Krumplis langalló / kenyérlángos

Sajnos még mindig nem tudok tevékenyen részt venni a konyhai munkában, de már látom a fényt az alagút végén! Rettentően várom már, hogy ha nem is leszek azonnal teljes értékű, legalább valamit tudjak használni környezetemnek. Annak, akit nehezebben tudott ledönteni a betegség a talpáról mint másokat, ez nem meglepő elvárás. Különösen akkor nem, ha az illető mit sem törődve a realitásokkal, harcol is az élvezhetőbb életért. 
Na ez vagyok én, a nagy túlélő! Nem öncélú egyetlen írásom sem, hiszen finom ételek mellett, saját példámon mutatom be harcomat. Mindezek mellet emléket is hagyok az utókornak, saját családomnak, barátaimnak. Nem példaértékű amit teszek, de nem is pótcselekvés. Elhatároztam, hogy mindaddig amíg képes leszek rá, gyakorlom is a blogírási tevékenységemet. Úgy, mintha naplót írnék. Ez persze olykor kötelezettségekkel is jár. Szívesen osztom meg mindenkivel tapasztalataimat, így receptjeimet is. Még akkor is így van, ha én néha csak szemlélője voltam egy étel elkészítésének, az érdemi munkát feleségem végezte. Szívesen, és önként vállalt kötelességemnek tartom viszont, hogy jól érthető, a leírás alapján könnyen elkészíthető receptet produkáljak minden, konyhánkban készült új ételről. A recept olyan mint egy használati utasítás, amit célszerű betartani, hiszen ebből ismerheted meg (adott esetben) egy készülék működését. A recept is ilyen, így nem mindegy mennyire érthetően van megfogalmazva az. Ez pedig körültekintést, figyelmet érdemel. Nem szabad tehát elkapkodni.

Sokféle pizzát készítettünk már több alkalommal is, melyekről beszámoltam minden alkalommal. A pizzára hasonlító hazai ételről, a kenyérlángosról, viszont eddig nem írtam még.

Ezt a kedvelt kemencés ételt, nevezik langallónak, vagy töki pomposnak is. Mai időnk vásárai, fesztiváljai szinte elképzelhetetlenek egy - egy mobil kemence nélkül, ahonnan a frissen sült kenyér, keveredve a sült szalonna, valamint a lila hagyma illatával együtt árad, mindenki nagy örömére. Nagy a forgalom ezeken a helyeken, sokan sorban állnak a finom ételért. Mivel a kenyérlángos legjobban a sokak által ismert, és kedvelt pizzára hasonlít, legtöbbször a tészta is ugyanolyan, legalábbis hasonló hozzá. Ezt azután különféle feltétekkel dúsítják. Majdnem minden helyen tejföllel kenik meg a tésztát sütés előtt, amikre bacont, (esetenként másféle füstölt szalonna csíkokat) lila hagymát, valamint reszelt sajtot tesznek. Nejem ezúttal a tésztát még lazábbá téve, főtt krumplival dúsította az alapot. Meg is érte, hiszen könnyű, habos lett a langalló tésztája. Mindezek mellett, mielőtt a feltétek rákerültek volna a tésztára, 15 percig elősütöttük 220 fokos sütőben. Ezzel azt értük el, hogy a feltétek nem égtek rá sütés közben a tésztára. Élvezet volt fogyasztani. 
Két tepsire való készült apró kis különbséggel a feltét tekintetében, ami szintén növelte az élvezeti értékét ennek a finom, régimódi ételnek.
Mivel gondolom már legtöbben a receptre vagytok kíváncsiak, jöjjön most az.

Hozzávalók 2 tepsi lángoshoz:

1 kg. burgonya, 
1 kg. finomliszt,
kis kanál kristálycukor (az élesztő felfuttatásához)
50 g. élesztő,
2 dl. tej,
100 g. étolaj,
1 teáskanál só,
víz.

A feltéthez:
tejföl ízlés szerint, 
5 - 6 fej lila hagyma, 
125 g. kockázott bacon, (esetleg ugyanennyi reszelt párizsi)
800 g. reszelt sajt (trappista)

étolaj a tepsi kikenéséhez.

Elkészítése:

A burgonyákat meghámozzuk, kockákra vágjuk, majd enyhén sós vízben megfőzzük. Amikor megfőtt, krumplitörővel összetörjük. Az élesztőt közben enyhén cukrozott langyos tejben felfuttatjuk. Nagyobb keverőtálban az összetört burgonyával elkeverjük a lisztet, a felfuttatott élesztőt, kis pohárnyi étolajat, és 5 - 6 dl. vizet. Összegyúrjuk annyira, hogy laza tésztát kapjunk.

Ezután, fél óráig konyharuhával letakarva kelesztjük a tésztát. Tepsibe sütőpapírt terítünk, melyet le is olajozunk. Erre terítjük a tészta egyik felét, amelynek a széleit, és az oldalait a tepsi méretére simítjuk, és eligazgatjuk benne. 220°-os előmelegített sütőben elősütjük 15 percig. Mivel egyszerre két tepsivel dolgoztunk, a megmaradt tésztával ugyanígy jártunk el. 

Közben előkészítjük a feltéteket. Szeletelt bacont, vagy kockázottat, reszelt párizsit, reszelt sajtot, karikára vágott lila hagymát, esetleg házikolbászt. 
Amikor a tészta félig megsült, tetejét megkenjük tejföllel, ízlés szerinti vastagságban, majd az előkészített feltéteket (bacon, reszelt párizsi, lila hagyma) elterítjük rajta egyenletesen. 
Tetejét megszórjuk reszelt sajttal, és mehet vissza a sütőbe. A tepsiket időnként ellenőrizzük, ha szükséges fordítsuk, cseréljük meg, az egyenletes pirulás érdekében. Újabb 15 perc alatt saját sütőnkben készre sült. 

A pizzánál lényegesen habosabb, laza tésztát kaptunk sütés után. Nem száradt meg még a széleinél sem a tészta, bár volt, ahol kellemesen ropogós lett. Két tepsi finom kenyérlángos lett az eredmény.
Ha esetleg vannak köztetek vizuális típusok van egy kitűnő recept, amely videóban jeleníti meg az imént leírt munkafázisokat.