készítése.

Ennek a jutalomnak, máris kulcsszerepet szánok. A tervben, ugyanis szerepelt, a párolt káposzta a nyúlúr mellé. Azt nagyon szeretem! Enni is, és csinálni is. Több elkészítési módját ismerem, és gyakorlom. Ezúttal sárgarépával, hagymával, almával, fehérborral, és fehérbor ecettel  csináltam. Mondtam, hogy visszatérek a jutalomra! A kibontott száraz fehérborból, ugyanis jócskán löttyintettem a párolt kápira is. Nem ördöngös dolog. Én jobb szeretem, ha nem túl szálas a káposzta, tehát nem gyalulom, hanem szeletelem. Hagymát, úgyis pucoltam a nyuszihoz, így jutott ebbe is. 

Almás, sárgarépás,
 párolt káposzta.

Egy fej káposztához két fej hagyma, 3 alma, vékony csíkokra vágva, kevés szorbit (én nem cukorral csinálom, betegségem miatt, de nyugodtan tehetsz cukrot is hozzá) só, őrölt bors, ecet, és egy pohár fehérbor. 2 deci. Ez a fővés során úgyis elpárolog, és nem árt senkinek. Mivel répa is került hozzá, azzal kezdtem. Kevés olajon, rövid dinsztelést kapott, majd ment hozzá a hagyma, és kisvártatva a káposzta is. Ha párolt káposztát készítesz, válassz nagy fazekat! Össze fog esni, de a kezdetnél, nagy a térfogata. Kb. ötödére csökken a fazékban, a párolás során. Bent van a répa, a hagyma, a káposzta, megsózzuk, borsozzuk, kap egy kanálnyi fehérbor ecetet,  majd ráöntjük a nedűt. És lefedjük. Na nem zárjuk kettőre a tetejét, mert ahogy kicsit összeesett, máris levehetjük a fedőt. Tudom! Van, aki először cukrot karamellizál. De mivel én nem cukorral, hanem szorbittal csinálom, azt nem szokás megpirítani. Mindent beletettem, Répa, hagyma, káposzta, borocska, só, bors, ecet, szorbit. Igen! Most jöhet rá, egy kanál mustár, és kevés morzsolt csombor (borsikafű) Ez a fűszer, elveszi a káposzta, és a bab azon kellemetlen tulajdonságának jelentős részét, hogy szelet hajtson. Kellemetlen dolog, de a sombor segít! Már csak az alma maradt. Vékony szeletekre vágva, a legvége felé kerül a fazékba. Rövid ideig párolódik a már megpuhult anyagokkal, és kész az egész. Nem kell nagyon megpuhulnia! Én úgy szeretem, hogy kicsit roppanjon! Gondolom, mások is. Közben, a nyuszi is kész lett, és már lehet is tálalni. Egy finom, egészséges étel sült, párolódott belőle. 

Minden összefügg! A nyúl, szereti a répát, és a káposztát. Én szeretem a fehérbort, és a hagymás, fokhagymás ételeket. A családom szereti a nyuszit, krumpliágyon, párolt káposztával. A kutyám szereti a nyuszi csontot. Mi pedig mindannyian szeretjük egymást. Ugye, hogy jó nekünk!!!

A kész "mű"