2013. december 27., péntek

Kapros, lilahagymás krumplisaláta.


Már el volt döntve, hogy idén karácsonyra is készítek többféle salátát, köztük krumplisalátát is, amikor egyik kedves ismerősöm érdeklődött, vajon a lilahagyma nem színesíti-e meg az elkészült majonézes salátát? Már többször dolgoztam, az általam nagyon kedvelt lilahagymával, mert szeretem lágyabb, édeskés ízét. A vöröshagymával szemben, nem kell elősütni (mikrózni) elég simán besózni. A vöröshagyma, ha nem készíted elő, a kelleténél roppanósabb, és csípősebb marad.
Magam sem gondoltam, hogy ekkora népszerűségre fog szert tenni salátám. Nem is rabolom a drága időtöket, hanem rátérek a lényegre. Én héjában főtt krumpliból szoktam csinálni, de most nejem rábeszélt, hogy hámozzam meg főzés előtt. 


A lilahagymát felszeleteltem negyed karikákra, majd bátran besóztam. A meghámozott krumplit sós, enyhén ecetes vízben megfőztem vigyázva, ne főzzem túl. Míg meghűlt, kikavartam az öntetet, ami tejfölből, mustárból, szárított kaporból, kevés extra szűz olíva olajból, sóból, őrölt borsból, fokhagyma granulátumból állt.
Megkóstoltam az öntetet, mert minden új kavarással a krumpli törik, így szerettem volna esztétikai élményt is adni az ízek mellé. Figyeltem arra, hogy a lilahagymát besóztam, így az öntetet enyhébben ízesítettem. 
Fontos jól megsaccolni a mártás, és a krumpli arányát, mert utólag elvenni nem tudunk belőle, hozzátenni pedig csak ismételt keveréssel lehet. Szeretem, ha nem úszik a krumpli a mártásban!
A felkarikázott főtt krumplit, és a sózott lilahagymát a mártásba kevertem, és hagytam, hogy összeérjenek az ízek.


Ezekből csináltam:
Kb. 2 kiló krumpli,
4-5 fej lilahagyma,
2 pohár tejföl, (2 x 330g.)
1 kanál só, kevés ecet a főzővízbe,
2 kanál mustár,
1 kanál olíva olaj,
1 kávéskanál szárított kapor,
őrölt bors ízlés szerint,
kevés fokhagyma granulátum.
Ha szükséges, a mártást is sózzuk, de ne felejtsük, hogy a lilahagymát erősen ízesítettük!


Bevallom, köretként szolgált volna a különféle sült húsok mellé, de mire lefotóztam volna, elfogyott. Pedig apás adag volt, de egy szakácsnak ennél nagyobb dicséret nem kell. Így aztán be kell érnetek azzal a képpel, amin még bontatlan állapotban látható a salátám, de nem sokáig, mert néhány napon belül ismét elkészítem. Valószínű ismét változtatok keveset az elkészítés módján, nem mintha ez nem lett volna tökéletes. Én már csak ilyen vagyok!
Még egy dolog! Biztosan észrevettétek, hogy mint mindig, most sem kész majonézt használtam. Jobban szeretem az általam kikavart kotyvalékokat. Szerintem az általam készített keverékek, legalább annyira jók, mint a különféle konzervgyárak termékei, és legalább tudom, mi van benne. Nyers tojás biztosan nincs! Ha használom a tojás sárgáját, főtt tojásból teszem. Nem a szalmonellától félek, hanem nekem, és családomnak ez vált be.
Az eredmény pedig a próba alapján kitűnően sikerült. 
Valahol hallottam, hogy a krumplisaláta próbája az evés. Lehet, hogy rosszul hallottam!?  De így igaz! És mint látható, nem lett lila a saláta.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése