Nem is olyan régen, összefutottam egy kedves ismerősömmel egy bevásárlás során, és szó esett a májpástétom elkészítéséről. Akkor megígértem, ha legközelebb csinálok, megosztom vele. Na meg természetesen, veletek is. Most megtörtént, így az ígéret szép szó...
Nehogy azt higgyétek, hogy megnéztem a bolti kenőmájas összetevőit, a sok E betűs vegyszert, sőt az internetet sem kezdtem böngészni mások receptjeit. Ha az ember kis rutint szerez, akkor megérzi az ízeket, és megsejti mik vannak, egy addig még meg nem csinált ételben.
Valamikor régebben ettem egy házi füstölt májast, aminek kitűnő majoránnás íze volt. Elhatároztam, hasonlót csinálok, de füstölni nem fogom, valamint megbolondítom egy olyan alapanyaggal, ami eszébe nem jutna senki másnak, csak nekem. Egyszerűen azért, mert szeretem az ízét, pedig kicsit jellegtelen. Nem is csigázom tovább a fantáziátokat, hanem hozom a bevásárlólistát, később a munkamenetet is.
2 fej hagyma,
3 gerezd fokhagyma,
1 kávéskanál olaj,
1 db. nagyobb paradicsom,
3 db. sárgarépa,
100 g. vaj,
só, őrölt bors,
1 kávéskanál majoránna,
1 csipet csombor, (borsikafű)
1 dl száraz bor,
kevés keményítő.
A répát karikára, vágom, majd enyhén megfőzöm. (nem puhára, hanem félkeményre) Közben apróra vágom a hagymát, felcsíkozom a fokhagymát, a paradicsomot felaprózom.
Kevés olajon megdinsztelem a hagymát. Hozzáadom a májat, majd addig pirítom, míg kifehéredik. Ekkor felöntöm a borral, valamint hozzáadom a paradicsomdarabokat, a répát, a fokhagymát, és az összes fűszert. (sokan félnek, hogy a máj megkeményedik a fűszerezés, sózás hatására, de ebben az esetben, úgyis turmixoljuk, így ennek nincs jelentősége. Addig főzöm, míg a májat megnyomva, nem szivárog belőle rózsaszín lé. Ha rusztikusra szeretnéd készíteni a pástétomot, vegyél ki a májból, néhány szép darabot, és vágd apróra.
Ezeket a turmixolás után visszakeverjük a pástétomban és így növeli az élvezeti értékét. Kevés vizet töltök rá, és addig főzőm, míg mindent szét lehet nyomni a serpenyőben, valamint a leve is elfő. Hozzáadom a darabolt vajat, és megszórom kevés étkezési keményítővel. Mikor a vaj elolvadt, összeturmixolom az egészet. Lehet darálni is, vagy robotgépben pépesíteni. Tanácsos egy edénybe kanalazni, és egy pár óráig hűtőben érlelni. Akár azonnal is fogyasztható, de szebben kenhető, ha kicsit hűsölt a frigóban.
Gondolom, észrevettétek, mi a szokatlan benne. Igen! A répa. Sok ételhez teszek, mert nem hivalkodó az íze, és semleges töltő, sűrítő anyag. Most is jól gondolkoztam.
Mit tudok még ehhez hozzátenni? Szinte semmit. Hacsak annyit nem, hogy fillérekből, a kész májkrém árának kevesebb, mint feléből kihoztam a cuccost. Az viszont biztos, hogy egészen más az állaga mint a kenőmájasnak. Más a textúrája, könnyebben kenhető, nem beszélve arról, hogy saját kedved szerint ízesíted. Nekem, és családomnak nagyon bejött a majoránnás fokhagymás íz. Lehet, hogy legközelebb teszek bele egy kis csilit is. A répa sem fog kimaradni belőle!
Update: Szerintetek, ha az elkészülésétől számítva, fiam minden vacsorára ebből evett, amíg volt belőle, az jó jel?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése