Lecsószezon van, de nálam nem az a szokás, hogy statisztikát akarok javítani. Ezért nem minden általam sütött, vagy főzött ételről írok külön, hanem időnként a hasonló ételeket egy csokorba gyűjtöm, és együtt adom közzé elkészítésük módját. Így van ez idén nyáron is. Még az is előfordulhat, hogy később új receptet fűzök hozzá ehhez az íráshoz, mert minek írjak külön újabb cikket, hiszen az alap, abban is ugyanez lesz. Tettem már ilyet saláták, és a muffin esetében is.
Igazi Hungarikum, bár számos más nemzet is magáénak tartja a lecsók különféle fajtáit. Ilyen a Francia ratatouille is, ami szintén lecsó, de más alapanyagokból készül mint a mienk. A balkáni, az Olasz, a Török, és számtalan más térség is magáénak tartja a lecsót. A legegyszerűbb, leggyorsabb nyári étel. Az alapja a hagyma, paprika, és paradicsom. Ezeken kívül, sok más alapanyaggal növelhető élvezeti értéke. Füstölt, és másféle kolbászokkal, virslivel, debreceni párossal, krinolinnal, szafaládéval, és a már nevében is felhasználására utaló lecsókolbásszal. Dúsítható rizzsel, kölessel, hajdinával, gerslivel, és más gabonafélékkel. Jól tűri a gombát is, de mint kiderült a babot is. Önmagában, de köretként, vagy raguként is fogyasztható. Szóval, igen sokoldalú. El is határoztam, idén minél több lecsót, és lecsós ételt készítek.
Megint, amolyan alapreceptet fogtok kapni tőlem, aminek a felhasználásával sok ételt tudtok elkészíteni. A lecsó alaprecept pedig a következő. Ez az én bevált alapom, ami természetesen nem szentírás! Az én hozzávalóim:
1 kg. lecsópaprika,
0,5 kg. paradicsom,
3 -4 fej hagyma.
Ezeken kívül kevés zsír, vagy étolaj, só, őrölt bors, esetleg pár gerezd fokhagyma, és csípős paprika, kinek - kinek ízlése szerint.
Én mindent rusztikusra vágok, tehát nem aprózom feleslegesen a hozzávalókat. A hagymát is vastagabb félkarikákra, a paradicsomot negyedre, vagy ha nagyok a paradicsomok, kicsit apróbbra, a paprikát is 1 centis karikákra vágom.
A hagyma megdinsztelésével kezdek. Ezután beleteszem a fokhagymát, majd megsózom. Szinte azonnal jön hozzá a paradicsom, amit hagyok, hogy kicsit szétfőjön. Ekkor teszem hozzá a paprikát, amit csak addig főzök, hogy roppanós maradjon. Így a legjobb! A hagyma, és a paprika megkülönböztethető, a paradicsom, egy viszonylag semleges, de mégis kitűnő ízhordozó.
Rövid főzést igényel. Serpenyőben, fazékban, lábasban, ha több vendégnek készítjük bográcsban, sőt akár wokban is csinálhatunk lecsót. A főzése közben ízlés szerint adhatunk bele frissen őrölt borsot, csípős paprikát őrölve vagy frissen, és van, aki a színe miatt őrölt pirospaprikát is tesz hozzá. (én ezt felesleges luxusnak tekintem, mert lehetőleg többszínű paprikából csinálom inkább) A lecsópaprikában is vannak színesek, de ha nem, néhány kápia, vagy pritaminpaprika színesebbé teszi.
A lecsó tehát jó önmagában, kitűnő egytálétel, nem mellesleg rendkívül egészséges, akár vegetáriánusoknak is. Ha esetleg sült szalonna kisült zsírján kezdünk hozzá a hagyma pirításának, akkor természetesen, ez már nem igaz.
Rizzsel sokat turbózhatunk rajta, de más gabonafélékkel is. Egyszerűen, szórhatunk rá nyers rizst, amivel a lecsó levét felszívhatjuk, így egységessé téve ételünket. Ilyenkor kevés vízzel, vagy alaplével pótolni is kell a felszippantott nedvességet. Adhatunk hozzá előfőzött rizst, vagy maradék rizsköretet is. Ebben az esetben nincs szükség alaplére, vagy vízre!
Az így kapott rizses lecsó önmagában is kitűnő étel, de akár szolgálhat köretként is. Például sült húsok mellé. A rizs, és a lecsó kombinációira azért hozok két példát.
Fokhagymás tarja rizses lecsóval |
Lecsós sertésszelet rizzsel. |
Rizses lecsó, csirkemell csíkokkal. |
Lecsós csirkemáj sütőtálban. |
A különféle kolbászok, valamint a virsli is nagyon illik a lecsóba. Az alap, ebben az esetben is ugyanaz, és a virslit is hozzáadhatjuk főve, vagy választhatjuk az, hogy a lecsóval együtt főzzük meg. A virsli is gyorsan megfő, tehát mindössze annyira kell figyelni, ha főtt virslit teszünk hozzá, azt a legvégén, ha nyers, de karikára vágott virslit, azt a paprikával együtt adjuk hozzá.
Én még ezen kívül is végeztem rajta egy srófolást, mert egy dupla csavarral főtt babot is tettem bele. Nem bántam meg ezt sem. Az előre megérzett ízharmónia bevált, és aki kóstolta, mind dicsérte. Ebben sem volt semmi különös, hiszen a babot beáztattam, majd másnap megfőztem, sós vízben. Főve, virslivel együtt került hozzá az alapreceptben leírt módon főzött lecsóhoz.
A natúr lecsón kívül, talán a legegyszerűbb a tojásos lecsó, amikor tojással dúsítjuk lecsónkat. Ezt nem illik mással enni, mint friss, puha kenyérrel, amivel a szaftot tunkolhatjuk, és a végén, akár szárazra is törölhetjük vele a tányért, de akár a serpenyőt is. Ezt nem is illik másban tálalni, mint amiben készült. Elkészítése rendkívül egyszerű. A kész lecsóra, annyi lazán felvert tojást ráütni, amennyit felvesz. Az általam leírt alaprecepthez 6 - 10 tojás adható. Attól függ, mennyire szeretitek tojásosan a lecsót.
A lecsófogyasztásnak nincsenek etikai szabályai. Nem vagyok benne biztos, hogy bármelyik 3 Michlein csillagos étterem étlapján találkozhatunk vele. Bár, szerintem mindenhol kezdenek rájönni, nem csak a flancos, drága ételek eladhatóak. És a lecsó is variálható. Nagyon sokféleképpen. Mivel ebben a pillanatban jutott eszembe, le is írom, mert a szó elszáll az írás megmarad. Az előbb a tojásos lecsóról írtam. Eszembe jutott, ha szarvasgombát rakok tojás, de rizs közé is, akkor mindkettő átveszi a szarvasgomba semmihez nem hasonlítható fűszeres aromáját. Időnként, barátom meg szokott lepni vele, így legközelebb ezt sem felejtem el! A lecsószezon, szerencsére október végéig eltart, mindaddig, amíg van friss, finom, húsos, Magyar PAPRIKA.
Azt pedig, hogy nem csak engem foglalkoztat a lecsó, az ÍzesÉlet oldalán található eszmefuttatás bizonyítja legjobban (az eredeti cikk itt)
A lecsófőzésben egyetlen dolog biztos, mégpedig az, hogy a lábasba kerülnie kell valamilyen zsiradéknak, vöröshagymának, paprikának és paradicsomnak. Itt be is fejeződik az össznépi egyetértés a lecsó mibenlétét illetően. És hogy miről szólnak a viták? Lássuk!
1. Zsíron, vagy olajon készüljön-e az étel?
2. Kockára vagy szálasra vágjuk-e a hagymát?
3. Karikára, csíkra vagy kockára szeleteljük-e a paprikát?
4. Héjazzuk-e le a paradicsomot vagy sem?
5. Egyszerre tegyük-e oda főni a paprikát és a paradicsomot, avagy egymás után? Melyik legyen az első?
6. Kolbásszal, virslivel, szalonnával dúsítsuk-e az ételt, vagy legjobb az csak a maga természetes egyszerűségében?
7. Rizzsel, tojással, nokedlivel, tarhonyával, vagy mindezek nélkül?
8. Csípősen vagy édesen?
9. Pirospaprikával vagy nélküle?
10. Bográcsban, lábasban, tepsiben?
Az én írásomból is kitűnik, hogy hasonló gondoltok jutottak eszembe nekem is a lecsó kapcsán. Kár, hogy előbb nem olvastam el az előbbi kérdéseket!
Babos lecsó fergeteges ötlet! Ilyet még nem ettem eddig. Nagyon jó!
VálaszTörlés