Sokszor fordul elő, hogy nem csak saját konyhámban, hanem máshol is főzök. Ha valamilyen ünnep, esemény van, szívesen veszem ki magam az ételkészítésből.
Keresztlányunknak ballagása volt, és sógornőm előrelátóan gondoskodott az ebédről. Egy békéscsabai vendéglőben, nem extra, de nagyon nívós ebédet ettünk.
Természetesen, itt nem ért véget az ünnepség, hiszen az ebéd megvolt, de mi folytattuk ott, ahol abbahagytuk. Illetve mégsem, hiszen innentől én is szerepet kaptam. Immár otthon, vaddisznóhúsból főztem pörköltet bográcsban, a jól bevált rétegelt módon, valamint gyorsan összedobtam egy vegyes salátát cukkiniből, paprikából, paradicsomból, hagymából, almaecettel, bazsalikommal.
Más az, ha saját konyhámban készítek valamit, mint kevésbé ismert környezetben. Egyedül a hagyma mennyiségét fixáltam le előre, mert azt tudtam, hogy 5 kiló hús lesz, amihez én másfél kiló hagymát szoktam tenni. A vaddisznó húsa gyönyörű volt, és igen fiatalnak tűnt. Gyorsan feldaraboltam, és segítséggel a csontos részeket is kettévágtuk. Minden más esetben, saját késeimet, és vágódeszkámat viszem magammal, de szerencsére, itt minden rendelkezésemre állt.
Fával tüzeltünk, ami még finomabbá tette a pörit, hiszen az akác füstös illata is beleivódott. Meg belém is. Nem véletlenül harcolunk érte! Na meg a pálinkáért! Azért nem kellett harcolni, mert külön kérés nélkül, mindig tele volt a poharam. Jól is esett, de nekem elsősorban a kajára kellett koncentrálnom, hiszen ha elvállaltam, felelősséggel tartozom érte. Így a sűrű invitálásnak, néha kötelezően ellen kellett állnom. De lássuk miből, hogyan készült a pörkölt!
5 kg. csontos vaddisznóhús,
1,5 kg. hagyma,
4 db. zöldpaprika,
3 db. paradicsom,
kevés szárított kakukkfű,
4 kanál őrölt pirospaprika,
1 kanál csípős paprika,
2 dl. száraz bor,
só, kevés őrölt bors, köménymag,
1 pohár vörösbor,
2 kanál zsír.
A húst feldaraboltuk, különtéve a csontos részeket, és a színhúst. A hagymát félkarikára vágtuk, a zöldpaprikát, a paradicsomot karikára. Két kanál zsír került a bográcsba, majd a csontos húsok. Erre egy réteg hagyma, kevés só, majd a színhús, amire újabb réteg hagyma, a karikázott paprika és paradicsom, valamint kevés szárított kakukkfű, őrölt bors, só, és köménymag.
A bogrács, ilyenkor kuktaként működik, hiszen a hagymaréteg elzárja a kipárolgást, és vizet tölteni alá fölösleges. 1 deci bor viszont került hozzá, mert az megelőzi az esetleges leragadást, bár a rendszeres mozgatás miatt, erre sem lett volna szükség. (köszönöm a fáradhatatlan segítőmnek!) Az ízének viszont nem ártott! Amíg fel nem rottyan, csak rázni szabad! Mikor megláttuk a forrás első jeleit, akkor lett először felkavarva. Nagyon kevés víz is lett adva hozzá, mert a hús leve elegendő volt a szafthoz. Időnként megrázva, ritkábban megkavarva főtt addig, míg a bordákról kezdett leválni a hús. Ekkor borral elkevertem az édes, és csípős paprikát, és hozzátöltöttem a pörkölthöz, és készre főztem.
Még egy egyszerű, vegyes salátát is összedobtam a lányok segítségével, akik instrukcióim alapján elvégezték a darabolást. Köszönöm. Másnap finomabb lett volna, mert addigra összeértek volna az ízek.
Mivel annyi maradék kaját hoztunk haza az étteremből, nem volt szükség az előre tervezett grillezésre, mert az már pazarlás lett volna. Időnk bőven lett volna, mert a pörkölt is a tervek szerint három óra alatt elkészült, és mivel az év leghosszabb napján gyűltünk össze, még kilenchez közeledve is láttunk volna.
Ez volt tehát egy kemény nap története. Köszönet a vendéglátásért, és mivel keresztlányomnak jelentős fordulópont az életében, sok sikert kívánok Hella!
Más az, ha saját konyhámban készítek valamit, mint kevésbé ismert környezetben. Egyedül a hagyma mennyiségét fixáltam le előre, mert azt tudtam, hogy 5 kiló hús lesz, amihez én másfél kiló hagymát szoktam tenni. A vaddisznó húsa gyönyörű volt, és igen fiatalnak tűnt. Gyorsan feldaraboltam, és segítséggel a csontos részeket is kettévágtuk. Minden más esetben, saját késeimet, és vágódeszkámat viszem magammal, de szerencsére, itt minden rendelkezésemre állt.
1,5 kg. hagyma,
4 db. zöldpaprika,
3 db. paradicsom,
kevés szárított kakukkfű,
4 kanál őrölt pirospaprika,
1 kanál csípős paprika,
2 dl. száraz bor,
só, kevés őrölt bors, köménymag,
1 pohár vörösbor,
2 kanál zsír.
A húst feldaraboltuk, különtéve a csontos részeket, és a színhúst. A hagymát félkarikára vágtuk, a zöldpaprikát, a paradicsomot karikára. Két kanál zsír került a bográcsba, majd a csontos húsok. Erre egy réteg hagyma, kevés só, majd a színhús, amire újabb réteg hagyma, a karikázott paprika és paradicsom, valamint kevés szárított kakukkfű, őrölt bors, só, és köménymag.
Mivel annyi maradék kaját hoztunk haza az étteremből, nem volt szükség az előre tervezett grillezésre, mert az már pazarlás lett volna. Időnk bőven lett volna, mert a pörkölt is a tervek szerint három óra alatt elkészült, és mivel az év leghosszabb napján gyűltünk össze, még kilenchez közeledve is láttunk volna.
Ez volt tehát egy kemény nap története. Köszönet a vendéglátásért, és mivel keresztlányomnak jelentős fordulópont az életében, sok sikert kívánok Hella!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése