Pincepörkölt gazdagon.

Azt csináltam a hétvégén, amit igazán szeretek. Bográcsoztam. Jó volt az idő, és egyébként is aktuális volt, hiszen felkértek egy igen nagy társaság jóllakatására, amit természetesen szívesen vállaltam. Segítségem csak a legelején volt, amit köszönök, de így is boldogultam. Nem először főztem ekkora, sőt volt már, hogy sokkal nagyobb mennyiséget is. Most úgy 60 személy lakott jól főztömből. Ehhez természetesen alapanyag is kellett.

Hozzávalók:

17 kg. húsféle ( köröm, farok, 4 kg.)
(csülök, 4 kg.)  (füstölt császár, 2 kg.) (borjú comb 3 kg.) (sertés lapocka 4 kg.)
5 kg. hagyma,
3 fej fokhagyma,
1 kg. paprika,
1 db csípős hegyes zöldpaprika,
1/2 kg. paradicsom,
1/2 kg. sertészsír,
20 dkg. őrölt pirospaprika,
3 dl. darált sós kápia paprika,
3 dkg. őrölt fekete bors,
2 dkg. őrölt kömény,
1 ek. szárított morzsolt kakukkfű,
1/2 ek. szárított csombor, (borsikafű)
1 marék só,
10 kg. krumpli.

Minden hozzávalót előkészítettünk, és az üstbe a következő sorrendben kerültek az alapanyagok. Legalulra a csontok, arra a körmök. Meglocsoltam olvasztott zsírral, és összekavartam. Kicsit hagytam pörkölődni. Erre került a felszeletelt hagyma negyede, és annyi vízzel öntöttem meg, hogy éppen ellepje. Megsóztam kicsit, majd a füstölt hús, utána a csülök következett, A darált sózott paprikát is rátettem, majd az egészet beborítottam a maradék hagymával,  a feldarabolt paprikával, és paradicsommal. Ismét sóztam rajta, a csombort, és a kakukkfüvet rászórtam, kevés vizet is öntöttem még hozzá, majd 1 óráig főztem fedő alatt.

A borjú, és a sertéshús csak 1 óra főzés után került hozzá, és újabb két óráig főztem, csak enyhe kavarással. Ekkor került az üstbe a szétnyomott fokhagyma is. A csontok alul garantálták a biztonságot, a leragadás ellen! A csípős paprikát csak középen bevágtam, így került az üstbe. A húsa szétfőtt, a kocsányát a magokkal együtt kiemeltem az üstből. Az aromáját, enyhe csípősségét addigra átadta a pörköltnek.
Így minden szinte egyszerre főtt meg. A főzőléből keveset kivéve elkevertem az őrölt paprikával, és a por alapú fűszerekkel, és visszaöntöttem az üstbe. Megvártam, míg felforr, és a kockákra vágott krumpli is az üstbe került. A krumpli megpuhulásáig együtt főtt.

Tanulságok most is vannak. Rég tudom már, hogy a tálalás nem könnyű dolog. Én mindig vágódeszkára helyezem a műanyag tányért, amibe szedek. Így nem égeti meg a kicsorgó lé a tányért tartó kezét. Nagyobb volt a merőkanál a kelleténél, de kisebbel könnyebb az aljáról szedni, mert úgy az igazi. Akkor keverednek az ízek, és nem a tetején lévő, esetleg kicsit zsírosabb anyagot kapják az először érkezők, akik természetesen a legtürelmetlenebbek.

Még egy pár szó magáról a pincepörköltről. 
A pincelejáró előtt készült, ugyanis egy vendéglátó egységben zajlott a Darts verseny, és a versenyzőknek készült az étel. Ez az étel a szüretelők számára készült anno. A borospincék előtt egy bográcsban, (üstben) nagyobb mennyiségben főztek olyan ételt, amivel jól lehetett lakni, és elég kalóriát biztosított a munka folytatásához. Mert a szüret emberpróbáló meló. Ennél már csak egy Darts versenyen folyik el több pia!