Töltött paprika, indukciós főzőlapon

Készítettünk már töltött paprikát számtalanszor, és most sem különbözött sokban az elkészítés a többitől. Egyedül a főzési módszer, mert ezzel avattuk fel a szülinapomra kapott indukciós főzőlapot. Tudom, sokan használjátok, és tapasztalataitok is vannak alkalmazásával kapcsolatban, de hátha tanácsaim hasznosnak bizonyulnak mások számára is.

A főzőlapon, nem minden edény használható! Nézzétek meg az edény alját, mert ott jelölik alkalmas-e az indukciós tűzhelyre. Mivel a főzés a mágnesesség segítségével jön létre, általános, hogy vas, vagy acél edények alkalmasak rá. (állítólag, egyes Zepter edények sem) A sütőlaphoz külön vásárolható rátéttel, más edény is használható vele, de ezzel kapcsolatban nincsenek tapasztalataim. Nem használati utasítás írása volt a célom, de azt mindenképpen ajánlom, hogy az első üzembe helyezés előtt olvassátok el. Általános tapasztalatom, hogy ha megszokjátok, lényegesen könnyebb dolgotok lesz, mint a gázzal, vagy villannyal.
Eddig szó nem esett a töltött paprikáról, pedig a mai nap eredménye mégiscsak az volt. A fűszerezése semmiben sem különbözött az eddigiektől, hiszen kedvesem ebben profi! A különbség csak annyi volt, hogy ma nem a 12, hanem a 8 literes fazékban készült. Kevesebben voltunk, elég lett ez is. Lássuk a hozzávalókat:

1 kg. darált hús (legjobb a dagadó, vagy a lapocka)
1 nagy fej hagyma nagyon apróra vágva, (ez lehet ízlés szerint több is)
1,5 marék rizs,
2 tojás,
só, őrölt bors,
1,5 - 2 kg. tölteni való paprika (annyi, amennyibe a húsos tölteléket lazán bele lehet nyomni)

1 doboz paradicsompüré (1/2 liter)
zsír, liszt a rántáshoz.

A tölteléknek valókat összegyúrjuk, majd a megmosott, kicsumázott paprikákba lazán beletöltjük. (a töltelék a főzés során dagad, így ne töltsük túl, mert a paprikák különben kirepednek!) A paprikákat sorba rakjuk a fazékba, annyi vizet teszünk rá, hogy ellepje, kicsit megsózzuk, majd felforraljuk. (Ez az indukciós lapon 240 fokon, nem egészen 3 percet igényelt.) Ekkor a hőmérsékletet lecsökkentettük 140 fokra, és hozzáadtuk a paradicsomszószt is. Mikor ismét felforrt, a hőmérsékletet 80 fokra csökkentettük és fedő alatt főztük. (érdekesség, és az indukciós főzés jellemzője, hogy a hő emelésével, azonnal!!! forrni kezdett.)  A főzőlap kényelme, leginkább ebben mérhető le. A lap a főzés közben is hűvös marad, csak az edény hőmérsékletét veszi át. Kaptam egy tanácsot közben, hogy azért a "fazekat ne kapjam az ölembe!" És valóban! A fazék, ugyanolyan forró, mintha a gázról, vagy villanyról kaptam volna le. Az is biztos, hogy az ebben készített kaják, szinte egyáltalán nem éghetnek le. Ha viszont ebben melegítjük a már megfőzött ételt, ez is lehetséges! A főzési hőmérséklet azonnali növelésével, ill. csökkentésével kényelmessé tehető a főzés. Nem fut ki a tej, mert hirtelen csökken a hő, és nem kell várni rá. Mikor már szemre is megfőtt a töltelék, kevés zsírból, és két kanálnyi lisztből rántás lett kikavarva, és az egész, még egyszer fel lett rottyantva. 

A főzőlapon lett volna lehetőség a főzés idejének beállítására is, de ezt nem használtuk. A teljesítményt is időközben visszavettük, mert az 1600W nem volt szükséges. Pár perc után 1000W teljesítményre kalibráltam a főzőlapot. Ekkor viszont a hőmérsékletet is vissza kellett állítani, mert az automatikusan az alapértékre 240°-ra ugrott.
A főzés, így is minimális figyelmet érdemelt. Előfordult, hogy a fedő alól kifutott a lé, de nem égett a tűzhelyre, hanem törlőronggyal gond nélkül letörölhettük. A főzőlapon nincs rés, amibe bármi beleszivároghatna, használat után, csak meg kell törölni.

A puding próbája természetesen, az evés. Miben más, az így készült töltött paprika a többitől? Szinte semmiben ízre. Nejem ebben nagy spíler! Ami viszont más volt: kb félannyi idő alatt lett kész, mint máskor. És még valami nagyon fontosat vettem észre! Én úgy szeretem a paprikát, hogy amibe töltöttem, az is roppanós maradjon, amennyire lehetséges. Mivel más a főzés technológiája, ez most olyan lett, ahogy szeretem. A töltelék tökéletesre főtt, egyetlen főtlen rizsszem nem volt benne, a paprikaburok, mégsem esett szét.
A technika eme vívmányát tehát percek alatt megszerettük, és biztosan sűrűn fogjuk használni. Ha van rá lehetőségetek, Ti is próbáljátok ki. Azoknak pedig, akik más módon készítik a töltött paprikát, tudok korábbi receptekkel szolgálni. Legutóbb pl. így készült.