Azon gondolkoztam, megbontsam-e a bejegyzésemet, hiszen két receptet is fogtok találni írásomban. Történt ugyanis, hogy megláttam akciósan összecsomagolva a kacsacombot, és kacsamellet egy teljesenmindegymilyen áruház postaládánkba juttatott reklámkiadványában. Olcsó volt. Mivel a hétvégén ketten voltunk Párommal, és egyébként is megkértek, hogy csináljak valamilyen pikáns ételt kacsából, és legyek szíves küldjem már el a receptet, mert az illető indulni kíván valamilyen főzőversenyen. Neki viszont nem jut eszébe semmi. Idáig jutottam! Fordult már elő, hogy kértek tőlem receptet, és mint később kiderült nyertek is vele díjat, de azért ez mégis meglepett. Itt célzottan arra irányult a kérés, hogy csináljak egy kacsás ételt, és adjam kölcsön a receptet. Ő nem fog írni róla, csak megcsinálja, és várja az eredményt. Tulajdonképpen, akár büszke is lehetnék!
Ha már így alakult, rögtön kettőt is csináltam, és bevallom, különösen az egyik nagyon bejött.
A combot, és a mellet is más-más módon készítettem el. Nem úgy ahogy eredetileg terveztem, mert a bevásárlás közben jöttem rá, hogy nincs minden, amit eredeti elgondolásom szerint akartam az ételekbe tenni. Így aztán rögtönöztem. Felmértem a lehetőségeket, és bevásároltam. Amit nem kaptam, ahelyett vettem mást. Természetesen, így borult az előre elgondolt terv, de nem estem kétségbe. Azt tudtam, hogy a comb mellé párolt káposztát fogok készíteni. Azt is tudtam, hogy mazsolával, és a kevés megmaradt kandírozott eperrel fogom csinálni. Bár gyönyörű volt a lila káposzta, mégsem azt választottam. Ha abból készítem, elbújtak volna benne a mazsola, és az aszalt eper darabok. Pedig szerettem volna, ha színes egy kicsit. Még színesebb lett, mert lila hagymát tettem bele, a sima vöröshagyma helyett. Így aztán nem csak finom, hanem látványos is lett az étel.
Most jöjjön a recept, mert tudom, sokan várjátok. Először a kacsacomb:
Hozzávalók:
2 db kacsacomb,
só, frissen őrölt bors.
A kacsacombokat előző este besóztam, borsoztam, kevés olíva olajjal bedörzsöltem, és éjszakára a hűtőbe tettem.
A combokat forró serpenyőben a bőrös felével elkezdtem sütni. Kevés száraz bort öntöttem alá. 3 perc után megfordítottam, és fedő alatt sütöttem tovább újabb öt percig. Kevés mustárt dörzsöltem rá, majd előmelegített sütőben fólia alatt sütöttem 20 percig. A bőrös fele került felülre, és kevés víz alá. A végén a fóliát levéve, kicsit megpirítottam a tetejét felső sütéssel. Szép ropogósra sült a bőre.
Mazsolás párolt káposzta eperborral, kandírozott eperdarabokkal:
1 kis fej káposzta,
3 fej lila hagyma,
2 gerezd fokhagyma,
1 marék mazsola,
kevés kandírozott eper, vagy más aszalt gyümölcs,
2 kanál almaecet,
1 kiskanál méz
1 dl eperbor (más bor is használható hozzá)
kevés őrölt kömény, és őrölt bors,
só
A káposztát vékonyra szeleteltem. (lehet gyalult káposztát is használni) Megsóztam, állni hagytam, míg a többi hozzávalót előkészítettem, és a combokat elősütöttem.
A káposztát kevés olajon elkezdem párolni, majd 1 dl borral felöntöttem. Megborsoztam, őrölt köményt adtam hozzá, és almaecetet érzés szerint. Fedő alatt pároltam, és mikor összeesett kicsit, megkóstoltam. Mivel a káposztát besóztam, nem kellett hozzá semmi. Hozzáadtam a mazsolát, és a kandírozott epret, a mézet, majd ismét lefedtem. Mikor majdnem elkészült, belekerült a félkarikára vágott lila hagyma is, aminek mindössze 3 perc kellett a párolásához. Pikáns, finom, harmonikus köret lett a kacsacombhoz.
Mivel nem csak a combot, hanem a kacsamellet is megsütöttem, energiatakarékossági okokból a sütőbe ugyanabban a tálban tettem be a combbal együtt. Így aztán rögtön az is eldőlt, hogy nem rozé kacsamellet fogok csinálni, hanem azt is átsütöm rendesen. A mellérendelt köret viszont hihetetlenül jól sikerült. Magam sem vártam, hogy ilyen jól fog esni a kész mű. Nem is tudom mihez hasonlítani. Minden ízt képviselt, mert volt benne édes, sós, savanykás, csípős is. Tudom, jobban járok, ha máris leírom, hogyan csináltam.
A 2 db kacsamellet a bőrös felén beirdaltam, megsóztam, a húsos oldalán megborsoztam, frissen őrölt durva borssal.
Éjszakára ment a hűtőbe.
A bőrös felén kezdtem sütni, majd 3 perc múlva megfordítva a húsos felét is sütöttem 5 percig fedő alatt. A melleket sütőtálba rakva, kevés vizet alá öntve fólia alatt előmelegített sütőben a bőrös felével felül, 20 percig sütöttem. A sütés végén a fóliát levéve, hagytam kicsit a bőrét pirulni.
A mustáros, csilis, eperboros mandarinmártás hozzávalói:
5 db mandarin, gerezdjeire szedve,
2 nagy gerezd fokhagyma,
1 kanál balzsamecet,
1/2 dl eperbor,
kevés frissen őrölt csili,
1 kanál mustár.
A serpenyőben maradt kacsazsíron a fokhagymát kicsit megdinszteltem, majd felöntöttem eperborral, és 1 kanál balzsamecettel. Nagyon rövid párolás után hozzáadtam a gerezdekre bontott mandarint. Mikor a mandaringerezdek kicsit megduzzadtak, őröltem rá kevés csilit, és a mustárral együtt összeforraltam. Az egész művelet nem tartott tovább 3 percnél.
Az ezalatt pihentetett kacsamelleket felszeleteltem, és a párolt, mustáros mandarinmártással tálaltam.
Ha meggondolom, hihetetlenül finom ételt sikerült varázsolni, nagyon rövid idő alatt. Az egész munka, az előkészítéssel és mindennel együtt egy óránál kevesebb időt vett igénybe. Nem mondom, hogy mindent úgy csináltam, mint azt előre gondoltam, de szeretem az efféle agytornát. Mikor megkóstoltam a mandarinmártást, akkor jöttem rá, hogy hiányzik belőle valami az ízharmóniához. Akkor került bele a mustár. Nem döntöttem rosszul! Az utóbbi idők, egyik legkülönlegesebb, legfinomabb mártását sikerült összehozni. Igazi különlegesség, és biztos, el fogom készíteni még. Ha nem is ezen a módon, hanem hasonlóan. Nagyon fontosnak tartom ugyanis azt, hogy mihez mit csinálok. A ropogós, de belül omlós kacsamell mellé nagyon illett ez a pikáns, édes, savanyú, csípős gyümölcsös íz. Ugyanúgy mint a kacsacomb mellé, a hasonlóan ízletes párolt káposzta. Megint finomakat ettünk!
Ja! Végül úgy döntöttem, hogy a párolt káposzta receptjét küldöm el ismerősömnek, és rá bízom, a kacsát hogyan készíti el mellé. A mandarinmártást viszont elrakom ínségesebb időkre. Hátha egyszer nekem is zsebembe kell nyúlni, egy már bevált, jó receptért. Az viszont biztos, hogy akkor már nem így fog készülni.
Update: Mit jóval később kiderült, mégis kacsamellet csinált a team receptem alapján, de rozé módra, tehát nem teljesen átsütve. Állítólag nagyon jól sikerült. Nem lehettem ott, hiszen Dániában készítették el az ételt, de lélekben velük voltam, szurkoltam. Amint az kiderült, eredménnyel.
Ha már így alakult, rögtön kettőt is csináltam, és bevallom, különösen az egyik nagyon bejött.
Most jöjjön a recept, mert tudom, sokan várjátok. Először a kacsacomb:
2 db kacsacomb,
só, frissen őrölt bors.
A kacsacombokat előző este besóztam, borsoztam, kevés olíva olajjal bedörzsöltem, és éjszakára a hűtőbe tettem.
A combokat forró serpenyőben a bőrös felével elkezdtem sütni. Kevés száraz bort öntöttem alá. 3 perc után megfordítottam, és fedő alatt sütöttem tovább újabb öt percig. Kevés mustárt dörzsöltem rá, majd előmelegített sütőben fólia alatt sütöttem 20 percig. A bőrös fele került felülre, és kevés víz alá. A végén a fóliát levéve, kicsit megpirítottam a tetejét felső sütéssel. Szép ropogósra sült a bőre.
Mazsolás párolt káposzta eperborral, kandírozott eperdarabokkal:
3 fej lila hagyma,
2 gerezd fokhagyma,
1 marék mazsola,
kevés kandírozott eper, vagy más aszalt gyümölcs,
2 kanál almaecet,
1 kiskanál méz
1 dl eperbor (más bor is használható hozzá)
kevés őrölt kömény, és őrölt bors,
só
A káposztát vékonyra szeleteltem. (lehet gyalult káposztát is használni) Megsóztam, állni hagytam, míg a többi hozzávalót előkészítettem, és a combokat elősütöttem.
A káposztát kevés olajon elkezdem párolni, majd 1 dl borral felöntöttem. Megborsoztam, őrölt köményt adtam hozzá, és almaecetet érzés szerint. Fedő alatt pároltam, és mikor összeesett kicsit, megkóstoltam. Mivel a káposztát besóztam, nem kellett hozzá semmi. Hozzáadtam a mazsolát, és a kandírozott epret, a mézet, majd ismét lefedtem. Mikor majdnem elkészült, belekerült a félkarikára vágott lila hagyma is, aminek mindössze 3 perc kellett a párolásához. Pikáns, finom, harmonikus köret lett a kacsacombhoz.
Mivel nem csak a combot, hanem a kacsamellet is megsütöttem, energiatakarékossági okokból a sütőbe ugyanabban a tálban tettem be a combbal együtt. Így aztán rögtön az is eldőlt, hogy nem rozé kacsamellet fogok csinálni, hanem azt is átsütöm rendesen. A mellérendelt köret viszont hihetetlenül jól sikerült. Magam sem vártam, hogy ilyen jól fog esni a kész mű. Nem is tudom mihez hasonlítani. Minden ízt képviselt, mert volt benne édes, sós, savanykás, csípős is. Tudom, jobban járok, ha máris leírom, hogyan csináltam.
Éjszakára ment a hűtőbe.
A bőrös felén kezdtem sütni, majd 3 perc múlva megfordítva a húsos felét is sütöttem 5 percig fedő alatt. A melleket sütőtálba rakva, kevés vizet alá öntve fólia alatt előmelegített sütőben a bőrös felével felül, 20 percig sütöttem. A sütés végén a fóliát levéve, hagytam kicsit a bőrét pirulni.
A mustáros, csilis, eperboros mandarinmártás hozzávalói:
5 db mandarin, gerezdjeire szedve,
2 nagy gerezd fokhagyma,
1 kanál balzsamecet,
1/2 dl eperbor,
kevés frissen őrölt csili,
1 kanál mustár.
Az ezalatt pihentetett kacsamelleket felszeleteltem, és a párolt, mustáros mandarinmártással tálaltam.
Ha meggondolom, hihetetlenül finom ételt sikerült varázsolni, nagyon rövid idő alatt. Az egész munka, az előkészítéssel és mindennel együtt egy óránál kevesebb időt vett igénybe. Nem mondom, hogy mindent úgy csináltam, mint azt előre gondoltam, de szeretem az efféle agytornát. Mikor megkóstoltam a mandarinmártást, akkor jöttem rá, hogy hiányzik belőle valami az ízharmóniához. Akkor került bele a mustár. Nem döntöttem rosszul! Az utóbbi idők, egyik legkülönlegesebb, legfinomabb mártását sikerült összehozni. Igazi különlegesség, és biztos, el fogom készíteni még. Ha nem is ezen a módon, hanem hasonlóan. Nagyon fontosnak tartom ugyanis azt, hogy mihez mit csinálok. A ropogós, de belül omlós kacsamell mellé nagyon illett ez a pikáns, édes, savanyú, csípős gyümölcsös íz. Ugyanúgy mint a kacsacomb mellé, a hasonlóan ízletes párolt káposzta. Megint finomakat ettünk!
Ja! Végül úgy döntöttem, hogy a párolt káposzta receptjét küldöm el ismerősömnek, és rá bízom, a kacsát hogyan készíti el mellé. A mandarinmártást viszont elrakom ínségesebb időkre. Hátha egyszer nekem is zsebembe kell nyúlni, egy már bevált, jó receptért. Az viszont biztos, hogy akkor már nem így fog készülni.
Update: Mit jóval később kiderült, mégis kacsamellet csinált a team receptem alapján, de rozé módra, tehát nem teljesen átsütve. Állítólag nagyon jól sikerült. Nem lehettem ott, hiszen Dániában készítették el az ételt, de lélekben velük voltam, szurkoltam. Amint az kiderült, eredménnyel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése