Szecsuáni sertés sok zöldséggel, egyszerűen.

Már sokszor leírtam, soha nem dolgozok receptből. Hacsak nincs konkrét elhatározás, ételeimről általában a pillanatnyi instrukciók döntenek. Sokszor előfordul, hogy meglátok valami szépet a boltban, piacon, végiggondolom, mi van otthon, és már vásárlásnál beindul az agyam. Így utána nekiállok alkotni. Ez aztán, természetesen, menet közben is változhat, kivéve a sorrend, amivel az ételek a serpenyőbe kerülnek. Különösen akkor, ha kínai jellegű ételt készítek. Természetesen, nem recept után, szabadon.

Biztos halottátok már, hogy a kínai konyhában, ami mozog megsütik, ami nem mozog, azzal fűszerezik. Megnyugtatok mindenkit, a mai kajában, nincs mozgó alkatrész!
Másokkal szemben, talán könnyebb helyzetben vagyok, mert sok étel alkotórész található konyhámban, és bizonyos fűszerekért sem kell a boltba menni, mert megtalálható a polcon. Nem vagyok fűszermániás, de legalább ötven, különféle fűszer található konyhámban, aminek egy részét én termesztettem, jelentős részét nyertem különböző receptversenyeken, és csak a legkisebb hányadát vásároltam. 
Történt még valami. Egy receptoldalra feltöltöttem 150. receptemet, de előtte megkérdeztem, ki mit szeretne látni. Végül is egy bográcsos vaddisznópörkölt lett a jubiláló, de megígértem egy kedves virtuális barátomnak is egy tésztareceptet. Nem ez volt az első elgondolásom, de a körülmények így alakultak. Az első verzió sem marad el, hanem az lesz a következő. Az mediterrán tésztaétel lesz. Most lássuk a legutóbbit!

Ezekből készült:

20 dkg. sertés lapocka,
2 db sárgarépa,
1 kisebb cukkini,
1 db zöldpaprika,
1 kis csili,
1/2 hegyes zöldpaprika,
1 fej lila sonkahagyma,
4 szál újhagyma,
3 gerezd fokhagyma,
1 kanál szójaszósz,
1 kiskanál gyömbérpor,
kevés só,
20 dkg. wok tészta (hernyótészta)

A húst, enyhén sós vízben, egy darabban, feltettem főni. Közben, minden hozzávaló zöldséget hasábokra (batonra) vágtam. Mikor a hús megfőtt, azt is felcsíkoztam. Serpenyőben (wok) napraforgóolajat forrósítottam, és beletettem először a répát. Megsóztam, majd öntöttem bele kevés hús alaplét, és 1 kanálnyi szójaszószt. Ezután került hozzá a hagyma, az újhagyma, a fokhagyma, a csíkokra vágott paprika, majd a cukkini is. 1 csili, és kevés csípős hegyes paprika is került a serpenyőbe. 1 kiskanál gyömbérport is adtam hozzá, majd annyi alaplével öntöttem fel, hogy teljesen ellepje. Rövid, közös főzés után belekerült a csíkokra vágott hús, kicsivel később a wok tészta is. Ez utóbbi szinte nem igényel főzést, hiszen pár perc alatt magába szívja a nedvességet. A végén a tüzet elzártam, és fedőt tettem rá. Így egy kitűnő, homogén fűszeres ételt kaptunk, ami a kínai étkezési szokásoknak is kitűnően megfelel. 

Belátom, nem egyszerű étel, bár a hozzávalók minden nagyobb áruházban beszerezhetők. A wok tészta is, ami helyettesíthető előfőzött spagettivel, vagy ugyancsak előfőzött orsótésztával. Az is tény, hogy a magyar főzési szokásoktól lényegesen eltér az elkészítés módja. Aki szeret főzni, annak viszont - némi rutinnal - biztos nem okoz gondot az elkészítése. Számtalanszor tapasztaltam már, hogy a sütik után, a legegyszerűbb ételek a legnépszerűbbek. 
A bonyolultabbakat, csak azok választják, akik elkötelezett hívei a kísérletezésnek, és szívesen kipróbálnak minden újat. Ezt a receptet bátran ajánlom, mert amellett, hogy nagyon finom, illik rá a mondás: kici, kínai, óccó.