Miért van az, hogy aki uborkasalátát készít, különös késztetést érez arra, hogy legyalulja az uborkát? (tzatziki esetében lereszeli)
Ha uborkasalátát készítek inkább kézzel, kicsit vastagabb karikákra, kockákra vágom az uborkát, sok esetben meg sem hámozom.
Nincs kificamodott ízlésem, egyszerűen ha nagyobbacska darabokra vágom, az roppanós marad, nem pediglen pépes, néhány órás érlelődés után. Ez az igazi ok! És ezért hajlandó vagyok kicsivel több munkát végezni, mert a kulináris élmény mindennél fontosabb! Volt apropója is az uborkasaláta ily módon való elkészítésének. Caca-t csináltam, a Bolgár tengerpart ismert csemegéjét, a sült apró halat. (a Horvátok giriceként ismerik) Írtam is róla, így itt elolvashatjátok. A Cacáról pedig eszembe jutottak a bulgáriai nyaralások, és a sopszka saláta, a másik Bolgár nevezetesség. Valami Bolgár jellegű salátát kívántam meg tehát, de nagyon. A sopszka alapanyagainak teljes skálája nem állt rendelkezésemre, de mégis balkáni salátát készítettem. Jó fokhagymásan, tejföl, és joghurt keverékével, kaprosan, lilahagymával. Ezzel gyakorlatilag fel is soroltam az összes hozzávalót a só, és az olíva olaj kivételével. Salátámat tehát az ismert Görög, a tzatziki köntösébe öltöztettem, de a tzatzikivel ellentétben nem reszelt uborka, hanem roppanós darabok kerültek a tányérra. Jól is esett a sült hal mellé!
Már csak az hiányzik, hogy leírjam, hogyan készítettem salátámat, de ezen is gyorsan túl leszek.
Hozzávalók:
2 kg. kígyóuborka,
2 fej lilahagyma,
200g. tejföl,
200g. natúr joghurt,
5 gerezd fokhagyma, (én jó fokhagymásan szeretem)
kis csokor kapor, (szárított is használható)
1 kanál olíva olaj,
só.
Az uborkákat meghámoztam, majd kockákra vágtam (Ha ecetes öntettel készítettem volna a salátát, meg sem hámoztam volna az uborkákat. Így viszont a tejföl, és joghurt keverésében feloldódott só, és fokhagyma egyfajta ízes burokként vonta körbe az uborkadarabokat.) A Fokhagymákat kés lapjával összetörtem, megtisztítottam, majd nagyon apróra vágtam.
Külön tálban jól megsóztam, olajat töltöttem rá, és kicsit állni hagytam. (Jó tudni, hogy a fokhagyma illóolaja szintén olajban oldódik, ezért használják pl. lángosok kenésére is a fokhagymás olajat) Közben felaprítottam a lilahagymát, és azt is a sós fokhagymához kevertem. A tejfölt, és a joghurtot is elkevertem a fokhagymával, és lilahagymával, és a közben apróra vágott kaporral, majd hozzáadtam a nagyobb tálban lévő uborkához, és jól összedolgoztam az egészet. Mivel a felaprított uborkát nem sóztam meg, levét nem engedte ki, így nem megvonult állapotban, hanem eredeti roppanósságát megőrizve került a salátába. A fűszeres, kapros joghurt pedig körbevette az uborkadarabokat, ezzel igazi ízkavalkád keletkezett, egy egyszerű salátában.
A múltkor megdicsértek, hogy olyan szépeket tudok írni egy egyszerű ételről is, hogy szinte étvágygerjesztőnek tűnik. Én szeretem a jó ételeket! Készíteni, és enni is. Amiket írok róluk, az az őszinte véleményem! Azért készítem így őket, hogy örömöt szerezzek másnak, és kicsit magamnak is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése