A székelykáposzta története.

Három kedvenc alapanyagom egyike, a paradicsom, valamint a bab mellett a káposzta, így nem meglepő, hogy igen gyakorlott vagyok minden káposztás étel elkészítésében. Díjnyertes toros receptemet külön kiemelte egykor Benke Laci Bácsi, aki megengedte, hogy tegezzem, így a "bácsi" titulust nyugodtan elhagyhatnám neve mellől. De megérdemli a tiszteletet "öreg barátom"!
A toros, és a székelykáposzta hasonló ízű, még az eredete is egy tőről fakadt. Az elkészítésében sincs sok különbség, de azért nem árt néhány dolgot tudni róla. 

A Székelykáposztának semmi köze az erdélyi népcsoporthoz. Keletkezésével kapcsolatban több hiedelem is létezik, de számomra a leghihetőbbek, Petőfi sorai: „Székely Jóska (aki egyébként könyvelő volt) egyszer összeállott az Arany Sas gazdájával. Elmondta, hogy kigondolt valami jót: a paprikás, tejfölös lében főtt sertéshúsos káposzta valami felségesen nagyszerű lehetne! A gazda maga is jó szakács és qourmet, házisapkás fejével ráütött és azt mondta: Holnap!” Úgy érzem, a fentiek megmagyarázzák az étel lényegét. Hasonlít a toros káposztára, amit viszont disznóvágáskor, a csontosabb húsokból készítünk. A székelykáposztát inkább csont nélküli húsfélékből főzzük. Ebben az esetben, enyhén előfőzött rizst adunk hozzá, mert így biztosan megpuhul, de csak a főzés végén tesszük az edénybe. Van ahol nyers rizst, esetleg gerslit használnak az étel dúsítására, gazdagabbá tételére.

Hozzávalók 8 fő részére:

15 dkg. füstölt szalonna,
1,5 kg. savanyú, szálas káposzta,
80 dkg. sertés lapocka, vagy dagadó,
30 dkg. előfőzött rizs,
2 fej hagyma,
3 gerezd fokhagyma,
2 db. paradicsom,
2 db. zöldpaprika, 
1 kisebb csili,
só, 
őrölt bors, 
köménymag, 
1 kanál őrölt pirospaprika,
1 csipet csombor (borsikafű), 
kevés kakukkfű.

A hagymát félkarikára vágjuk, a fokhagymát kés lapjával szétnyomjuk. A füstölt szalonnát csíkokra vágjuk, majd zsírjára pirítjuk. A hagymát, és a fokhagymát a zsíron kicsit megvonultatjuk. A köménymaggal kicsit tovább pirítjuk, majd hozzáadjuk a közben feldarabolt húst.

Enyhén megsózzuk. Az apróra vágott paradicsomot is hozzáadjuk, majd felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje. Csípős paprikát is adhatunk hozzá. Mikor a hús már félig megpuhult, beletesszük a csíkozott zöldpaprikát, a csombort, (borsikafű) kevés kakukkfüvet, a savanyított káposztát, amit ha túl savanyúnak tűnik előtte átmostunk. Őrölt pirospaprikát, és borsot most adunk hozzá, és ha felforrt megkóstoljuk. Ha szükséges fűszerezünk még rajta. Hozzáadjuk a rizst is, ami mivel előfőzött, már nem vesz fel jelentős mennyiségű nedvet. A csomborral óvatosan bánjunk, mert erőteljes fűszer, de minden káposztás ételhez kitűnő, egyben kompenzálja a káposzta puffasztó hatását. Tejföllel tálalhatjuk, annak aki szereti hozzá.

Én tejfölösen szeretem, így nem meglepő, hogy így is eszem. Egy pillanatra azért, még visszatérnék Benke Laci Barátom intelmeire, miszerint, a tejfölt illik külön edényben tálalni a toros, vagy a székelykáposzta mellé, így mindenkinek saját ízlésére bízni azt, mennyit tesz az ételre. Én lényegesen többet, mint mások!