Bográcsos körömpörkölt lapockával, füstölt hússal

Máskor ilyenkorra túl voltam már néhány bográcsozáson, de idén saját kertemben ez volt az első. Szép volt az idő, és ezúttal saját családom tartott igényt szakmai tapasztalataimra, gasztronómiai vagányságomra. Tény, hogy nem fakanállal kezemben születtem, de a bográcsot, mint főzőeszközt szívesebben idomítom, mint a fazekat a konyhában. Pasiból vagyok én is, és valahogy a bográcsos ételek készítésére alkalmasnak tartanak bennünket, még a legszőrösebb szívű amazonok is. A múltkor egyik jeles képviselőjüktől megkaptam, hogy férfiembörnek konyhában nincs helye! Tudom, ez szélsőséges eset, de szerintem az említett hölgy valóban így is gondolta. Mily szerencse, hogy nem a feleségem!

Nálunk más a helyzet! Látva a gyönyörű időt, nejem megkérdezte: Nem akarsz valami bográcsost csinálni a hétvégén úgy, hogy két napra elég legyen? Na erre kapható vagyok!
Két lehetőség van! Vagy konkrét listával fejében érkezik az ember bevásárolni, és ilyenkor meghatározott a vásárlás iránya. Vagy megy az ember feje után, először a húspultot meglátogatva, és hirtelen felindulásból dönt.

Sűrűbben választom ez utóbbi megoldást, mert az akciós áruk mindent felülírhatnak. Most is így történt! Látva a gyönyörű körmöt, már el is dőlt a bográcsozás iránya. Köröm lesz, de kell bele hús is, hogy ne csak kiskutyámnak legyen jó napja. Meglepő módon a családban csak ő szereti a csontot! A storryt már leírtam, most jöjjön a lényeg. Az, hogy miből mennyi.

Hozzávalók:

2,5 kg. köröm, (4 db.)
70 dkg. sertés lapocka,
30 dkg. füstölt sertéshús (lehet fej, oldalas, nyúlja, vagy bármilyen füstölt hús, esetleg kolbász)
1 kg. hagyma,
1 kiskanál köménymag,
2 kanál őrölt pirospaprika,
1 csili paprika,
1 üveg natúr lecsó, (esetleg friss paprika, paradicsom)
só,
néhány szál friss kakukkfű,
1 dl. száraz fehérbor,
2 kanál zsír.

A húst előkészítettem, (a körmöt feldaraboltattam a hentessel) a lapockát, és a füstölt húst felkockáztam. A hagymát feldaraboltam.
Kevés zsíron először kipattogtattam a köményt, majd a hagymát megdinszteltem. Ezután a bográcsba került a csontos köröm, amit enyhén megsóztam, majd felöntöttem annyi vízzel, hogy éppen ellepje.

Jó egy órát főtt így, majd hozzáadtam a füstölt húst, és a csilipaprikát  is. Újabb félóra főzés után bográcsba került a felkockázott friss lapocka. Ismét főtt az egész bő félórát, majd a lecsót hozzáöntöttem. Mikor a köröm már kezdett lefőni a csontról, akkor kezdett megpuhulni a friss lapocka is. Egy utolsó ízpróba következett, de már nem kívánt semmilyen fűszerezést a hús. A legvégén kevés borban elkevertem az őrölt pirospaprikát, és hozzákevertem a már elkészült pörkölthöz. 

Sem borsot, sem fokhagymát nem főztem bele, de nem feledékenységem miatt. Így terveztem! Egyedül a sorrendet gondoltam át előre az átlagosnál jobban. Jól tettem! Nagyon kellemes ízű, enyhén csípős, de bőséges szaftú finom pörkölt lett a vége. Még a köretet sem erőltettem hozzá, csak úgy mezítlábasan köret nélkül, friss puha kenyérrel ettem, és jól is laktam vele. Családom, és kutyusom is, utóbbi a csontokkal, amiért már a főzés közben sorban állt. De türelmes volt, és kivárta sorát. Tudta, hogy én nem annyira szeretem a csontot, mint Ő.
Eddig sem fukarkodtam bejegyzéseimben a fázisfotókkal, de most lehet, hogy az átlagosnál többet töltöttem fel.
Legalább képekben is látszik a főzés menete. Gondolom, senki nem haragudott meg miatta!