Hosszan gondolkoztam, valamint bevallom készültem. Régóta foglalkoztat, nagy Bud Spencer rajongóként, a hagymás bab rejtélye. Itt az első dilemma, mert sokan csilis babként aposztrofálják azt az ételt, ami minden filmjében szerepel. De nem az! A filmekben, mindig hagymás babnak nevezik. A bab főzése, - mint tudjuk - hosszabb időt igényel, sőt előtte be kell áztatni, hacsak nem konzervet használunk. Abban a korban, amikor a filmek játszódnak, nemigen volt még fémdobozos babkonzerv. Furcsa módon a konzervet már 1809-ben feltalálták, és egy évvel később a fémdobozost is, de a konzervnyitót csak 30 évre rá fedezték fel. Így tehát, mivel a filmek többsége az Amerikai Polgárháború vége (1865) előtt játszódik, a konzerv bab végleg kizárva!
Hogyan készülhetett akkor, és miből? Babból, és hagymából. Hosszú morfondírozás után, arra is rájöttem miként. A filmek mindegyikében látjuk, hogy vas serpenyőben készítik. Nekem korhű serpenyőm nincs, ezért az acél wokomat neveztem ki serpenyőnek. Gondolom, a filmekben is szívesen használták volna, mert lényegesen nagyobbat lehet vele ütni mint a serpenyővel. A hagymás bab sorsa ugyanis többnyire ez volt. A serpenyő harci eszköz, a bab megy a pocsékba. Én viszont jobban szeretem annál, hogy elpazaroljam. Verekednem sincs kivel. Ha visszaemlékeztek, minden filmben, szabad kézzel fogják a forró serpenyő nyelét. Hogy, nem ég szét a kezük? Újabb dilemma! De nem dilemmákat akarok gyártani, mert gondolom, mindenki az eredeti, eddig sehol meg nem jelent, egyedi, és felülmúlhatatlan, hagymás bab receptre kíváncsi.
Hozzávalók: 500 g. száraz vörösbab, 3 nagy fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 kanál zsír, 1 kisebb csili, 2 nagyobb paradicsom, só. 3 cl. whiskey (ez elhagyható, de elkapott a vadnyugat heve)
A babot 6 órával előtte beáztattam. (lehet kicsivel több is) A hagymát nagyobb darabokra felvágtam. Wokban csináltam, ami mint kiderült tökéletes volt a feladatra. A wokot felforrósítottam, majd zsíron megpirítottam a hagymát. Ráöntöttem a whiskey-t, és óvatosan úgy fordítottam, hogy láng érje.
Azonnal meggyulladt, és pillanatok alatt el is lobbant. Ezt a műveletet flambírozásnak nevezzük, és bevett konyhai fogás. Enyhén megsóztam, majd hozzáadtam a babot, az áztatóvíz egy részével együtt. Belekerült a darabolt paradicsom is. A vizet időnként pótoltam, és addig főztem, míg a bab megpuhult, és a hagyma szét nem főtt. Közben beletettem egy kisebb csilit is. (jó helyette a hegyes zöldpaprika is) Akkor vettem le a tűzről, mikor már nem volt rajta lé, csak egy sűrűbb szaft.
Nem stoppoltam az időt, de a vártnál, lényegesen gyorsabban kész lett a kaja, és igen finom is. Egyébként, imádom a babot, minden formájában. A paradicsom, és a káposzta mellett, kedvenc alapanyagom a bab. Az acél wokom, mint kiderült tökéletes eszköz volt az elkészítéséhez. Lényegesen gyorsabban végeztem az elkészítéssel, mint az előzetes internetes kutatással. Na nem a receptet kerestem, mert nem is találtam volna, csak csilis babot, amit már az elején tisztáztam, hogy nem azonos ezzel. Egyébként, arról is van több receptem, sőt még receptvideóm is.
Közben Áron fiam, épp a kész hagymás babbal van elfoglalva, és mivel a tálaláshoz előkészítettem a kézmosásra alkalmas citromos vizet, annak rendje - módja szerint felajánlottam neki a használatát. Nem fogadta el, de nem is itta meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése