Csípős savanyú csirkemáj.

Nálunk kérem demokrácia van! Mikor megláttam a fagyasztott csirkemájat akciósan, tudtam, nem hagyhatom ott. Mielőtt viszont hozzákezdtem volna a feldolgozáshoz, megszavaztattam, hogyan készítsem el. Áron fiam javaslatát fogadtuk(tam) el, miszerint, csípősen. Adhatnám az ételnek a szecsuáni jelzőt is, mert kicsit kínai módon főztem, wokban. A wokot, mint eszközt, egyébként nagyon szeretem. Jól ki van találva, rengeteg étel elkészítéséhez. Elsősorban a darabolt ételekéhez. Ezen a ponton, ahhoz is elérkeztem, miért van erre szükség. Mint tudjuk Ázsia nagy részén, a mai napig pálcikával esznek. Ennek az evőeszköznek a használata követeli meg azt, hogy úgy dolgozzuk fel az alapanyagokat, pálcikával is fogyaszthatóak legyenek. Most, hogy leírtam, kínai módon készítem az ételt, nehogy azt higgyétek, rohanok bevásárolni a kínaihoz. Nem így van. Abból csinálom, ami otthon van. Tudom, én fel vagyok készülve sokféle étel készítésére, ezért talán konyhámban, más alapanyagok, fűszerek is előfordulnak mint máshol. Igen. Otthon mindig van szójaszósz, gyömbérpor, korianderpor, és spéci dolgok is. Jól jöttek azok a fűszerek is, amiket receptjeimmel nyertem a közelmúltban. Így aztán, szinte semmit nem kellett vásárolnom külön, és csak abból főztem, ami volt otthon. Kivéve természetesen, a csirkemájat, amit rendkívül akciósan vettem. (430Ft/kg.)

Vegyük át, mi kell hozzá:
1 kg. csirkemáj,
3 szál sárgarépa,
3 db. paprika, (ha van színes)
5 db. közepes paradicsom,
2 marék fagyasztott kukorica 
(1 doboz konzerv)
3 nagy hagyma,
5-6 gerezd fokhagyma,
2 dl. savanyúság lé,
1 kk. gyömbérpor,
1 kk. őrölt koriander,
2 kk. ételízesítő,
2 kk. morzsolt csili,
1 ek szójaszósz,
kb. 1 ek. étkezési keményítő,
kevés cayenne bors (elhagyható)
1 ek. étolaj

Ha minden van otthon, akkor semmi baj. Ha nincs, akkor vagy boltba kell menni, vagy elhagyod azt, ami nincs. Persze vannak, amik nem hiányozhatnak. Átalakíthatod viszont az ételt, bármikor. Én szeretek kísérletezni. Soha nem tartoztam, azok közé, akik a mérleg elővételével kezdik a főzést. Receptekkel sincs kirajtszögezve a konyhám, sőt a hűtőajtó sincs kitapétázva velük.
Ha minden megvan, akkor feldolgozzuk az alapanyagokat. Durván. A répát felszeleteljük. A hagymát feldaraboljuk, a fokhagymát szétnyomjuk, a paprikát, és paradicsomot, darabokra vágjuk. 

A májat, jól átmosva, kevés felforrósított olajon elősütjük. Annyira, hogy a rózsaszín lé megjelenjen rajta. Ekkor a májat kivesszük, félretesszük. A wokban maradt lében először a sárgarépát, a hagymát, a fokhagymát,  és a paradicsomot pároljuk. 10 perc után hozzáadjuk a paprikát, a közben kisebb darabokra vágott májat, és a kukoricát. Beleöntjük a savanyúság levét is. Ha nincs otthon, kevés almaecet mehet bele. Ekkor fűszerezzük 2 kávéskanál ételízesítővel, 1 kávéskanál őrölt gyömbérrel, ugyanennyi őrölt korianderrel, morzsolt csilivel, cayenne borssal. Ez utóbbit elhagyhatjuk. 10 percig főzzük. A legvégén, finoman, egyenletesen, keményítőt szórunk rá, ami az egészet összekavarva, besűríti ételünket. 
Rizzsel, vagy szójás, pirított spagettivel tálalhatjuk.

És akkor, valami egészen személyes jellegű dolog a végére. Néhányan tudják, hogy évekkel ezelőtt súlyos betegség miatt, jobb kezem, részben mozgásképtelenné vált. Nem adtam fel. Egész életemben tudtam használni mindkét kezem, de ekkor megtanultam bal kézzel írni, és sok mást is megcsinálni vele. Ennek az állapotnak köszönhetem, hogy többet foglalkozok a gasztronómiával. Tehát! Míg azelőtt, minden kínai ételt a szokásos pálcikával ettem, ezúttal megerőszakoltam magam, és elhatároztam, most is így csinálok. Bár Kimi kutyám ott ült a lábamnál, és nézte szerencsétlenkedésemet, - bízva abban, hogy az étel nagy része a földre esik - sikerült az utolsó falatig mindent elpusztítani a pálcikákkal. Bal kézzel. Úgy érzem, bebizonyítottam a sorsnak, hogy nem fogott ki rajtam. Ebben az állapotban is értékes ember vagyok. Nem kívánok példaként állni sorstársaim előtt, de igenis itt a bizonyság, 
nem szabad feladni!