Töltött paprika, avagy... a TV paprika rejtélye.

Hosszú ideig rejtély volt számomra, hogy a piacon miért hívják, a szép zöldpaprikákat TV paprikának. Tudatlanságom, hosszú éveken át nyomta a lelkem, mígnem egyszer csak megvilágosodtam. Kitaláltam! Nyertem egy hangszórót?

Látványnak sem utolsó. Töltött paprika, bazsalikomos paradicsomszószban.

Mindez akkor történt, amikor némi gyakorlatot szereztem a gasztronómiában. Akkor, amikor a gyakorlatot szereztem, még simán csak főzésnek hívták, de most adjunk a divatnak. Szóval kigyúltak a fények agyam titkos csatornáiban. Magamtól! Nem kellett tanfolyamra járni. Az ismeretségembe tartozó, jelentős létszámú leányismerős sem segített, hanem csak úgy jött. Rájöttem, hogy a TV nem a konnektorba dugott képmegjelenítő eszközt takarja, hanem a "tölteni való" kifejezést rejti. Ettől kezdve prófétája lettem, a töltött paprikának. El is tudom készíteni, de ezt a nemes feladatot, általában Párom vállalja magára. Szívesen teszi. Ismeretségünk túl van a krisztusi koron. Mindketten gyerekkorunk óta főzünk saját családunknak. Elsőszülöttként, rám is hárultak olyan teendők, amiket szüleim távollétében, nekem kellett megoldani. Ezek közé tartozott a főzés is. Megjártam a hadak útját. Könnyebbtől a nehezebb felé haladva. Mint, ahogy feleségem is. Mikor összekerültünk, egyikünknek sem okozott gondot, főzni valamit mindkettőnknek. De a töltött paprika, nekem valahogy kimaradt a repertoárból. Elméletből, ezen a téren is "feketeöves" vagyok, így bármikor nekiállhatnék, és fejből meg tudnám csinálni, de miért tegyem, mikor ott a szépasszony a konyhában. A kukta feladatát természetesen szívesen vállalom magamra. Nem is kukta hanem, mivel konyhalány alkatilag nem lehetek, "konyhafiúnak" hívnám ezt a munkakört.

1 kiló húshoz, általában 
20 paprika szükséges.

Mivel az előkészítés az én feladatom, a folyamattal is tökéletesen tisztába vagyok. Egy barátom minden receptje úgy kezdődik, hogy végy öt kiló hagymát! Ebbe nem kell annyi, de szoktunk bele tenni. 1 kiló darált húshoz, 3-4 fejet is. A darált hús lehet sertés, vagy pulyka. A marhahúst, ehhez az ételhez, nem ajánlom!

A töltelék hozzávalói.

A töltelékbe kell még 1 tojás, só, bors, pár gerezd fokhagyma, 1 nagy marék rizs, őrölt pirospaprika, és ha szereted, tehetsz bele bazsalikomot, petrezselyem zöldet is. A paradicsomos ételeket elképzelhetetlennek tartom bazsalikom nélkül, ezért mindig teszek hozzá. Illetve teszünk.
A töltelékkel kezdünk. A hagymákat nagyon apróra vágjuk. Van, ahol le is reszelik, de mi annyira nem vagyunk finnyásak, ha a töltelék nem csak nyomokban tartalmaz hagymát. A fokhagymával is ugyanúgy teszünk, mint vörös társával. Összekutyulódnak a darált husival, a tojással, a sóval, borssal, őrölt paprikával, rizzsel, és zöld fűszerekkel. Én mindig megkóstálom, már nyers korában. Fő a biztonság! Most, hogy kikavartuk a tölteléket, nekiállhatunk paprikát csumázni.A tölteléknek úgysem árt a pihentetés.

Paprikatömés, nagy gyakorlattal!

Hallottam róla, hogy van, aki főleg biztonsági okokból előfőzi a rizst. Gyakorlatlan háziasszonyok, nem járnak rosszul vele! És mi sem velük. Biztosra mennek. Elkerülik ugyanis, férjük összevont tekintetét, a keményen maradt rizsszemek ropogtatása közben. Melyik feleség látná szívesen az asztalnál, férje képében Kiszel Tündét? Hát én nem! De nálunk ez már nem fordulhat elő. Az Asszony, aki egyébként az Első  Feleségem, olyan rutint szerzett a töltött paprika főzése területén, hogy vakon megbízok benne!

A fazékban, szépen, sorban.

Mindig elkalandozok! Szóljatok rám! Hol is tartottunk? Szerintem a paprikacsumázásnál. Én egyszerűen, benyomom kicsit a szára felől, és ki tudom húzni a magházat. Ha párom csinálja, körbevágja. Precízebb, de időigényesebb megoldás. Természetesen, a paprikát előttem megmossuk. Férfiemberként tudom, hogy nem mindig teszek eleget oldalbordám higiéniai követelményeinek. A főzés során, a magas hőmérsékleten, nem csak a baktériumok, bacilusok, de még az UFÓ-k is elpusztulnak. De az Asszonynak mindig igaza van. Meg kell mosni! Punktum! A töltést viszont mindig Őkelme végzi. Óvatosan, nehogy kirepedjen a paprika. Fura mód, láttam már, hogy a paprika csúcsát levágták. Könnyebb tölteni, mert nem szorul bele levegő. De megfelelő gyakorlattal, finom kacsókkal, nem lehet probléma. Nem szabad megtömni, mert a rizs dagad ám! A megtöltött TV paprikákat, pedig szépen el kell rendezni a fazékban. Ezúttal is a jól bevált 12 literes Jumbo kapja a főszerepet. Nem lesz tele, de ez a biztonságos.
És akkor alá lehet tüzelni. Ha kedved szottyan, krumplit is főzhetsz hozzá. Van, aki külön, vízben főzi meg a megtöltött paprikákat, de sokan -mint mi- már a fűszerezett paradicsomszószban. Ez utóbbi finomabb szerintem.

Ezt a töltött paprikát külön főztük.
Külön a szósztól, és a krumplitól.

Az előbbit viszont szebben lehet tálalni. Mindkettőre mutatok be fényképes példát, tehát tessék kukkerelni! Mivel mi, az eleve paradicsomszószban főzést választjuk, ilyenkor kerül a fazékba egy fél literes paradicsomsűrítmény, majd az egész annyi vizet kap, hogy ellepje. Kerül a lébe, egy kis apróra vágott bazsalikom is, de csak az utolsó stádiumban. Ezután, fedő alatt főhet. Mindaddig, amíg meg nem puhul a rizs. Ebben a folyamatban, már nem veszek részt tevékenyen, de emlékezetem szerint, másfél  óráig fő lassú tűzön a cucc.

Ez együtt főtt a szósszal. Nekem 
ez a nyerő!

Nem forralva! A legvégén ez is be szokott lenni rántva. Mert így lehet még sűríteni a szószt. Mert az sűrűn jó. Lehetne keményítővel is sűríteni, de az már majdnem reformkonyha. Mi pedig nem vagyunk nagy reformerek. A jól bevált megoldást választja a Kedves. Én sokkal kísérletezőbb vagyok, de ez nem az én kajám volt. Az elfogyasztásában viszont tevékenyen kiveszem a részem, hiszen ez is családunk egyik nagy kedvence. Még akkor is, ha Áron ezt is meghámozza. Most lett húsz éves. Majd változik az ízlése. Türelemmel kivárjuk, és sok TV paprikát dolgozunk fel a közeljövőben. Majd a nyáron!